A bankok nem fizetnek

A K and H Banknál az MTI érdeklődésére azt mondták: a bank ugyan minden olyan javaslatot üdvözöl, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a lakosságnak, ugyanakkor erre megvannak a saját eszközei. Hangsúlyozták, hogy a banknak és az ügyfélnek is az az érdeke, hogy közösen megtalálják azt a megoldást, amely biztosítja, hogy az ügyfél tovább tudja törleszteni hitelét. Ezért mindkét fél a kölcsönösen elfogadható, konstruktív megoldást keresi.

A megoldás – a bank egyedi döntése alapján – nagyon sokféle lehet. Példaként ide sorolták a devizahitel forintra konvertálását, valamint törlesztési nehézségek esetén – egyedi döntés alapján – a hitel lejáratának módosítását. Hozzáteszik, hogy a deviza alapú hitelek forintra történő konvertálására és a futamidő meghosszabbítására nem számol fel díjat a K and H Bank. Emellett jelenleg is tárgyalnak karitatív szervezetekkel, önkormányzatokkal az ügyfelek számára egyéb formában történő esetleges segítségnyújtásról.

Hasonlóan nyilatkozott az Erste és a CIB Bank is. Utóbbi jelezte, hogy a témában megkeresés nem érkezett a pénzintézethez és a krízis alapba történő befizetés a döntési előkészítések között nem szerepel. A Raiffeisen Banknál annyit mondtak: tekintve, hogy a bank vezetője nem ért egyet a krízis alap létrehozásával, ehhez nem kívánnak hozzájárulni.

Az OTP Bank nem válaszolt a krízis alapot illető kérdésre.

A kabinet által egymilliárd forinttal létrehozott alapba ezzel szemben felajánlottak befizetést az MSZP országos elnökségének tagjai, egyhavi parlamenti fizetésüknek megfelelő összeget. Ezen kívül a párt július 4-i kongresszusán a nehéz helyzetbe jutott családok megsegítése érdekében a több mint ezer küldött és meghívott körében gyűjtést is szervez. Hozzájárulnak az alaphoz egyhavi – összesen 16,5 millió forintot kitevő – fizetésükkel a miniszterek is, és a miniszterelnök is ide utalja fizetését.