Nincs pénz az ellátásra

Az áprilisi finanszírozás alapján látható, hogy nem tudják vállalni a progresszív ellátók szerepét, és a jövőben nem lesznek képesek fogadni azon betegeket, akiknek – a területi ellátási elv alapján az adott szakmában – nem az egyetemi klinikák a súlyponti kórházuk. Az idei félév adatai alapján állítják azt is, hogy az egyetemi klinikákon tapasztalható, tavalyi év azonos időszakához viszonyított, 10 százalékot meghaladó teljesítmény növekedése az egészségügyi ellátórendszer reformját követő folyamatos változás eredménye, és nem a teljesítmény-optimalizálás következménye – írták.

"Nyomatékkal kijelentjük, hogy a várhatóan bekövetkező intézményi fizetési nehézségekért – esetleges csődért – sem az egyetemi klinikák vezetői, sem pedig a betegellátásban közvetlenül résztvevők felelősséget nem vállalnak" – közölték, hangsúlyozva egyben, támogatnak minden olyan szakmai egyeztetést, amely a problémákra valódi megoldásokat kínálnak és biztosítják olyan azonnal intézkedések bevezetését, mint például a folyamatos forráskivonás megszüntetése az Egészségbiztosítási Alapból vagy a "csúcsellátók" technológiai fejlődésének biztosítása. Szerintük azt is biztosítani kell, hogy csak az indokolatlan teljesítménynövekedést ne fizessék ki, és a nyugdíjellátásról szóló törvény módosításával, a középiskolai képzés visszaállításával, megfelelő bérezéssel, a rezidensképzés rendszerének felülbírálatával biztosítani szükséges a megfelelő létszámú munkaerőt az ágazatban.

Az Egyetemi Klinikák Szövetsége tiltakozik "minden olyan kinyilatkoztatás ellen, amely egyértelműen a szolgáltatók felelőtlenségét és önös érdekeinek érvényesítését teszi felelőssé a lebegőpont forint értékének jelenlegi állása miatt". "Tiltakozunk minden olyan kijelentés ellen, amely egy-egy kiragadott példa alapján kizárólag a lényegről való figyelemelterelés céljából születik" – olvasható a szövetség kommünikéjében.

Az idén áprilistól bevezetett új finanszírozási rendszer lényege, a kórházak teljesítményük 70 százalékára (ami a tavalyi összteljesítmény) fix, a korábbinál magasabb – 146 ezer forint helyet 150 ezer forintos – alapdíjat kapnak, a fennmaradó 30 százalékot pedig úgynevezett lebegő pontrendszerben osztják szét.

Székely Tamás egészségügyi miniszter korábban többször hangoztatta, elrendelte a 110 százalék felett teljesítő kórházak ellenőrzését, amelytől azt várja, hogy a teljesítményeket a valóságnak megfelelően jelentsék az intézmények. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke korábban szintén azt hangsúlyozta, nincs extrém teljesítménynövekedés. Mint mondta, vannak intézetek – az úgynevezett top 15, jellemzően a legnagyobb egészségügyi intézmények, megyei kórházak, egyetemek – melyeknél túlteljesítés tapasztalható. Ennek azonban az az oka, hogy ezek az intézetek nem tudják már elküldeni a betegeket. Míg a kisebbek szabályozhatják a betegforgalmat, a nagyobbaknak el kell látniuk a jelentkező betegeket.