A mai választás krónikája pillanatról pillanatra

19.00. Véget ért a szavazás és a  kampánycsend

Olvasóink a Helyzetjelentés a választásról, percről percre! című anyagunkban tájékozódhatnak tovább az EP-választás részleteiről.

18.40. Áramkimaradás nehezíti a szavazás lebonyolítását

Tizenegy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen, illetve Nyíregyháza egy részén nincs áramszolgáltatás a délutáni vihar miatt, de ez nem lesz akadálya az európai parlamenti választás helyi eredményei továbbításának – közölte Fazekas János, a térségi választási iroda vezetője, a megyei önkormányzat főjegyzője vasárnap este.

Minden eshetőségre, így az áramkimaradásra is előre felkészültek a választási szervek, külön úgynevezett rögzítő helyeket jelöltek ki erre az esetre – mondta a választási szervezet vezetője.

Hozzátette: az áramkimaradásban érintett városokból, községekből a kijelölt településekre viszik át továbbításra a helyi eredményeket, így minden bizonnyal időben beérkeznek az adatok a szavazás végeredményének hivatalos közléséhez.

18.10. Egy delegált kívül maradt

Nem engedték be az Országos Választási Bizottság (OVB) egyik pártdelegált tagját vasárnap délután a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEK KH) épületébe, ahol a választási adatok informatikai, tájékoztató összesítését végzik.

A testület egyik pártdelegált tagja számolt be az OVB ülésén arról, hogy jogszabályban biztosított lehetőségével élve tájékozódni kívánt a IX. kerületi Balázs Béla utcai intézményben, ám ezt a hivatal munkatársai nem engedélyezték és ennek okát nem közölték. Mint mondta, az esetet példátlannak tartja, ezért panaszt tett.

Az OVB tagjai megosztottak voltak abban a kérdésben, hogy a testületnek, vagy a testület egyes tagjainak is van-e jogosultsága törvényességi ellenőrzésre. Végül úgy döntöttek, felhatalmazzák a tagjukat, hogy a bizottság nevében végezzen törvényességi ellenőrzést este a IX. kerületi Balázs Béla utcai hivatalban.

Szigeti Péter, az OVB elnöke az üggyel kapcsolatban a testület ülésén azt közölte: a KEK KH vezetője tájékoztatta a történtekről. Ignácz István azt mondta, hogy szerinte egy OVB-tagnak nincs joga a munkájukban zavarni őket.

Szigeti Péter a "konfliktussal" összefüggésben előzetesen annyit megjegyzett: mindenképpen udvariatlanság történt. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a választás eredményét nem az informatikai rendszeren érkező adatok összesítése, hanem az eredeti jegyzőkönyvek alapján állapítják meg.

Több OVB-tag is udvariatlanságnak, továbbá "bizalmat gyengítő", és a "közbizalmat sértő magatartásnak" nevezte a történteket.Többen arra is rámutattak, hogy a törvény szerint a választási eljárás egész folyamata, annak minden elemében nyilvános.

17.25. Harminc százalékos a részvétel

A választásra jogosultak 30,25 százaléka, 2.430.885 ember járult az urnákhoz a vasárnapi európai parlamenti választáson 17 óráig az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint.

A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító nyolc párt közül melyek küldhetnek összesen 22 jelöltet az Európai Unió 736 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe.
A részvételi arány 17 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 32,21 százalék, ami 68.576 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt, 26,21 százalék, ebben a megyében 84.641-en voksoltak.A fővárosban a szavazók 37,04 százaléka, 500.025 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.

A 2004-es EU parlamenti választáson 17 óráig 32,25 százalék, a 2003-as EU-népszavazáson 17.30-ig 35,66 százalék szavazott. A 2004-es, a határon túli magyarok kedvezményes honosítása és a kórházak privatizációja ügyében kiírt országos népszavazáson a szavazásra jogosultak 33,81 százaléka voksolt 17.30-ig. A 2008-as országos ügydöntő népszavazáson 46,34 százalék volt a részvételi arány 17.30-ig. Az 1997-es NATO-népszavazáson a választók 45,74 százaléka jelent meg 17.30-ig.

Az OVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 18.30 óra után lesznek elérhetőek az OVI honlapján.
@@
16.30. Lenvai reméli, hogy az emberek kitartanak a baloldaliság mellett

Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke irreálisnak tartja, hogy az öt évvel ezelőttihez hasonló európai parlamenti (EP) választási eredményt érjen el pártja. A politikus vasárnap délután újságíróknak azt mondta, a számoknál fontosabb lesz az, hogy mégis van egy jó csomó ember, aki kitart a baloldalisága mellett.

Látjuk, hol tartanak a közvélemény-kutatások, és épp ezért nem gondolom, hogy olyan szinten áll a támogatottságunk, mint az előző uniós választáskor – közölte a kormánypárti politikus, miután leadta szavazatát az V. kerületi Eötvös József Gimnáziumban. Az MSZP 2004-ben kilenc képviselőt küldött az EP-be.

Utalt arra, hogy a 2004-es voksolást megelőzően a kormánynak száznapos programjai voltak, bevezette a 13. havi nyugdíjat és egy jelentős életszínvonal emelkedés történt.
"Irreálisnak tartom, nyilván szeretném, hogy ugyanazt a támogatottságot érjük el" – fogalmazott, hozzátéve: az MSZP támogatottsága nyilván kevesebb most, amikor nincs pénz a 13. havi nyugdíjra, mint nem sokkal azután, hogy bevezették azt.

Lendvai Ildikó szerint, ami talán a számoknál is fontosabb lesz, hogy mégis van egy jó csomó ember, aki kitart a baloldalisága mellett, és aki pontosan tudja, hogy "a nehézségeken átesve ennek az országnak szintén van, lesz, kell, hogy legyen erős baloldala".

A választási részvételről szólva a pártelnök közölte, meglepi, hogy akkor a részvétel, mint az előző EP-választáson, mivel azt hitte, magasabb lesz, mert a Fidesz ezt a kampányt úgy igyekezett feltüntetni, mintha máris kormányváltásról lehetne szó.

A részvétel nem a parlamenti választások, és nem egy nagyon erős indulati töltéssel rendelkező periódus részvételi arányait mutatja – vélekedett.

Lendvai Ildikó elmondta ugyanakkor, hogy az lenne jó, ha indulatok nélkül is minél több szavazó venne részt minden európai parlamenti választáson.

"Ha még jobban megtanulnánk és megértenénk, hogy Brüsszel és Budapest nagyon közel vannak egymáshoz, és ami Brüsszelben dől el, az itt Budapesten, Nyíregyházán, Sopronban, egész Magyarországon érezhető" – fogalmazott.

15.50. Dávid Ibolya nem számol az SZDSZ bejutásával

Egy forgatókönyvem van, abban az MDF, az MSZP, a Fidesz és a Jobbik szerepel – mondta az MTI-nek Dávid Ibolya, az MDF elnöke, miután vasárnap nem sokkal három óra után leadta szavazatát Tamásiban, a 3. számú szavazókörben.

A pártelnök férjével együtt érkezett a Vályi Péter Szakképző Iskolában kialakított szavazóhelyiségbe.Dávid Ibolya nem vállalkozott esélylatolgatásra arra a kérdésre, hogy a választási részvétel ismeretében milyen eredményre számít.

Arra sem kívánt válaszolni, hogy milyen következménye lehet a pártra, illetve az ő szerepére annak, ha az MDF nem érné el az ötszázalékos küszöböt az európai parlamenti választáson.

„Egy forgatókönyvem van, abban az MDF, az MSZP, a Fidesz és a Jobbik szerepel, a mi felméréseink ezt mutatták az elmúlt néhány napban" – jelentette ki.Ugyanakkor felháborodásának adott hangot amiatt, hogy nincs olyan megye az országban, ahol ne lett volna kampánycsendsértés.

„Ez egy következmény nélküli ország, ahol a törvénysértésekre lehet majd azt válaszolni, hogy "oszt jónapot" – fogalmazott. Hozzátette: eközben akik betartják a törvényeket, hátrányba kerülnek egy ilyen véghajrában, amikor nagyon kevesen mennek el szavazni, és nagy a választás tétje.

Kifejtette: a zéró tolerancia szerint a legszigorúbb következményekkel kellene járnia annak, ha egy olyan közéleti ember jogszabályt sért, aki éppen a jogalkotásban akar részt venni.

15.35. Több, mint 24 százalékos a részvételi arány

A választásra jogosultak 24,09 százaléka, 1.935.415 ember járult az urnákhoz a vasárnapi európai parlamenti választáson 15 óráig az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint.

A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító nyolc párt közül melyek küldhetnek összesen 22 jelöltet az Európai Unió 736 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe.
A részvételi arány 15 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 25,47 százalék, ami 239.431 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 20,69 százalék, ebben a megyében 91.675-en voksoltak.

A fővárosban a szavazók 30,44 százaléka, 410.689 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.

A 2004-es EU parlamenti választáson 25,50 százalék, a 2003-as EU-népszavazáson 27,94 százalék szavazott 15 óráig. A 2004-es, a határon túli magyarok kedvezményes honosítása és a kórházak privatizációja ügyében kiírt országos népszavazáson a szavazásra jogosultak 24,73 százaléka voksolt 15 óráig.

A 2008-as országos ügydöntő népszavazáson 35,71 százalék volt a részvételi arány 15 óráig. Az 1997-es NATO-népszavazáson a választók 36,00 százaléka jelent meg 15 óráig.

Az OVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 17 óra után lesznek elérhetőek az OVI honlapján.
@@
15.00. Morvai Krisztina bizonytalan

Nem lehet tudni, hogy a Jobbik bejut-e az Európai Parlamentbe (EP), és azt sem, hogy a párt milyen eredményt ér el az EP-választáson – mondta Morvai Krisztina, a Jobbik EP-listavezetője  vasárnap délután Budapesten, miután a XII. kerületben leadta szavazatát.

Nem lehet tudni, mennyi emberhez jutott el a párt programja, mert a kampány során "részben elhallgatták a Jobbik üzenetét, részben mocskoltak bennünket" – mondta. A kampány legutolsó pillanataiban pedig megtévesztő sms-ek jártak körbe, amely felkérte a szavazókat, hogy "Morvai Krisztinára, a Fidesz képviselő-jelöltjére adják voksukat". Az is nehezen felmérhető, hogy az országjárásuk "mennyire térül meg" – fogalmazott.

Ha EP-tagságot nyernek, tevékenységükkel szeretnék elősegíteni "az ország kilábalását ebből a rettenetes helyzetből, amit a jelenlegi politikai elit hozott létre" – hangoztatta.

Meglátása szerint az eredménytől függetlenül lesz belpolitikai üzenete a vasárnapi EP-választásnak, mert az emberek látják, hogy "megjelent egy új erő a magyar politikai porondon". Kifejezésre juttatta, hogy "boldog lenne, ha előrehozott választások lennének", de míg a Fidesz a törvényhozásban való részvétele mellett beszél erről, addig ők részt vesznek "az utcai harcokban".

14.55. Kampánycsendsértések sorozata

Három írásos bejelentés érkezett kampánycsendsértésről vasárnap kora délutánig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – közölte a területi választási iroda vezetője az európai parlamenti (EP) választás napján.

Fazekas János elmondta, hogy a választókat telefonon keresztül próbálták agitálni a jelölőszervezetek képviselői. Több állampolgár szóban jelezte kampánycsendsértéssel kapcsolatos panaszait az irodánál. Az írásban benyújtott beadványokat vasárnap este tárgyalja a választási bizottság – tette hozzá.

Kilenc beadvány érkezett a zalai területi választási bizottsághoz vasárnap kora délutánig olyan telefonhívások miatt, amelyeket kampánycsendsértésnek tartottak a bejelentők – közölte a megyei főjegyző jogi helyettese.

Mester László azt mondta: több pártot is érintenek az európai parlamenti (EP) választás napján tett bejelentések, amelyek szerint többeknek előre rögzített felvételeket játszottak be telefonon.

A területi választási bizottság 16 órakor ülésezik, akkor tárgyal a kampánycsendsértés miatti bejelentésekről – tette hozzá.

Harmincnyolc esetben telefonon, két esetben pedig írásban tettek bejelentést kampánycsendsértésről a választók Csongrád megyében – tájékoztatta a megyei területi választási bizottság elnöke vasárnap kora délután.

Kovalcsik Andrea elmondta, hogy a bejelentők szerint telefonos kampánycsendsértések történtek az európai parlamenti (EP) választás napján. Ezek a hívások három párthoz köthetőek – tette hozzá.

Közölte: miután csak az írásban is megerősített panaszokat vizsgálja ki a választási bizottság, a bejelentők közül többen jelezték, hogy még a délután folyamán írásban is elküldik az észrevételt.

Tömeges telefonos kampánycsendsértésről érkezett két bejelentés a Hajdú-Bihar megyei Területi Választási Irodához vasárnap – jelezte Vasas Lászlóné megyei főjegyző, az iroda vezetője.

A bejelentések szerint a megye egész területén automata telefonhívásokkal buzdítanak nemcsak az EP-választáson való részvételre, hanem azt is megmondják, kire szavazzanak. A telefonos kampány három pártot érint – tette hozzá az irodavezető.

Vasas Lászlóné elmondta azt is, hogy további két bejelentés "klasszikus kampánycsendsértésre" vonatkozott: az egyik szerint vasárnap kézbesített szórólapokat találtak postaládákban, míg a másik plakátrongálásokról, -átírásokról számol be.

A területi választási bizottság várhatóan hétfőn tárgyalja a bejelentéseket Hajdú-Bihar megyében – közölte a főjegyző.
@@
14.45. Orbán elégedett lenne a voksopk felének megszerzésével

Több legyen vagy legalább annyi, mint legutóbb volt – mondta Orbán Viktor vasárnap kora délután arra az újságírói kérdésre, hogy milyen részvételi arányokra számít az EP-választásokon. A Fidesz elnöke elégedett lenne, ha a leadott voksok felét megszereznék.

A Fidesz vezetője miután felesége és legnagyobbik lánya társaságában leadta szavazatát a fővárosban, újságíróknak azt mondta, hogy a magyar demokrácia nem "ősöreg demokrácia". A második EP-választáson, az a fontos, hogy "egy kicsit mindig erősödjünk", az emberek egy kicsit mindig közelebb érezzék magukhoz azokat a fontos kérdéseket, amelyekről döntenek.

Harmincnyolc százalék feletti részvételnél már minden ok megvan arra, hogy elégedettek legyünk – közölte.

Arra a kérdésre, hogy hány fideszes képviselőre számít, úgy válaszolt, ha a leadott voksok felét megkapják, "az maga a csoda".

Kifejtette: a modern demokráciákban szinte példa nélküli, alig van egy-két kivétel, hogy egy politikai erő akkora közbizalmat élvezzen, hogy a leadott voksok felét meg tudja szerezni. Ha ez nekünk sikerül, már elégedettek vagyunk – mondta.

Örülnék, ha vasárnap este felhívhatnám az Európai Néppárt elnökét, és azt mondhatnám, hogy új európai csúcstartó van, és mi magyarok vagyunk azok – mondta a Fidesz elnöke, aki a szavazás előtt váltott néhány szót egy szintén voksolni érkező apácával, Anna nővérrel, és több fogyatékkal élő, fiatal gondozottjával is.

14.30. Fodor Gábor Gyöngyösön szavazott

Az SZDSZ egy mandátum megszerzésére számít a vasárnapi európai parlamenti (EP) választásokon – mondta az MTI érdeklődésére Fodor Gábor, a párt elnöke, miután Gyöngyösön, állandó lakóhelyén leadta a voksát.

A liberális politikust az Arany János általános iskolában kialakított szavazóhelyiségbe elkísérte 13 éves fia is.Az SZDSZ elnöke úgy vélekedett, hogy Szent-Iványi István személyében a párt listavezetője ott lesz az Európai Parlamentben. Arra a kérdésre, milyen hatást gyakorolna a pártra, ha nem jutna EP-mandátumhoz, Fodor Gábor úgy nyilatkozott: nem kalkulál ezzel a lehetőséggel, a legutolsó pillanatig csak azzal foglalkozik, hogy sikerül a mandátumszerzés. Abban a nem várt esetben, ha mégsem vennék az akadályt, leülnek és elgondolkodnak – közölte.

Fodor Gábor hangsúlyozta, hogy az EP-választás azért fontos, mert az Európai Parlamentben Magyarországra is hatást gyakorló döntések születnek.

Ennek kapcsán úgy vélekedett: miközben Magyarország az Európai Unió, a világ egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb közösségének a tagja, máig nem tanulta meg, miként éljen ezzel a lehetőséggel. Ezt a bezárkózást mutatja, hogy a Fidesz mellett csupán az SZDSZ rendelkezik európai programmal – tette hozzá.

14.20. Vona magas részvételre számít

A vasárnapi európai parlamenti (EP) választás belépőjegy a Jobbik számára az Országgyűlésbe – mondta Vona Gábor, a párt elnöke arra a kérdésre, hogy mit jelentene a Jobbiknak, ha képviselőt vagy képviselőket delegálhatnának az EP-be. Vona Gábor azután nyilatkozott  hogy 13 óra után leadta szavazatát Budapest III. kerületében, a Váradi utcai Budai Nagy László Általános Iskolában.

A politikus a részvétellel kapcsolatban kifejtette: már a választás előtt is azt mondta – "a korábbi pesszimista hangokkal ellentétben" -, hogy magasabb részvételre számít, mint öt évvel ezelőtt, vagy legalábbis egy hasonló eredményre, és – mint fogalmazott – egyelőre úgy tűnik, hogy az eddigi adatok őt igazolják.

Közölte: 35 százalék feletti eredményre számít, ám, hogy ez lesz-e esetleg 40 százalék feletti, arról nem akart jóslatokba bocsátkozni.

Amennyiben a Jobbik képviselőt vagy képviselőket juttat be az EP-be, annak egyértelműen lesz egy külpolitikai következménye: "Végre a Jobbik megmutathatja magát az EP-ben, és úgy érezzük, hogy végre lesz a magyar nemzetnek hiteles képviselete Brüsszelben" – vélekedett Vona Gábor.

Hozzátette ugyanakkor, hogy ennél is fontosabb a belpolitikai következmény, a Jobbik számára ugyanis ez az EP-választás belépőjegy az Országgyűlésbe. Megfogalmazása szerint azzal a forgatókönyvvel, miszerint a Jobbik nem jut be az Európai Parlamentbe, nem kíván foglalkozni.

13.30. Húsz százalék felé közelít a részvételi arány

A választásra jogosultak 19,4 százaléka, 1.558.016 ember járult az urnákhoz a vasárnapi európai parlamenti választáson 13 óráig az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint.

A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító nyolc párt közül melyek küldhetnek összesen 22 jelöltet az Európai Unió 736 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe.
A részvételi arány 13 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 20,92 százalék, ami 196.565 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 15,53 százalék, ebben a megyében 68.832-en voksoltak.A fővárosban a szavazók 25 százaléka, 337.114 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.

A 2004-es EU parlamenti választáson 19,90 százalék, a 2003-as EU-népszavazáson 22,57 százalék szavazott 13 óráig. A 2004-es, a határon túli magyarok kedvezményes honosítása és a kórházak privatizációja ügyében kiírt országos népszavazáson a szavazásra jogosultak 18,57 százaléka voksolt 13 óráig. A 2008-as országos ügydöntő népszavazáson 26,92 százalék volt a részvételi arány 13 óráig.

Az OVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 15 óra után lesznek elérhetőek az OVI honlapján.
@@
13.10. Szabó Tímea (LMP) 30-40 százaléskos részvételre számít

Szabó Tímea, a Lehet Más a Politika (LMP) párt és a Humanista Párt (HP) közös listájának vezetője vasárnap délben, nem sokkal fél egy előtt adta le szavazatát az európai parlamenti (EP) választáson Budapesten, a 13-as szavazókörben.

Az LMP vezető testületének tagja egyedül érkezett a III. kerületi Árpád Gimnáziumba.
Szabó Tímea szavazata leadása után azt mondta: 35-40 százalékos részvételre számít.

Arra a kérdésre, hogy milyen eredményt várnak, úgy válaszolt: az összes politikai elemző azt mondja, hogy az LMP-HP okozhat meglepetést. Erre számítunk – tette hozzá.

12.30. A Humanista Párt bízik a mozgosítás erejében

A Humanista Párt elnöke szerint nagyon sok olyan embert sikerült mozgósítaniuk a kampányuk során, aki korábban nem tudta, kire szavazzon vagy el sem ment a voksolásra.

Várady Tibor azután nyilatkozott erről az MTI-nek, hogy leadta szavazatát a vasárnapi európai parlamenti (EP) választáson Budapesten, a 76-os szavazókörben.

A pártelnök közölte: nagy esélyük van arra, hogy felkerüljenek a politikai térképre és elérjék az általuk megszabott "lélektani határt". Konkrét számokat nem említett, csak annyit mondott: "este 7 óra után ezt mindenki érezni fogja".

Mint hozzátette, a Humanista Pártnak ezen a választáson arra is nagy esélye van, hogy megmutassa: azokat is el lehet "vinni" voksolni, akik eddig úgy tapasztalták, nem róluk szól a politika. "Bátorítani szeretnénk a szavazókat, hogy foglalják vissza a politikát!" – fogalmazott.

Várady Tibor biztos abban, hogy olyan embereket is mozgósítottak, akik öt évvel ezelőtt nem voltak voksolni, s bíznak abban: ennek is köszönhetően a legutóbbi szavazáshoz képest most jobb lesz a részvételi arány.

12.20. Schmitt szerint több, mint 3 millióan szavaznak

Schmitt Pál, a Fidesz-KDNP európai parlamenti listavezetője a Fidesz mintegy 60 százalékos győzelmét, és több mint 40 százalékos részvételi arányt vár a voksoláson. A politikus ezt vasárnap délben mondta az MTI-nek, miután a fővárosban leadta szavazatát.

Becslése szerint több mint 3 millió 200 ezren szavaznak a nap során, egy mandátum megszerzéséhez ilyen arányok mellett 160 ezer szavazatra van szükség. A Fidesznek így 13-14 mandátuma lehet az Európai Unió törvényhozó testületében, az Európai Parlamentben (EP) – tette hozzá.

Schmitt Pál tervei szerint az EP kulturális bizottságának első alelnöki tisztségét tölti majd be a következő ciklusban, amihez hozzátartozik az oktatás és a média szakterülete is. A Horvátország csatlakozását előkészítő bizottság élén is ő tevékenykedik jelenleg, ezt a munkáját is szeretné folytatni. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a mostaninál népesebb lesz a Fidesz-KDNP által küldött képviselők száma, amelynek listáját vezeti.

Schmitt Pál közölte: ha " a komoly többség úgy nyilatkozik, hogy megvonja a bizalmat a jelenlegi kormányzástól, akkor annak a demokráciában kell, hogy konzekvenciája legyen". Ezt az előrehozott választásokben látta leginkább elképzelhetőnek. Emlékeztetett arra, hogy az öt évvel ezelőtti EP-választások után három héttel már "nem ugyanaz volt a kormányfő és nem ugyanaz volt a pártelnök a szocialistáknál".

11.35. Tizenhat százalék felett a részvétel

A vasárnapi európai parlamenti választáson reggel 11 óráig a szavazásra jogosultak 16,12 százaléka adta le szavazatát a fővárosban.

Budapesten a reggel 7 órai adatok szerint a választásra jogosult 1 millió 347 ezer választópolgárból 0,99 százalék, 13.311 választó adta le szavazatát. Délelőtt 9 órára már a jogosultak 6,06 százaléka (81.677 választó), 11 órára a jogosultak 16,12 százaléka (217.303 választó) járult az urnákhoz.

Az OVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 13 óra után lesznek elérhetőek az OVI honlapján.

11.30. Szent-Iványi szerint nem lesznek belpolitikai következmények

Szent-Iványi István, az SZDSZ európai parlamenti (EP) listavezetője bízik abban, hogy pártja bejut az Európai Unió törvényhozó testületébe. A liberális politikus ezt vasárnap délelőtt mondta az MTI-nek, miután leadta szavazatát a fővárosi XII. kerületi Németvölgyi úti Általános Iskolában.

Örvendetesnek tartotta, hogy a jelenlegi EP-választáson az első néhány óra adatai alapján magasabb volt a részvételi arány, mint öt évvel ezelőtt; becslése szerint most a választásra jogosultak mintegy negyven százaléka megy el voksolni.

Szent-Iványi István úgy ítélte meg, hogy az EP-választásnak "közvetlen belpolitikai hatása nincs", mert az "alapvetően az Európai Parlamentbe jutásról szól". A belpolitikai hangulatra ugyanakkor lesz hatása, ha a szabad demokraták rosszul szerepelnek – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy milyen következtetést kell levonni egy esetleges sikertelen liberális szereplésről, azt válaszolta: "egyelőre nem mérlegelem ezt a lehetőséget, de nyilvánvalóan sok mindent át kell gondolni, ha ez nem sikerül".

Az EP-be jutása esetén Szent-Iványi István az új ciklusban a legfontosabb feladatnak az Európai Unió számára a gazdaság stabilizálását jelölte meg, Magyarország esetében ezen kívül kulcskérdésnek nevezte az euró bevezetésének felgyorsítását. Másik fontos célkitűzésnek mondta az Európai Unió felzárkóztatási támogatásaihoz való hozzáférés felgyorsítását és leegyszerűsítését annak érdekében, hogy ebből Magyarország minél nagyobb arányban részesüljön.
@@
10.50. Semjén szerint a kormánynak mennie kell

Semjén Zsolt arra számít, hogy a Fidesz-KDNP frakciószövetség megkapja a szavazatoknak több mint a felét a vasárnapi európai parlamenti (EP) választáson, s ennek a többségnek lesz belpolitikai következménye.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke erről délelőtt beszélt újságíróknak, amikor családja körében megérkezett a II. kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumba, hogy a 64-es szavazókörben leadja voksát.

Semjén Zsolt kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: a várt eredmény esetén az európai civilizáció alapján az következne, hogy a Bajnai-kormánynak azonnal le kellene mondania. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Bajnai Gordonnak ezt a döntést már a hétfői parlamenti ülésen be kellene jelentenie – tette hozzá.

Közölte: európai szinten azt várja, hogy a néppárt megnyeri a választást, és így továbbra is a legnagyobb frakció marad az EP-ben.

Reményét fejezte ki, hogy sokan mennek el szavazni Magyarországon. Erre a reményre az jogosít fel – mondta -, hogy az emberek tudják, ez a voksolás nemcsak uniós, hanem belpolitikai kérdésekről is szól. Az embereknek lehetőségük van arra, hogy kifejezzék elégedetlenségüket a kormánnyal, a szocialistákkal szemben, "beírják az elégtelent a Bajnai-kormány bizonyítványába" – fűzte hozzá.

Semjén Zsolt után leadta szavazatát a politikus felesége és édesanyja. A KDNP elnöke elmondta, hogy leadta szavazatát lánya is, aki elsőszavazóként vett részt a voksoláson.

10.41. Thürmer reményekkel telve érkezett

Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke vasárnap délelőtt, nem sokkal tíz óra előtt leadta szavazatát az európai parlamenti (EP) választáson Budapesten, a 11-es szavazókörben.

A párt EP-listavezetője egyedül érkezett a VIII. kerületi, Somogyi Béla utcai Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolába.

Thürmer Gyula szavazata leadása után  azt mondta: a választási kampány során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek "tisztességesen" részt vesznek a választáson. Kora reggel megélénkültek Budapest utcái, ez is reményekkel tölt el – tette hozzá.

Véleménye szerint "nem kétséges", hogy az emberek változást akarnak. Ez abban fejeződik majd ki, hogy a Fidesz megnyeri a választást, az MSZP pedig a "megérdemelt vereségnek lesz a részese" – mondta.

A Munkáspártnak van esélye arra, hogy jó eredményt érjen el, de a kis pártok esetében ezt elég nehéz előre kimutatni – jegyezte meg Thürmer Gyula.

11.07. szavazott a miniszterelnök

Bajnai Gordon szerint a demokrácia és az Európai Parlament (EP) szempontjából is jó hír, hogy délelőttig a vasárnapi választáson többen mentek el szavazni, mint négy évvel ezelőtt.

A miniszterelnök erről újságírók előtt beszélt, miután leadta szavazatát a főváros XII. kerületében, a Virányos utcai általános iskolában, a 41-es szavazókörben.
Emlékeztetett arra, hogy 54 nappal ezelőtt kapott felhatalmazást a parlamenttől a válságkezelő kormány megalakítására. Véleménye szerint az elmúlt 54 napban megmutatták, hogy van kiút a válságból. Magyarországot elindítottuk ezen az úton – tette a hozzá a miniszterelnök.

Bajnai Gordon hangsúlyozta: a korai eredmények már látszanak. Példaként a devizahitelek törlesztőrészletének csökkenését, a megmentett munkahelyeket és az ország iránti növekvő bizalmat említette.

A kormányfő kitért arra: a következő időszak feladata a növekedés alapjainak megteremtése lesz.Elszánt vagyok abban, hogy ezt a programot végigvigyem a parlament többségével, mert ez Magyarország érdeke – jelentette ki.

Bajnai Gordon nem válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen eredménnyel lenne elégedett az EP-választáson.

@@
9.35. Hat százalék fölött a részvétel

A választásra jogosultak 6,03 százaléka, 484.019 ember járult az urnákhoz a vasárnapi európai parlamenti választáson reggel 9 óráig az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint.

A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító nyolc párt közül melyek küldhetnek összesen 22 jelöltet az Európai Unió 736 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe.
A részvételi arány 9 órakor Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legmagasabb, 6,67 százalék, ami 21.524 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 4,62 százalék, ebben a megyében 20.470-en voksoltak.
A fővárosban a szavazók 6,06 százaléka, 81.677 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.

A 2004-es EU parlamenti választáson 5,45 százalék, a 2003-as EU-népszavazáson 7,68 százalék szavazott 9 óráig. A 2004-es, a határon túli magyarok kedvezményes honosítása és a kórházak privatizációja ügyében kiírt országos népszavazáson a szavazásra jogosultak 4,12 százaléka voksolt 9 óráig. A 2008-as országos ügydöntő népszavazáson 7,66 százalék volt a részvételi arány 9 óráig.

Az OVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetőek az OVI honlapján.

9.20. Göncz Kinga a részvétel miatt aggódott

Göncz Kinga, az MSZP európai parlamenti (EP) listavezetője a vasárnapi választáson 9 óra után néhány perccel leadta szavazatát a főváros II. kerületében, az 50-es szavazókörben.

A politikus férjével érkezett a máriaremetei óvodában kialakított szavazóhelyiségbe.Göncz Kinga szavazata leadása előtt újságíróknak azt mondta: legfőképpen a részvétel miatt aggódott. A magas részvétel azért fontos, hogy kiegyensúlyozott legyen az eredmény, és ez egy kicsit a demokrácia érettségét is jelzi – tette hozzá.

Véleménye szerint az első, reggel 7 óra után közzétett, 1 százalék körüli részvételi adat -, ami nemcsak megközelíti, de valamivel túl is szárnyalja az előző EP-választásét – mindenképpen optimizmusra ad okot.

A politikus este az MSZP Jókai utcai székházában várja majd az eredményt. Az eredményekkel kapcsolatban úgy nyilatkozott: a magas részvétel mellett azt tartja a legfontosabbnak, hogy az Európai Parlament legnagyobb frakcióiban legyen erős magyar képviselet.

9.00. Kis Zsolt reméli, hogy az MCF bejut

Kis Zsolt, az MCF Roma Összefogás Párt listavezetője vasárnap délelőtt, néhány perccel fél kilenc előtt adta le szavazatát az európai parlamenti (EP) választáson Nyíregyházán, a Petőfi Sándor Általános Iskolában, a 84-es szavazókörben.

A fiatal politikus családjával – édesapjával, édesanyjával, testvéreivel és nagymamájával – érkezett a szavazásra. Kis Zsolt szavazata leadása után az MTI-nek elmondta: a választáson körülbelül 20-30 százalékos részvételre számít, és megítélése szerint lesz elegendő szavazat ahhoz, hogy pártja bekerüljön az Európai Parlamentbe.

"Nagyságrendileg 100-120 ezer szavazatot látunk reálisnak, ez az a szám, amivel sikerülni fog legalább egy képviselőt kijuttatnunk" – fűzte hozzá. Kis Zsolt azt mondta: mandátumszerzés esetén a párt megpróbálja ellenőrizhetővé tenni azokat a pénzeket, amelyek a cigányság számára Magyarországra érkeznek az Európai Unióból, további célként tűzték ki az oktatás minőségének javítását és munkahelyek létrehozását. A listavezető ugyanilyen fontosnak nevezte a közbiztonság erősítését.

Közlése szerint jó példa számukra az RMDSZ, amely Romániában korábban bejutott az EP-be. "Nekünk is ugyanez lenne a célunk, ezért velük karöltve, illetve további kisebbségi pártokkal szeretnénk egy európai kisebbségi frakciót megalakítani" – tette hozzá.

7.50. Az első részvételi adatok

A választásra jogosultak 1,07 százaléka, 85.637 ember járult az urnákhoz a vasárnapi európai parlamenti választáson reggel 7 óráig az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint.

A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító nyolc párt közül melyek küldhetnek összesen 22 jelöltet az Európai Unió 736 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe.
A részvételi arány 7 órakor Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legmagasabb, 1,25 százalék, ami 4.024 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Nógrád megyében volt, 0,81 százalék, ebben a megyében 1.365-en voksoltak.

A fővárosban a szavazók 0,99 százaléka, 13.311 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig.

A 2004-es EU parlamenti választáson 0,90 százalék, a 2003-as EU-népszavazáson 1,17 százalék szavazott 7 óráig. A 2004-es, a határon túli magyarok kedvezményes honosítása és a kórházak privatizációja ügyében kiírt országos népszavazáson a szavazásra jogosultak 0,58 százaléka voksolt 7 óráig. A 2008-as országos ügydöntő népszavazáson 1,13 százalék volt a részvételi arány 7 óráig.

Az OVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetőek az OVI honlapján.

A vasárnapi európai parlamenti választáson reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 0,99 százaléka adta le szavazatát a fővárosban.

Budapesten a reggel 7 órai adatok szerint a választásra jogosult 1 millió 347 ezer választópolgárból 0,99 százalék, 13.311 választó adta le szavazatát.Az OVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetőek az OVI honlapján.
@@
6.40. Mindenhol rendben indult a szavazás

Valamennyi szavazókör rendben megnyílt, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés – közölte vasárnap reggel 6 óra 30 perckor az Országos Választási Iroda vezetője.

Mind a csaknem 11 ezer szavazókör rendben megkezdte a munkáját, így az első választópolgárok mindenhol leadhatták szavazatukat – mondta Rytkó Emília.

A szavazókörök zárásáig, este 7 óráig csaknem 8 millió 80 ezer választópolgárt várnak az urnákhoz: a 8 millió 73 ezer magyar választópolgár mellett az EU-tagállamok 5.580, Magyarországon lakóhellyel rendelkező polgára is voksolhat.

A szombaton megkezdődött kampánycsend a szavazókörök bezárásáig, vasárnap este hét óráig tart.

A választók a szavazatszámláló bizottságoktól veszik át a szavazólapokat, egy szavazólap 20,3 centiméter magas és éppen fél méter hosszú. A szavazólapon tíz párt nyolc listája közül lehet választani, a választók a párthoz tartozó körbe rajzolt "iksszel" vagy kereszttel fejezhetik ki akaratukat.

A szavazólaphoz adott boríték mérete megegyezik a normál postai borítékéval, így a szavazólapot legalább háromszor kell összehajtani, hogy abba beleférjen.

6.00. Kinyitottak a szavazőkörök

Szavazni csak személyesen, érvényes személyazonosító és lakcímigazolvánnyal lehet. A választópolgár a személyazonosságát bármilyen típusú személyi igazolvánnyal igazolhatja. A szavazatszámláló bizottság elfogadja továbbá az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket, valamint a kártyaformátumú jogosítványokat is. Fontos azonban, hogy ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcímkártyára is szükség van a szavazáshoz.

Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le voksát, ennek helyéről az Országos Választási Iroda korábban valamennyi választópolgár számára tájékoztatót küldött. Lakóhelyüktől eltérő helyen csak azok voksolhatnak, akik ezt korábban kérték, és a helyi jegyzőtől igazolást is kaptak, mely település melyik szavazókörében adhatják le szavazatukat.

A választáson szavazni kizárólag személyesen lehet. A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság ma már – az igazolással szavazók kivételével – senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.
Aki mozgásában akadályozott vagy beteg, írásban mozgóurnát kérhet a szavazáshoz. Aki azonban nem kért mozgóurnát, az nem szavazhat ilyen módon akkor sem, ha egy másik, háztartásában lakó választópolgárhoz kiviszik a mozgóurnát.

A választáson csaknem 8 millió 80 ezer választópolgárt várnak az urnákhoz: a 8 millió 73 ezer magyar választópolgár mellett az EU-tagállamok 5.580, Magyarországon lakóhellyel rendelkező polgára is voksolhat. Összesen körülbelül 350-400 ezer első választó voksolhat ma.

A magyarországi választással egy időben 95 külképviseleten mintegy négyezer magyar választópolgár is szavazhat; azok, akik korábban ezt a választási szervektől kérték. A külképviseleti szavazást minden államban helyi idő szerint reggel hat és este hét óra között tartják, ez alól az amerikai kontinens kivétel, ahol szombaton ugyanebben az időszakban már megtartották a szavazást.

Az Országos Választási Iroda napközben hét alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: 7, 9, 11, 13, 15, 17 és 18.30 órakor.

A szavazókörök ugyan már este hét órakor bezárnak, ám a részeredmények közlésére este tíz óráig várni kell. Uniós kötelezettség ugyanis, hogy amíg az összes államban nem fejeződik be a szavazás, addig eredményadatokat tilos nyilvánosságra hozni.