Újra itt a Teremtés

A koncerten Szabóki Tünde, Brickner Szabolcs és Bretz Gábor énekli az arkangyalok, Raphael, Uriel és Gabriel szólamát. Mint azt Kollár Imre az MTI-nek elmondta, szerinte ma talán ez a legjobb csapat, amely rendkívüli affinitással énekli Haydn zenéjét. Ritkaság ez, mert a mozarti éneklési módot még csak-csak tanítják, de Haydnra nem figyelnek ilyen módon.

"Egyáltalán az oratórium műfaj sajátságos terület az énekes számára, hiszen történeteket kell elmesélni, színházat teremteni, a pódiumon állótól eleven gesztusokat vár a közönség, amiket persze nem szabad túlzásba vinni" – fogalmazott a karmester.
A zenekarral, amely többnyire nagy szimfonikus alkotásokat játszik, aprólékosan készültek föl a koncertre, a zenészek nagyon nyitottan fogadták ezt a részletező munkát.

"Ez nyilván a +hazai pálya+ előnye is, hiszen én hosszú távon gondolkodom az együttes fejlesztésében. Leállhatok egy frázisnál, lehet, hogy egy vendégdirigens átlépne a problémán. De a most elvégzettek később bizonyosan megtérülnek" – vélte Kollár Imre.
A Magyar Rádió Énekkara örömmel vállalta a közreműködést, hiszen idén először éneklik a darabot – jegyezte meg a művészeti vezető.

Haydn, miután 30 évi szolgálat után elhagyta az Esterházy hercegi uradalmat, 1791-ben hosszabb időre Londonba utazott, ahol nagy sikereket aratott szimfóniáinak előadásával, közben pedig megismerte Händel oratóriumait. E tapasztalatok birtokában írta meg két hatalmas művét, A teremtést és Az évszakokat.

A teremtés alapja az ótestamentum, Mózes első könyvének kibővített szövege. A librettót Gottfried van Swieten báró, Haydn barátja írta, akivel a komponálás során vitába is keveredett a zeneszerző, mivel a báró ambíciója és tehetsége nem állt arányban.

Az oratóriumban az ős-káosz zenei megjelenítése után Haydn sorra veszi a teremtés napjait, és az első emberpár életre keltésével és paradicsomi idilljével zárja művét.
1798-ban egy zártkörű udvari hangversenyen mutatták be A teremtést, majd a következő évben nyilvános hangversenyen ismerhette meg a bécsi publikum.

Két évvel később az oratórium első külföldi bemutatójára Budán került sor József nádor és Anna Pavlovna orosz nagyhercegnő esküvője alkalmából, 1800. március 18-án. Az előadást Haydn vezényelte. Az esemény emlékét a budai Alkotás utca őrzi – amely egyedül viseli a világon Haydn művének akkor magyarosított címét.