Összecsapnak a jövő autói

Az elmúlt években egyre inkább egyértelművé vált, hogy elsősorban az elektromos hajtású autó lehet a jövő közlekedési eszköze, mert az nem bocsát ki semmilyen káros vagy egyéb anyagot magából, s rendkívül olcsó a fenntartása is. Egyetlen probléma van még vele (a drága áron kívül): ez pedig az energiatárolás problémája, azaz meg kellene oldani azt, hogy minél messzebbre lehessen eljutni vele egy út alkalmával.

Magyar fejlesztések

A közelmúltban Magyarországon is több – részben vagy egészben – elektromos meghajtású autót is kifejlesztettek.

Az első magyar fejlesztésű és gyártású elektromos kisautó már tavaly nyár óta kapható, sajnos csak Ausztriában. A Bontino névre keresztelt környezetbarát autó pickup formájú, s kizárólag elektromos hajtású jármű. Az egyedi tervezésű alkatrészeit magyar cégek állítják elő.

A Bontino csendes, nem szennyezi a levegőt, nem szervizigényes, az egy km-re eső költség csupán 4 Ft körül van, s egy feltöltéssel – akkumulátor és motortípustól függően – 80-120 km-t tud megtenni. (Az akkumulátorait csupán 3-5 óráig kell tölteni.)

Tavaly mutatkozott be az első magyar fejlesztésű hibridautó is. A Solo nevű járgány titka abban rejlik, hogy egy átlagos autó legalább egy tonna körüli önsúlyához képest rendkívül könnyű, mindössze 270 kiló, és a végletekig leegyszerűsített formája alig kelt légellenállást. A háromszemélyes autó meghajtásáról négy elektromos motor gondoskodik, amelyek lítium-ion akkumulátorokból nyerik az energiát. Az akkukat a tetőbe épített napkollektorok, egy apró benzinmotor és az utasok pedálozása tölti.

A Solo váza és karosszériája szénszálas kompozitból készült. A tetőbe épített napcellák városi sebesség mellett naponta átlagosan 15-25 kilométer megtételére elegendő energiát gyűjtenek össze. A fejlesztések eredményeként a Solo széndioxid-kibocsátása rendkívül alacsony mértékű. A jármű végsebessége 140 km/óra. A 3 méter hosszú és 2 méter széles Solo várható fogyasztása száz kilométerenként csupán 1,5-2 liter.

A magyar hibridautóból jelenleg egy működő prototípus létezik, de már csak egy lépésre van a sorozatgyártástól, így négy év múlva elvileg már bárki megveheti (a tervezők reményei szerint mindössze egy mai alsó-középkategóriás autó áráért) a mindössze másfél liter benzint fogyasztó, kavics formájú járművet.

Ha pedig valakinek túl kicsi lenne ez a modell, annak a tervezők a következőt ajánlják: két Solót igen könnyedén össze lehet majd építeni, és az így kapott Duo nevű alkalmatosság már öt utas plusz a sofőr szállítására lesz alkalmas.
@@
Eco-maraton

A profi fejlesztők után pedig nézzük a feltörekvő diákokat!

A németországi Lausitz városában rendezik meg a 25. Shell Eco-maraton versenyt. Ezen a versenyen előreláthatólag húsz ország kétszáz csapata küzd majd egymással. A cél az, hogy olyan autót hozzanak létre, amely minél kisebb fogyasztással minél több kilométert tud megtenni.

A verseny komolyságát jelzi az a tény, hogy a tavalyi megmérettetés győztese az az autó volt, amelyik 1 liter üzemanyaggal majd’ 4000 kilométert tett meg!

A versenyre Magyarországból két csapat is utazik. A győri Széchenyi István Egyetem és a Budapesti Műszaki Főiskola mérnökhallgatói állnak majd rajthoz.

A győriek – akik tavaly különdíjat kaptak – most a Szenergy Team nevű csapattal indulnak. A csapat autója – amelyet elsősorban a napenergia hajt – a kompozit karosszériának köszönhetően idén még a tavalyinál is könnyebb.

A csapat vezetője a Népszabadságnak nyilatkozott az elindulás előtt: „a közel hét négyzetméteres napelemrendszer csúcsteljesítménye 1000 watt, a gyakorlatban azonban 600 wattot tud az 5,5 millió forintból épített, 147 kilós autó. A szabályok szerint a járgánynak a legalább 50 kg-os sofőrrel óránként 24,5 kilométeres sebességet kell elérnie”.

A másik magyar résztvevő a Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Karának csapata. A hallgatók egy áramvonalas, izgalmas autót építettek. A biciklikerekeken guruló, benzinüzemű járművet átalakított robogómotorral látták el, miközben a legmodernebb anyagok használatának köszönhetően 25 százalékkal csökkent a karosszéria és a váz súlya. Az autó teljes tömege így ötven kilónál kevesebb, mint a tavalyié. A csapat célja, hogy 1 liternyi üzemanyaggal 700 kilométert tegyenek meg.

A mérnökhallgatók tanára kiemelte:

„A programban való részvétel nem csak azt jelenti, hogy hallgatóink összemérhetik tudásukat, felkészültségüket a világ más tájáról érkezőkkel. A több hónapon át tartó munka jó alkalom az elméleti tudás és a praktikum ötvözésére. Ez az, amit egy műszaki felsőoktatási intézmény egyedül nem tud a diákjainak megadni”.

Mindennapos használatra is lehetne, ha…

A szupertakarékos autók kifejlesztése és sikeres tesztelése után mindig felvetődik a közvélemény részéről a jogos kérdés: mikor lehet ezekből a csodaautókból mindennapos használati eszköz?

A mérnökhallgatók szerint csak akkor fognak elterjedni ezek az alternatív energiával működő autók, ha a most használt fosszilis üzemanyagok terén egy újabb – a tavalyinál is erősebb – árrobbanás fog bekövetkezni.

Amíg azonban a benzin ára ilyen alacsony, addig biztosan nem lehet gyors elterjedésre számítani.

A villanyautók elterjedésének azonban több akadálya is van. A rendkívül magas áruk mellett a pici karosszéria és a meglehetősen időigényes és macerás töltés, illetve a néhány évenként elkerülhetetlen akkumulátorcsere is riasztóan hathat még a „legelvetemültebb rajongókra is.

Aki pedig mindezek ellenére mégis megvenne egy ilyen kocsit, annak számolnia kell azzal, hogy egy többgyermekes családnak egészen biztosan nem lesz elég nagy, ezen kívül a biztonságuk is meglehetősen kétséges, legalábbis ezidáig.

Motiváló tényező lehet ugyanakkor, hogy az elektromos autók fenntartási költségei nagyon alacsonyak: használatukhoz nem kell kőolaj alapú hajtóanyag, motorolaj, mindenféle szűrő és az otthoni (esetleg munkahelyi) elektromos hálózatról töltve, nevetségesen alacsony üzemanyagárral lehet számolni.