„Éveken át éreztem bűntudatot olyasmi miatt, amire képtelen voltam emlékezni. A motorbalesetben, amelyben a férfi meghalt, én is fejsérülést szenvedtem. Hetekig kómában voltam, majd amnéziában szenvedtem. Tudtam, hogy ha vétlenül is, de öltem, és ez minden napomat megmérgezte” – mondta a Blikk című kultúrlapnak az illető.

„Egy rendőrautót előztem, körülbelül 60 km/órás sebességgel. Amikor visszaértem a felezővonalhoz, megláttam az úton bóklászó két részeg embert. Elrántottam a kormányt, így az egyiket kikerültem, de a másikat elgázoltam. Hiába nem én voltam a hibás, a tragédia megtörtént” – folytatta a beszámolót. Azért az meredek, hogy éppen egy rendőrautót előzött Sándor. Ebben a helyzetben pedig különösen furcsa, hogy nem sikerült zöld ágra vergődni az ügyben, hiszen elvileg minimum egy rendőr látta az esetet.

„Ha bűnös vagyok, bűnhődjek. Akár még börtönbe is megyek. Nem hibáztam, a bűntudat mégis engem mardos. Teljesen tönkretesz” – vallotta Sándor.

A kultúrlap felhívott egy ügyvédet is. Kamarás Péter elmondta, hogy a férfi emlékezetének visszatérése és az új részletek pusztán új vallomást jelent, amelynek összhangban kell majd lennie az esetleges ártatlanságot bizonyító többi bizonyítékkal.