„A szélsőségesek a válságból kovácsolnak politikai előnyt”

Aggódva kísértük figyelemmel a hetekkel ezelőtti G20-konferenciát kísérő anarchista tüntetéseket London belvárosában. Mennyire súlyos problémáról van szó, ha az angol radikális baloldalról hallunk? ’Eat the Rich’ – mennyire gondolják ezt ott komolyan?

Úgy gondolom, hogy a különböző demonstrációk fontos részei egy demokratikus működésnek és észben kell tartanunk, hogy a legtöbb tüntető a G20 alatt tökéletes magaviseletről tett bizonyságot. Ők egyszerűen csak azoknak az aggodalmaknak és kritikáknak akartak hangot adni, melyek olyan kérdéseket érintenek, mint a globalizáció, a bankok helyzete stb.

Elég csekély azoknak a szélsőségeseknek a száma, akik erőszakos, anarchista viselkedésre ragadtatták magukat, általában ugyan ilyen emberek okoznak problémát a világ más részein is. Néha komoly problémát okoz, hogy megállapítsam, vajon mi ellen is kelnek ki ezek az emberek tulajdonképpen? Azt feltételezem, hogy a legtöbbször semmi komoly háttere nincs ezeknek a tüntetéseknek, a kisszámú esetek többségében egyszerű bajkeverésről lehet szó.

Tény, hogy a globalizáció létezik, ezzel valahogy számolnunk kell, és élnünk kell a rendelkezésünkre álló lehetőségekkel, ha az ezzel kapcsolatos nehézségek orvoslásáról van szó. Van egy mozgalom, amit valahogy úgy hívnak, hogy ’Globalizáció Ellenes Világmozgalom’. Amint az ember hallja a nevüket, rögtön arra gondol, hogy ez csak valami nevetséges képtelenség lehet: hogyan lehet egy mozgalom világméretű, ha egyszer pont a globalizáció ellen küzd? A legtöbb ember, mint ön vagy én aggódunk, ha ilyen dolgokról hallunk, de nem hiszem, hogy a bajkeverők magát a rendszert akarnák megdönteni, ahogy azt sem, hogy egy fékevesztett jelenségről lenne szó.

Mégis nagyon úgy tűnik, hogy ezek a jelenségek Európa szerte kezdenek komoly problémákat okozni. A fekete blokk erősödik, a görög hangok már Németországban is éreztetik hatásukat. Van arra esély, hogy Londonban is lesznek robbantások, vagy hogy itt is lángba borul egy-két luxusautó?

Mint ahogy mondtam, a legtöbb tüntető ember nem volt sem agresszív, sem erőszakos, sem szélsőséges. De persze, amikor olyan nehéz időkkel kell szembenéznünk, mint amilyen a világgazdasági válság, az extrémitásokra hajlamos emberek könnyebben tűzbe jönnek, és politikai előnyt kovácsolnak a problémából. Magyarországon is ezt látjuk, vannak olyanok akik éppen a válságot akarják kiaknázni ilyen célból… Tisztázva kell lennie azonban annak, hogy csak egy parányi kisebbségről van szó, amelynek nem szabad megengedni, hogy irányítsa alá vegye az ágendát.

A G20-gyűlés alatt a legtöbb ember azt akarta, hogy a világ vezetői tegyenek valamit a baj ellen, ugyanakkor idegesek is voltak a helyzet miatt. Bizakodóan kell hozzá állni a dolgokhoz, hasonlóan ahhoz, ahogyan a piac is reagált a G20 alatt: a gazdaságban rögvest mutatkoztak a helyreálló önbizalom jelei. Pontosan ez az, ami hiányzik: a különösen fontos gazdasági alapvetések nem változtak, holott ha a birtokába lennénk a kellő bizalomnak, újra beindulhatna az üzlet, a kereskedés megélénkülhetne és így tovább.

Szóval a legtöbb ember ezt akarja és nem hajlandóak a fent említett parányi kisebbségben lévő, erőszakos csoportok napirendjét aláírni. De azt kell mondanom, hogy önnek is igaza van, vannak bizonyos megnyilvánulások melyekkel szemben valóban fontos a fellépés. Demokráciában élünk, ahol a véleménynyilvánításnak meg vannak a törvényes módjai, az erőszak, a robbantgatás és terrorizmus nem tartozik ezek közé.

Mi a véleménye a G20-ak által eszközölt és jóváhagyott fiskális / financiális reformokról? A dolgok éppen úgy történtek, ahogy azt Nagy-Britannia és Amerika korábban elképzelte…

Fontos, hogy olyan reformokat állapítsanak meg az IMF, a Világbank vagy más nemzetközi pénzintézetek számára, melyek a 21. század kihívásainak is megfelelnek, a konferencia ezen a téren is hozott döntéseket. Ezeket a szervezeti működéseket sokkal átfogóbbakká kell tenni, és lehetővé kell válnia annak, hogy a vezetői posztjaikat a legjobb szakemberek foglalhassák el és ne egy amerikai, vagy egy brit, csak azért mert ő olyan nemzetiségű, amilyen. Az is életbevágó, hogy a jelenlegi krízishez hasonló gazdasági anomáliákat időben előre lehessen jelezni a jövőben.

Ilyen és ehhez hasonló megállapítások sorát tették most a G20-ak. Tisztán látszik, hogy a banki és egyéb gazdasági rendszerek megbuktak, és a korábbinál alkalmasabb irányításra és ellenőrzésre van szükség. Nem kell, hogy túlságosan erőskezű legyen, de annál szigorúbbnak kell lennie, mint amilyen a múltban volt. A tény az, hogy a világ vezetői elkötelezték magukat arra, hogy bármibe kerüljön is, de megakadályozzák a gazdaság összeomlását, és kellő pénzügyi hátteret biztosítanak az IMF működésének, hogy az hatékonyabb előrejelzésekkel szolgálhasson a jövőben.

Emellett döntés született a protekcionizmus elutasítása mellett, lévén, hogy ez a világkereskedelmi szervezetek érdekeit sem szolgálja. Aláírták a helyi és a zöld gazdaságok fontosságát, valamint megállapították egy hatékonyabb kereskedelmi rendszer szükségességét, mellyel kapcsolatban további tárgyalásokat fognak kezdeményezni. Nem mindennel kapcsolatban volt teljes egyetértés, de a G20-csomag – egészében szemlélve – elég hatásosnak tetszik. Az injekciós összeg is sokkal nagyobb volt, mint azt korábban bárki remélte volna, az 1 billiárd dollárnak nagyon fontos, politikai szimbólum értéke van.
@@

Egy bizarr vélemény volt olvasható a három héttel ezelőtti Pravdában, mely szerint pont ennek az egy billiárdnak lesz köszönhető, ha végleg elveszítjük a válság feletti kontrollt. Az orosz gazdasági szakíró szerint a baj annyira súlyos, hogy a világ vezetőinek egyszerűen semmi tapasztalata nincs korábbról, jószerivel a leghangosabb felvetéseket hagyták jóvá… Lehet ebben valami?

Az író arról feledkezett meg, hogy a ’20-30-as évek válsága alatt, az emberek csak megnyirbálták a költségvetést, ahelyett hogy a gazdaság stimulálásával próbálkoztak volna. Ma nagyon sok élénkítő folyamat hatása érzékelhető a rendszerben, még Németországban is félelmetes összegeket költött, hogy ösztönözze a saját gazdaságát. Az elmúlt évszázad elején az is probléma volt, hogy nagyon hosszú időt vett igénybe, hogy a világ vezetőit egy asztal köré hívják a válságkezelés céljából, mindenki helyi szinten próbálta orvosolni a globális problémát, azonban az elszigetelődés nem működött. A közös tárgyalásokra egészen a II. Világháború végéig kellett várni, ekkor születtek az olyan szervezetek, mint az IMF, a Világbank, vagy épp a Nemzetközi Valutaalap is.

Egyszóval láttunk már ilyen súlyos válságot és van néhány ötletünk arról, hogyan szabad a gazdasági krízist kezelni, ezúttal egészen más megoldásaink vannak. Az IMF csomag nagysága a garancia arra, hogy ha valamelyik ország gazdasága bajban van, akkor a szervezet közbeléphet és támogathatja azt – mint ahogy történt ez tavaly ősszel Magyarország esetében is. Ha az IMF-nek juttatott összeg mégsem kerül felhasználásra, az egy nagyon jó dolog, de a nemzetek közösségének esélyt sem szabad adnia arra, hogy a világgazdaság megbukjon. Még mindannyian emlékszünk az izlandi példára. Ha megengedjük, hogy egy ország gazdasága alászálljon, a következményekkel mindenki másnak is számolnia kell.

Obama a G20 utáni NATO-értekezleten már arról beszélt, hogy körútjának másik komoly oka, a terrorizmus Európában is tapasztalható növekedése. Nagy-Britannia ezt az elmúlt hetekben-hónapokban a saját bőrén érezhette, és húsvét előtt nem sokkal a terrorelhárítás főnöke is lemondott. Mennyire komoly a fenyegetettség?

Nem csak Nagy-Britanniáról van szó, ez egy általános, világméretű probléma, terrortámadás figyelmeztetés nélkül bárhol történhet. Bár Magyarország egy nagyon biztonságos hely, de nagyon indokolt hogy itt is vannak olyan szakemberek, akik a terrorelhárításra gondolnak és szervezik azt, mivel egy incidens bekövetkezte sajnos itt sem elképzelhetetlen. A terrorizmusnak Nagy-Britanniában történelme van, már az IRA időkből is, melyek 2005-re sem tűntek el nyomtalanul.

Fontosnak tartjuk, hogy ne csak a terrorizmussal, mint tünettel, de annak okaival is tisztában legyünk. Ezek az okok legtöbbször olyan emberi helyzetekre mutatnak, melyek a társadalom integráltságán kívül helyezkednek el, abból valamilyen okból ki lettek zárva. Emellett kellő rugalmasságot igényel, hogy a híreket megfelelő módon kezelje az ember. Azóta, hogy London központját támadás érte, nagyszámú terrorista akció történhetett volna, ha nem akadályoztuk volna meg, a rendőrség és a biztonsági szolgálatok nagyon komolyan és nagyon sikeresen dolgoznak a megelőzés érdekében.

Annak az incidensnek a során, amit ön is említ, Bob Quick-nek azért kellett lemondania, mert gondatlanságból fedett fel olyan bizalmas anyagokat a sajtó fotósai előtt, melyek a húsvét előtti nagyszabású akció részleteit tartalmazták. Maga a rajtaütés sikeres volt, de ezt a terrorelhárítás főnöke nagymértékben kockáztatta.

Az ügy során olyan vélemények is hangot kaptak, melyek szerint szigorítani kellene a pakisztáni állampolgárságú tanulók diákvízumhoz való jutásának rendszerén. Mennyire laza a mostani szabályozás?

Nem sokat tudok az akció részleteiről, de a vízumpolitika állandó felülvizsgálat alatt van, és néha valóban lehet, hogy nem működik kifogástalanul. A felsőoktatási helyek is állandó vita tárgyai, alapvető változtatások eszközlése várható ebben a rendszerben is, hogy a ne a rossz emberek jussanak az Egyesült Királyságba. De arra is gondolnunk kell, hogy több ezernyi diák érkezik évente az országba az olyan helyekről is, mint Pakisztán, és a lakosságnak rengeteg családi kapcsolata is van ezzel az országgal.

A legtöbbjük tanulni jön és hogy egy kellemes és hasznos időt tölthessen el Nagy-Britanniában diákként, majd új kapcsolatokkal térhessenek haza, minden egyéb probléma nélkül. Ennek nem akarunk gátat szabni, fontos lenne, hogy ez a jövőben is így folytatódhasson.Van egy vándorkiállításunk is, amivel azt akarjuk bemutatni, hogy a muzulmán lakosság mennyire hatékonyan és harmonikusan vesz részt az Egyesült Királyság hétköznapi életében, a politika, a kultúra és a sport terén is.

A gond azzal van itt is, hogy a médiában a szélsőséges és a nagy átlagra nem jellemző esetek erősödnek fel, a kiállítással is csak az egészséges egyensúlyra akartunk egy kicsit felhjvni a figyelmet. Mindemellett az ön által említett problémát is szemmel kell tartanunk, de a normális embereknek semmiképpen nem akarjuk korlátozni abban, hogy az országba látogatva tanulhassanak vagy dolgozhassanak.