Patrick McGovern, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója munkatársaival két óegyiptomi boros flaska beszáradt tartamát vizsgálta biomolekuláris módszerekkel. A korábbi edény több mint 5000 éves, és az úgynevezett predinasztikus korból származik. Az edény Egyiptom első uralkodóinak egyike, Skorpió fáraó sírkamrájából került elő, s mint kiderült, a borba citromfüvet, koriandert, mentát, zsályát, szennalevelet, kakukkfüvet és fenyőgyantát kevertek.

A kutatók, akik vizsgálataikról az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ban (Proceedings of National Academy of Sciences) számolnak be, megjegyzik, hogy a borhoz adagolt fenyőgyantát a legkorábbi időktől kezdve a betegségek megelőzésére használták, és nemcsak Egyiptomban. Ismert volt a medicina az ókori Kínában is.

A másik amfora, amely a Kr. u. IV-VI. századból származik, Egyiptom déli részén került elő. A vegyelemzés tanúsága szerint az edényben tárolt borba fenyőgyantát és rozmaringot kevertek: ezt az oldatot az ókori Egyiptomban a legkülönfélébb bajok orvoslására, így gyomorrontásra és herpesz gyógyítására egyaránt alkalmazták.

"Az ókori borok és más alkoholtartalmú italok kiválóan megfeleltek a különböző gyógyfüvek feloldására és főzetek elkészítésére, amelyeket külsőleg és belsőleg egyaránt használtak.

Mielőtt a modern szintetikus gyógyszerek megjelentek, az alkoholos főzetek voltak az univerzális medicinák" - hangsúlyozzák tanulmányukban a Pennsylvaniai Egyetem kutatói.