London kitart az elvei mellett

Nagy-Britannia volt a legnagyobb EU-gazdaság, amely a 2004-es bővítés után azonnal megnyitotta munkapiacát a nyolc új kelet-európai uniós tagállam, köztük Magyarország munkavállalói előtt, azzal a feltétellel, hogy a keleti EU-polgároknak be kell jegyeztetniük munkavállalásukat a brit belügyminisztériumnál. Ez csaknem automatikus munkavállalási engedélyt jelent: a folyamodványok átlagosan 96 százalékát a tárca jóváhagyja.

A bejegyzési rendszerrel a minisztérium arról akar folyamatosan információhoz jutni, hogy az ország mely térségeiben hány kelet-európai EU-munkavállaló dolgozik.

A kelet-európaiakra még egy korlátozó intézkedés vonatkozik: csak azután vehetik igénybe teljes körűen a brit szociális ellátó rendszer szolgáltatásait, ha folyamatosan legalább tizenkét hónapot bejegyzett munkaviszonyban töltöttek el Nagy-Britanniában. Ezt az előírást a brit kormány annak idején azzal indokolta, hogy elejét akarja venni a "szociális turizmusnak".

E korlátozások felülvizsgálata a bővítés után öt évvel - vagyis az idén tavasszal - válik esedékessé, és London most bejelentette, hogy a csatlakozási szerződésben foglalt lehetőséggel élve fenntartja a 2004-ben életbe léptetett előírásokat.

A legutóbbi kimutatás szerint jóllehet a térség egészéből érkezők száma összességében csökken, a magyar munkavállalóké emelkedik: a magyarok által beadott és a belügy által jóváhagyott állásbejegyzési kérelmek száma 2008 egészében 10 705 volt, egy évvel korábban még csak 8880, 2006-ban 7060, 2005-ben - a bővítés utáni első teljes évben - pedig 6355.

A súlyos brit recesszió hatására az utóbbi egy évben megindult a kelet-európaiak tömeges hazaáramlása is.