Baló: A média egyszerre alá és túlbecsüli a fogyasztót

Az előbbi kijelentéssel összefüggésben a televíziós személyiség azt hangsúlyozta, jóval részletesebben, alaposabban kellene foglalkozni az ország gazdasági, szociális helyzetével, míg az utóbbival kapcsolatban arról beszélt: néhány évvel ezelőtt végzett felmérésük siralmas képet festett arról, hányan tudnak "ütőképesen" megmagyarázni a médiában mindennap használt gazdasági kifejezéseket.

Baló György hiányolta a hazai médiából az érdemi szakmai vitákat, de azokat a sok témát átfogó "közbeszélgetéseket" is, amelyek "a kontinens nyugati felén megvannak. Feltette a kérdést, "miért hagyjuk, hogy a napi pártpolitika de facto megszállja a médiát?"
Problémaként említette azt is, hogy "a média mintha nem érne rá, hogy önmagával és a közönségével megpróbáljon szóba állni".

Az új médiatörvény tervezetéről szólva megjegyezte: az a jelenleginél is közvetlenebb pártbefolyás alá helyezné a közmédiát. Az uniós dokumentumokban nem politikai, hanem kulturális intézményként említik ezeket a tévéket, rádiókat – tette hozzá.

Mint mondta, Nyugat-Európa piacvezető vagy ezért a pozícióért küzdő köztelevíziói nem a hírműsoraik miatt igazán nézettek, hanem azért, mert dokumentum- és gyerekfilmeket, valamint a nemzeti irodalmon alapuló tévéfilmeket, tévéjátékokat sugároznak. Hazai társaik azonban – mutatott rá – a jelenlegi finanszírozással erre nem képesek.

Baló György "kolosszális politikai hibának" nevezte, hogy a kormány 2002-ben átvállalta a televíziókészülékek üzemben tartási díját; mint mondta, ha minden háztartás csak havi 1500 forintot fizetne ezen intézmények fenntartására, akkor a mainál sokkal színvonalasabb közmédiája lehetne Magyarországnak.