Gazdaság / HR
Putyin bízik Gyurcsányban
Gyurcsány Ferenc kedden Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz kormányfővel. A témák a következők voltak: a Déli Áramlat gázvezeték, a Malév és egy határ menti logisztikai központ.
Magyar-orosz kormányközi konzultációt tartott kedden Moszkvában Gyurcsány Ferenc magyar és Vlagyimir Putyin orosz kormányfő.
A tárgyalásokon mindkét részről elsősorban a gazdasági, az egészségügyi és a kulturális-oktatási tárcák vezetői vettek részt (nyolc magyar miniszter utazott el Moszkvába). Az összesen ötven főt számláló delegáció különgéppel utazott az orosz fővárosba. (Az út 12 millió forintba került, s a kormányszóvivői iroda szerint ez a legolcsóbb megoldás, hiszen menetrend szerinti járattal az út két nappal tovább tartana, így a repülőjegy ára mellett szállásköltséget is kellett volna fizetni két éjszakára.)
Előbb Gyurcsány Ferenc Vlagyimir Putyinnal, illetve az egyes szakminiszterek a partnereikkel tartottak megbeszélést, majd az eszmecsere a plenáris ülésen és az azt követő ebéden folytatódott.
A felvetett kérdések igen sok témakört érintettek. Az ún. Déli Áramlat gázvezeték megvalósítása mellett magyarországi gáztározók közös kialakítása, valamint a Malév konszolidációja voltak a legfőbb témái a kormányközi tárgyalásoknak.
Kiválóak a kapcsolatok
Vlagyimir Putyin nagy örömmel üdvözölte Gyurcsány Ferencet, kiemelte: Oroszország csak néhány országgal folytat ilyen jellegű kormányközi konzultációkat, és „helyes döntés volt ezt megtenni a Magyarországgal való viszonyban”. Az orosz kormányfő hangsúlyozta, hogy az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok rohamosan fejlődnek, mert egy év alatt az Oroszországba irányuló magyar export a kilencszeresére nőtt, a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly a várt 10 milliárd dollár helyett elérte a 13 milliárdot.
Gyurcsány Ferenc mindenekelőtt azt jegyezte meg, hogy „nagy utat kellett megtennie a két országnak ahhoz, hogy kapcsolatuk ilyen magas szintre jusson. Ez annak köszönhető, hogy gyakorlatias, pragmatikus megközelítést alkalmaznak, s az eredmények azt igazolják, hogy ez helyes.”
A magyar miniszterelnök szerint a két ország között nem csupán a gazdasági együttműködés kiváló, hanem más területeken is virágzik a kooperáció.
„Magyarország az Európai Unióban az Oroszországgal folytatandó stratégiai együttműködés mellett lép fel s ehhez fontos a magas szintű gazdasági, kulturális, külpolitikai és biztonsági párbeszéd.”
Egyre közelebb kerül hozzánk a Déli Áramlat
Forrás: MTI.
A konzultáció legfontosabb témája a Déli Áramlat gázvezeték Magyarországon történő átvezetésének a kérdése. A tervezett vezetéken orosz földgázt szállítanának Európa déli országaiba, Ukrajnát megkerülve, a Fekete-tengeren és közép-európai országokon – köztük Magyarországon – át.
A vezetéket alapvetően az orosz Gazprom és az olasz ENI tervezi kiépíteni az orosz gázmezők és az olasz fogyasztók összekötésére, ezért az orosz fél a nyomvonalon fekvő összes állammal külön szerződéseket igyekszik kötni.
Ennek megfelelően a mostani találkozón az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és szintén állami többségi tulajdonban lévő Gazprom együttműködési megállapodást írt alá annak érdekében, hogy elkészülhessen a Déli Áramlat megvalósíthatósági tanulmánya.
Ennek elkészítése után a vezeték megépítéséről szóló végső döntést két év múlva kell majd meghozni. A kész gázvezeték-hálózatot pedig legkésőbb 2015. december 31-én kell átadni.
A Déli Áramlat magyar szakasza valóban az egyik legaktuálisabb téma a két ország között. A 2008 februárjában megkötött orosz-magyar kormányegyezmény szerint a Déli Áramlat magyar szakaszára közös vállalatot kell alapítani. Ennek 50 százalékos tulajdonosaként az orosz Gazpromot nevezték meg, a másik 50 százalékot pedig a magyar MFB jegyezné le.
@@
Az egyezmény aláírásakor meglepetést okozott, hogy a magyar részről nem a tervek kidolgozására a Gazprommal már közös vállalatot is alapító magyar Molt jelölték meg. A hivatalos indoklás szerint azonban a résztulajdonosoknak állami irányítás alatt kell állniuk, míg ez a Molról már nem mondható el.
Tavaly Veres János pénzügyminiszter – aki a létrejött orosz-magyar kormányközi bizottság társelnöke – még abbéli reményének adott hangot, hogy a vegyesvállalat az év végéig létrejöhet. Ez végül is nem valósult meg, mert a Gazprom az érintett államok esetében ugyanolyan szerződést kívánt kidolgozni, amihez még idő kellett (azóta már a bolgárokkal és a szerbekkel is létrehozták a vegyes tulajdonú cégeket).
A Gazprom és az MFB ma sem céges alapító okiratot, hanem csak egy ún. „együttműködési megállapodást” írt alá. Eszerint a felek továbbra is elkötelezettek a beruházás megvalósítása mellett. Az előkészületek összehangolására négytagú „irányítóbizottság” alakult, amely a jövőben – többek között – „irányítaná” a megvalósíthatósági tanulmány elkészültét, illetve május közepéig véglegesítené a tervezet formájában most elfogadott céges alapító okiratot.
A most aláírt dokumentum szerint a Déli Áramlat magyar szakaszát legkésőbb 2015 végéig át kellene adni. Ez azért óriási jelentőségű kitétel, mert emiatt nemzetközi szinten ez az első olyan irat, amelyben a Gazprom konkrét ígéretet tesz a megvalósítás határidejére.
A létrehozott orosz-magyar vegyesvállalatot az alapító okirat szerint egy elnök és két vezérigazgató irányítja majd. Az elnöki poszton évente váltják majd egymást az orosz és a magyar fél jelöltjei. (Információink szerint az első elnök Erős János, az MFB vezérigazgatója lehet.) A vezérigazgatókat szintén a két fél jelölné.
Megéri ez nekünk?
Forrás: MTI.
A megkérdezett szakértők szerint a hazai szakasz költsége egymilliárd euró körül alakulhat. Ennek finanszírozására előzetesen már – a gázipar helyett – a hitelezésben járatos MFB ajánlotta is magát. Ha hozzávetőlegesen pontos ez az összeg, abban az esetben a magyar szakasz megtérülési ideje mintegy 20 év lesz.
Épül a hatalmas logisztikai központ
A gázvezeték ügye mellett a megbeszéléseken a közlekedési együttműködéshez kapcsolódóan a hosszú ideje megvalósítás előtt álló – magyar, orosz és ukrán részvétellel kialakítandó –, nagyobb részben EU-s forrásból finanszírozott záhonyi logisztikai központ kérdése is terítékre került.
A magyar kormány európai jelentőségű áruátrakodó központtá szeretné fejleszteni az ukrán határ melletti (záhonyi) logisztikai központot. Ennek érdekében már elkészítettek egy komplex fejlesztési programot, amelyet az EU is támogat.
A 2013-ig tartó projekt célja az, hogy a Távol-Keletről érkező áruk minél nagyobb arányban Záhonynál lépjenek az Unió területére. Mindezzel jelentős bevételre tehetne szert Magyarország. A beruházás költsége összesen 32 milliárd forint, ebből 20 milliárdot tesz ki a vágányhálózat felújítása, 8 milliárdot pedig a belső közút fejlesztése.
Ennek a transzkontinentális vasúti csomópont tervének jövőjét azonban beárnyékolhatja az a szlovák-orosz terv, amely szerint egy orosz szabványnak megfelelő – tehát szélesebb nyomtávú –vasúti vonalat építenének Szlovákián keresztül egészen Bécsig.
Malév-mentés
A tárgyaláson szó volt a Malév konszolidációjáról is, miután az utóbbi időben a magyar légitársaság (közvetett) kisebbségi tulajdonosává az orosz állami Vnyesekonombank lépett elő. Ugyanis a pénzintézet kezelésében áll az állami Aeroflot orosz légitársaság, amely átvenné a Malév operatív irányítását.
A Malév ügyét azonban még továbbra is függőben hagyták, mert az orosz bank egyelőre még nem vette át a korábbi tulajdonos részvényeit, így a légitársaság finanszírozása továbbra sem tisztázott.