Belföld
Összevesztek a patikaliberalizációról a Parlamentben
Ellentétes vélemények alakultak ki a patikaliberalizáció következményeiről az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága szerdai, budapesti ülésén; a gyógyszerészi kamara szerint romlott a helyzet, a szaktárca és a Gazdasági Versenyhivatal szerint azonban jobb
A grémium meghallgatta Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnökének jelentését, amelyben vázolta a patikaliberalizációt lehetővé tévő gyógyszer-gazdaságossági törvény 2007-es hatályba lépése óta eltelt helyzetet. A jelentés szerint a patikaalapítást "nyitottabbá" tevő törvény óta 400 új patika alakult, 80 százalékuk olyan településen, ahol korábban már legalább öt gyógyszertár működött, és mindössze 15 létesült olyan helyen, ahol korábban nem volt patika. A megszűnt gyógyszertárak száma 46 volt.
A kamarai elnök elmondta azt is, egy tavaly októberi felmérés szerint a külföldi tulajdonban lévő patikák száma 243 volt, a gyógyszertár-láncokhoz tartozó gyógyszertárak száma – az MGYK becslése szerint – meghaladja az ötszázat. Az elnök szerint problémás az is, hogy a láncok agresszív felvásárlási politikát folytatnak.
Horváth Tamás továbbra is azon a véleményen volt, hogy az állam nem vonulhat ki teljesen a patikaalapításból, újra kell szabályozni a gyógyszertárak létesítéséről szóló jogszabályokat, valamint az etikai szabályozást úgy kell visszahozni a rendszerbe, hogy az ismét kamarai hatáskör legyen.
Héja Mária, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője a szaktárca adatait ismertetve elmondta, a törvény életbe lépése óta 392 patika létesült, elsősroban azokon a településeken és városokban, ahol a lélekszám meghaladta az ötezret. Ezt a szakember azzal magyarázta, oda létesítenek patikát, ahol nagyobb a várható kereslet. Az eltelt időszakban 87 gyógyszertár szűnt meg – ismertette Héja Mária.
A főosztályvezető elmondta azt is, hogy a patikaliberalizáció mindenképpen versenyt indukált a gyógyszertárak piacán, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) sem talált versenytörvénybe ütközőnek.
Torjákné Amberger Teréz, a GVH irodavezetője ismertette a versenyhivatal álláspontját. Úgy fogalmazott, a patikaalapítás liberalizációja kifejezetten a várakozásoknak megfelelően zajlott. Ott nyitottak gyógyszertárat, ahol az üzemeltetéstől megtérülést vártak, ami – tette hozzá – piaci sajátosság. A versennyel nőtt a minőség, de felhívta a figyelmet arra, hogy az egészségügyi, szakmai szervezeteknek, felügyeletet gyakorló intézményeknek szankcionálni kell, ha szabálytalanságot észlelnek a gyógyszerkiadás, forgalmazás terén.
Az elmúlt két évben a GVH-nak nem volt teendője a gyógyszertári piacon. A GVH-hoz nem érkeztek panaszok, bejelentések, és jogsértést megállapító határozatok sem születtek – emelte ki Torjákné Amberger Teréz.
Mikola István, a bizottság fideszes alelnöke azon a véleményen volt, hogy a tőkekoncentráció bekebelezi a gyógyszer-kiskereskedelmet, amit véleménye szerint nemzeti érdekkörben kell tartani, hiszen a gyógyszerellátás az egészségügyi szerves része, amelynek állami hatáskörben kell működnie és nem piaci alapon.
Torjákné Amberger Teréz megjegyezte, amióta privatizálták a gyógyszertárakat ez a piac profitérdekelt. "Lehet tagadni, lehet homokba dugni a fejünket, de amióta magánvállalkozások működtetik a gyógyszertárakat és nem az állam, azóta a profitérdekeltség megjelent az ágazatban" – fejtette ki.