Gazdaság / HR
Gyurcsány bukhat, az ország nyerhet
A válságra minden ország más választ ad. Vajon Gyurcsány Ferenc hétfői bejelentése az átfogó gazdasági, adó és szociális reformokról a legjobb megoldás? A Political Capital összegyűjtötte a környező országok ilyen jellegű intézkedéseit.
A szakma nagy része egyetért a kormányfő legújabb ötletével: legalábbis ami az irányt illeti. A problémás rész a sokat hangoztatott kiadáscsökkentés elmaradása. Gyurcsány ugyanis mindig azt hangoztatja, ha innen kiengedünk néhány százmilliárdot, akkor a másik oldalon ugyanezt be kell szedjük az adófizetőktől. Ám a szakértők ezzel a felfogással egyre inkább nem vezethetők meg. Ők egyre hangosabban hiányolják az állami kiadások csökkentését.
Vajon más országok jobban csinálják? A Political Capital Intézet (PC) tanulmánya ezt a kérdéskört járta körül. A gazdasági válság a világ legtöbb részén pánikot okozott. Az emberek a vállalkozások és a bankok mind az államhoz fordultak segítségért. Ennek nyomán az addig gyenge vagy rosszul teljesítő kormányok mindenhol megerősödtek. Ez különösen a krízis által leginkább érintett országokban igaz – így Magyarországon és a közép-kelet-európai országokban is.
Jön azért a feketeleves is
A pánik után világossá vált, hogy a gazdasági recesszió az állampolgárok mindennapjaira is keményen rá fogja nyomni a bélyegét. Ezért a kormányok újra gyengülő társadalmi támogatásra számolhatnak. A PC elemzői ezzel kapcsolatban kijelentik: közel sem igaz, hogy a válság bebetonozza majd a kormányokat.
Sőt, éppen az ellenkezője látszik. A gazdasági válság miatt a feszültségek egyre inkább felerősödnek, a felszínre törnek és kiömlenek az utcára. A sztrájkok már most is mindennaposak, az etnikai konfliktusok (hazánkban különösképpen) súlyosbodnak. A feszültséget egy gyenge gazdaság kevésbé enyhíteni, mint egy erős. Ám a súlyos helyzetben lévő országok éppen ezért profitálhatnak is a válságból – állítja az politikai elemző intézet.
Elég az osztogatásból!
Az egyre fenyegetőbb kilátások és a közbizalom visszaszerzéséért folytatott ádáz harc miatt a hatalmi elit sarokba szorul. Végül kénytelen a gazdasági racionalitást figyelembe venni, szemben az eddig mindent felülíró politikai érdekekkel. Vagyis az osztogatást, a reformok örökös elhalasztását, a korrupció meghagyását kénytelen lesz kezelni. Ebben a helyzetben mindezt látványosan és hatékonyan tudja megtenni.
A PC szerint a másik előny, amivel ezek az országok élhetnek a nemzetközi pénzügyi szervezetek álláspontjában rejlik. Ők minden áron el szeretnék kerülni, hogy a fejlődő országok bedőljenek, fizetésképtelenné váljanak.
A stabilabbak rosszabbul járnak?
A régió stabil gazdaságai – Szlovákia, Lengyelország, Csehország – a válságkezelés Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is látott módját választják: a keresletcsökkenést állami beruházásokkal próbálják ellensúlyozni. Ez lehetőséget ad arra, hogy ezek az országok „puhább landolást” hajtsanak végre. Ennek a gazdasági stratégiai útnak azonban a PC szerint több kockázata is van:
Növekedni fog a költségvetési hiány ez pedig később elijesztheti a befektetőket. Lengyelország és Csehország esetében pedig akár az euró bevezetésének időpontja is távolabbra kerülhet.
Másrészt éppen olyan mesterségesen generált keresletre alapozzák saját növekedésüket, ami a jelenlegi válságot előidézte. Könnyen elképzelhető, hogy a hiánynövelésre alapozott gazdasági növekedés csak kitolja, de nem oldja meg a gazdasági problémákat.
Mindenkinél gáz van
Jelenleg a közép-kelet-európai és balti országok mindegyike módosítani kényszerült gazdasági előrejelzéseit – természetesen negatív irányban. Mindenhol kisebb lesz a fogyasztás és a termelés is a vártnál.
Látható, hogy a költségvetési módosítások egészen extrém helyzetek elé állították a régió kormányait. Magyarországon kívül Csehország, Szlovákia, Románia, Lengyelország és Oroszország is módosítani kényszerül a költségvetésen 2009-ben.
„Szlovákiában mintegy 200 millió, Magyarországon 650 millió, Csehországban pedig 1,3 milliárd eurónyi kiesést kell pótolni a költségvetésben – az egyre borúsabb kilátások miatt pedig egyre szélesebbé válhat a büdzsén tátongó lyuk” – írja a PC.
Az elemző intézet szerint összességében a hazai intézkedések célja a befektetők bizalmának visszaállításáért zajló elkeseredett küzdelem. Ám ennek nagy ára van. A Political Capital elemzése szerint a Gyurcsány-kormány mindezek következtében újabb népszerűségvesztés elé néz.