Akiket ténylegesenen életfogytigra ítéltek

A soproni kaszinós gyilkost, Sipőcz Zoltánt – előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntette miatt – előző nap ítélte jogerősen tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre a Győri Ítélőtáblán Kovács Tamás bíró tanácsa.

A BVOP tájékoztatása szerint életfogytiglani büntetésüket jogerősen 219-en töltik, nem jogerős ítélet alapján pedig 8 életfogytig tartó szabadságra ítéltet tartanak fogva.

A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést a Büntető törvénykönyv 1999-es módosítása vezette be. Ez a büntetési forma abban különbözik az életfogytig tartó szabadságvesztéstől, hogy az elítéltek szabadlábra bocsátásának lehetőségét nem vizsgálhatják. Egyébként amikor életfogytiglani szabadságvesztést szab ki a bíróság, akkor az ítéletben rendelkezik arról is, hogy leghamarabb mikor vizsgálható az elítélt feltételes szabadlábra bocsátása, ami általában 30-35-40 év. A feltételes szabadlábra bocsátás nem automatikus, az ahhoz szükséges feltételek meglétét a büntetés-végrehajtási bíró időről-időre újra megvizsgálja.

A Legfelsőbb Bíróság 2000 áprilisában hozott döntésével emelkedett jogerőre az első tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetés, amellyel a 6 és 9 éves gyermekét, illetve édesanyjukat álmukban baltával kiirtó Boi Gyulát sújtották.

Másfél esztendeje vetődött fel, hogy az igazságügyi tárca módosítaná a jogszabályt és nem zárná ki a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségéből az elítélteket, vagyis eltörölné a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést. A tervek szerint 20 évben szabták volna meg a szabadlábra bocsátás lehetőségének felülvizsgálatát.

Juhász Gábor igazságügyi és rendészeti államtitkár hétfőn a parlamentben cáfolta, hogy meg kívánnák szüntetni a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést.