Ökoturizmussal próbálkoznak

Nemcsak a Szent Anna- és a Gyilkos-tóból, a parajdi sóbányából és a borvízforrásokból áll Hargita megye, ennél sokkal több megmutatnivaló van a környéken, aminek kiaknázása anyagi hasznot hozhat – fejtette ki a napilapnak Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke.

"Az ökoturizmus sokkal több a természetjárásnál, a gyalogos turizmusnál. Nem egyezik az ökoturizmussal például az, ha védett mocsarak feltöltésével létrehozott sportpályákon futunk a labdák után, meg ha négykerekű terepmotorokkal száguldozunk a ritka madarak lakta erdőben" – hangsúlyozta Keresztény Balázs szovátai környezetmérnök. Ugyanakkor a természet értékeinek bemutatása és megóvása összhangban kell, hogy legyen a pénzügyi megtérüléssel, vagyis a helyi közösségek számára hasznot kell hajtania – mutatott rá a szakember, hozzátéve, hogy minderre már megvannak a kitalált, például az Alpokban és a Dolomitokban jól működő sémák, csupán követni kell azokat.

"Romániában viszont a hegyekben egyelőre mindent szabad, amit például az Alpokban vagy a Tátrában már rég tiltanak: a sátrazást, a hegyeken a letérést az ösvényekről, a nyugati természetbarátok ezért szívesen jönnek hozzánk, mert nálunk még nagy a szabadság a természetben" – mondja Bíró László, egy, az újság által megszólaltatott ökoturisztikai elveket követő cég képviselője.

Horváth Alpár turizmuskutató, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósra kihelyezett szakán oktató tanár szerint bár nem az ökoturizmus hozza a legnagyobb forgalmat és jövedelmet, mégis ez az igazán jellegzetes és különleges a megyében. "Felismertük azt, hogy a gyógy- és wellnessturizmusban nem tudunk versenyképesek lenni, ezért ez a második helyre szorult, ezután következik a kulturális turizmus" – vázolta fel a kutató a fő irányait a stratégiai fejlesztési tervnek, amely várhatóan egy hónapon belül készül el.