Adót fizettetne a kormány a családi pótlék után is

Adóalapot növelő, de nem adózó jövedelem lesz a családi pótlék, s ilyenek lesznek a mindenkinek egyformán járó támogatások is – közölte a kormányfő közel egy órás napirend előtt felszólalásában.

Hozzátette: a három- és többgyermekes családok adókedvezményét továbbra is fenn akarják tartani.Gyurcsány Ferenc szerint az új adózási szabályokkal "130 ezer forintig (…) sem jobban, sem rosszabbul nem járnak az emberek". Példaként említette, hogy 130 ezer forintos havi jövedelem esetén 100 ezer forintig nem csökken sem a személyijövedelemadó-teher, sem a társadalmi juttatás.

Hozzáfűzte: 100 ezer és 130 ezer forint között bár csökken a társadalmi, szociális juttatás, de legalább ennyivel csökken az adóteher is.

Gyurcsány Ferenc szerint mindez azért lehetséges, mert a magyar adórendszert úgy alakították át 2002 után, hogy az alacsony jövedelműek nagyon kevés adót fizetnek.
Megjegyezte, 130 ezer forint felett az adócsökkentés miatt élvezett előnyök meghaladják a szociális juttatások csökkentéséből fakadó hátrányokat. Véleménye szerint ez pár százalékos jövedelememelkedést jelent.

A miniszterelnök közölte, a gyedhez fél év helyett 12 hónap munkaviszony kellene a jövőben, és csak annyi időre járna ez a támogatás, amennyi ideig előtte a gyermek édesanyja dolgozott.

A szociális rendszer átalakításának célja, hogy "az kapjon többet, aki jobban rászorul, akinek magasabb a jövedelme, több a vagyona, az elsősorban munkajövedelmét élvezze, ahhoz kötődjön kevesebb adó, és ezzel párhuzamosan kevesebb támogatást, kevesebb segélyt adjunk neki" – fogalmazott.

Gyurcsány Ferenc elmondta, a 13. havi nyugdíj összege beépülne a nyugellátásokba, azt követően pedig az újonnan nyugdíjba vonulók már nem kapnák ezt a járandóságot.
"Ez azt jelenti, hogy ha még akarnák, akkor sem tudnák elvenni azoktól a nyugdíjasoktól (a 13. havi nyugdíjat), akiknek most ezt odaadjuk" – közölte.

A politikus azt mondta, hogy akik jövőre mennek nyugdíjba, azoknak a nyugdíjszámítási módja az egyes hónapokra a mai főszabályhoz illeszkedik.

A kormány javasolja azt is, hogy a nyugdíjszámítást a svájci indexálás megtartása mellett kössék össze a gazdasági növekedéssel – közölte a kormányfő.

Hozzátette: ha a gazdaság két százaléknál kisebb mértékben növekedne, vagy szűkülne a gazdaság, akkor is garantálnák a nyugdíjak reálértékének megtartását, mert a juttatást automatikusan az inflációval korrigálnák.

Ha a gazdasági növekedés nagyobb lenne, mint 2 százalék, akkor az infláció mellett egyre nagyobb mértékben számítanák be a keresetek növekedését a nyugdíjakba, 4 százalékos gazdasági növekedésnél pedig az 50-50 százalékos arányt érné el az indexen belül a keresetnövekedés és infláció.

Gyurcsány Ferenc elmondta: a kabinet elképzelései szerint hosszú átmenettel, lassan, 2016-tól évente négy hónappal növekedne a nyugdíjkorhatár, így 2025-ben lépne érvénybe a 65 éves korhatár.

Véleménye szerint ezzel a három intézkedéssel a magyar nyugdíjrendszer 2050-ig egyéb, új beavatkozással még akkor is egyensúlyban lesz, ha "ilyen cudar éveknek nézünk elébe, mint amilyen éveket most látunk magunk előtt".

Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy ma nagyon sok jogcímen, bonyolult döntésekkel kapnak családok célzott támogatást, és nincs olyan átfogó, egységes rendszer, amelyből kiderülne: ki, kitől, milyen jogcímen, mennyit kap.

Hozzátette: a célzott támogatások területén 2010. január elsejétől a Magyar Államkincstárban kiépül egy olyan rendszer, amellyel számon lehet tartani a magyar állampolgároknak kifizetett támogatások összegét és azt, a támogatást milyen célból kapták.

A kormányfő kifejtette, az adatvédelmi szabályok megtartása mellett az, akinek szüksége van rá – így például a helyi jegyző, a szociális osztály vezetője – hozzáférhet majd ehhez az adatbázishoz. 2010. január 1-től csak az állami átutalásokra terjed ki a rendszer, míg 2011-től az önkormányzati támogatásokra is – tette hozzá.

Ez teszi lehetővé, hogy középtávon még célzottabb támogatáspolitikát alakítsunk ki – jelentette ki Gyurcsány Ferenc.