A Közérdekvédelmi Hivatal hamarosan működhet

Daróczi Dávid a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón emlékeztetett arra: a Közérdekvédelmi Hivatal a kormány tervei szerint a tisztességes eljárás követelményeit megsértő eseteket vizsgálná.

Hozzátette: a hivatal jogosult lenne arra, hogy közérdekvédelmi bírságot szabjon ki a tisztességtelen előnyt megszerző szervezetekre, valamint meghatározott időtartamra eltilthatná tisztségük betöltésétől azon cégek, szervezetek vezetőit, akik szemet hunytak kollégáik gyanús ügyintézési módszerei felett, eltűrték szívességeken és más előnyökön alapuló munkakapcsolatok kialakítását.

A kormányszóvivő felhívta a figyelmet arra: ilyenkor az állami, önkormányzati hivatalnok is hibás, ezért a hivatal fegyelmi eljárást kezdeményezhetne a kötelezettségeit megszegő köztisztviselő, illetve a főnöke ellen.

A kormány tervei szerint a Közérdekvédelmi Hivatal képes lesz arra, hogy az olyan visszásságokat is visszaszorítsa, amelyeket eddig – részben erőforrások hiányában, részben információ hiányában – az állami szervek nem mindig voltak képesek feltárni.

Daróczi Dávid kitért arra, a hivatal antikorrupciós képzésekkel és kampányokkal hívná fel a figyelmet a tisztességes eljárás fontosságára, ingyenes, teljes körű tájékoztatást, jogi tanácsadást nyújtana, és gondoskodna a bejelentők védelméről.

A kormány a bejelentőt a korrupciós ügylet feltárásáért cserében díjjal jutalmazná, amelynek mértéke a leleplezett korrupciós ügylet kapcsán a Közérdekvédelmi Hivatal által kiszabott bírság egy része lenne.

Kitért arra, a hivatal függetlenségét garantálná, hogy feladatait törvény határozná meg, elnökét pedig a tervek szerint a kormányfő és a köztársasági elnök együttes jelölése alapján az Országgyűlés választaná meg egyszerű többséggel.

A kormány szerint a közszféra átlátható és elszámoltatható működését célzó – a tervek szerint egy országgyűlési határozatban is testet öltő – etikai minimumkövetelmények képeznék a közszféra egyes ágazataiban kialakítandó etikai kódexek alapjait. Ezekben becsületességet,
pártsemlegességet és tárgyilagosságot várnak el a közszolgálatban dolgozóktól, és általános jellegű tilalmat fogalmaznának meg bármilyen előny elfogadására nézve – ismertette a részleteket.
A kormányszóvivő hangsúlyozta: a megvesztegetés visszautasítása önmagában nem elég, csak az a közszolga felel meg az etikai minimumkövetelményeknek, aki a megvesztegetés tényét be is jelenti a Közérdekvédelmi Hivatalnak.

Daróczi Dávid jelezte: a szigorú szabályok nem vonatkoznak a csekély értékű, megvesztegetésre alkalmatlan ajándékokra, mint például a reklámcélból osztogatott golyóstollra vagy naptárra.
A további intézkedésekről elmondta: a kormány a lobbitevékenység szabályain is szigorítana. A döntéshozó szervek tisztségviselőinek nem csupán a lobbisták, hanem minden más szervezet – gazdasági társulások, egyházak, társadalmi szervezetek, szakszervezetek – ilyen irányú tevékenységéről is be kellene számolnia.

Tájékoztatása szerint a kormány azt javasolja: a választott politikai tisztséget betöltők – az állami vezetők, a vezető beosztású köztisztviselők – nemcsak a megbízatásuk ideje alatt, hanem az annak megszűnését követő két évben sem végezhetnének lobbitevékenységet.