Az ombudsman és a vetítés

Az állampolgári jogok biztosához benyújtott panaszában az LMP képviselője azt nehezményezte, hogy a budapesti Bem rakpartra bejelentett októberi rendezvényükön egy rendőrjárőr a helyszínen megtiltotta a lézeres színpadi fénytechnika alkalmazását. Az intézkedő rendőrök a tiltás jogszabályi indokát nem jelölték meg, és a jegyzőkönyv felvételétől is elzárkóztak. Szóbeli közlésük szerint zavarná a képviselők munkáját, ha az Országház falára vetítenének – olvasható a közleményben.

A panaszos különösen azt kifogásolta, hogy a rendőrök azt sem engedték, hogy a lézervetítőt elővegyék, majd a készüléket elszállító személygépkocsit két rendőrautó követte, egy budai üzletközpont mélygarázsában pedig "fenyegetően a berendezést szállító jármű mellé parkoltak két oldalról".

Szabó Máté ombudsman megkereste a budapesti rendőrfőkapitányt, aki válaszában többi között azt írta: a rendezvényt bejelentők nem említették a lézereszközt, valamint a rendezők válaszaiból a rendőrök arra következtethettek, hogy a résztvevők esetleg ki akarják játszani a gyülekezési jog szabályait. Az országgyűlési biztos ezt a választ nem fogadta el.

Szabó Máté indoklásában az Alkotmánybíróság határozataiból felidézte, hogy a békés gyülekezés szabadsága a demokratikus társadalom előfeltétele és alapvető értéke.

A biztos szerint a rendezvények üzenete nem juttatható el hatékonyan a nyilvánossághoz építmények, berendezések, például színpad, hangosítás, kivetítők nélkül. Korlátozza a gyülekezés jogát, ha ezek használatát engedélyhez kötnék, és ide tartozik ma már a lézertechnika felhasználása is – jegyzi meg.

Amennyiben tehát – folytatta – a bejelentési kötelezettség részévé tennék a kommunikációs csatornák megjelölését, az közel állna a kommunikáció előzetes ellenőrzéséhez. A véleménynyilvánítás módjának ilyen meghatározása közvetlenül befolyásolhatja a véleménynyilvánításhoz való jog érvényesülését, hatása a cenzúráéval egyezne meg – állapította meg az ombudsman.

Hozzátette: az intézkedő rendőrök arra is hivatkoztak, hogy a lézervetítés megzavarhatja az Országgyűlés munkáját. Budapest rendőrfőkapitányának tájékoztatása azonban nem tartalmazott utalást arra, hogy a rendőrség ezt vizsgálta-e.

Szabó Máté felhívta a figyelmet arra, hogy jobbára nem a szabad rendőri mérlegelés tárgya a megzavarás ténye és annak súlya: azt a népképviseleti szerv működésének rendjéért felelős választott tisztségviselő nyilatkozatának beszerzése után kell megállapítani. Ez – következetett az ombudsman – nem történt meg, azaz a Budapesti Rendőr-főkapitányság eljárása során "a jogállamiság elvével összefüggő visszásságot okozott".

Arról, hogy a rendőrök követték a szervezőket, Szabó Máté úgy vélekedett, ebben az esetben sem a rendőri jelentés, sem pedig a főkapitányi tájékoztatás még csak nem is utal arra, hogy a rendezvény szervezői közül bárki is bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható lett volna. Holott az emberek – bírói engedélyhez nem kötött – megfigyelésének ez feltétele – tette hozzá.
Mindezek alapján a biztos megállapította, hogy a rendőrség eljárása visszás volt mind a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményével, mind a véleménynyilvánítás szabadságával, mind pedig a magánszférához való joggal kapcsolatban. Ezért Szabó Máté felkérte az országos rendőrfőkapitányt, hogy intézkedjen a gyülekezési joghoz kapcsolódó ismeretek belső oktatásáról.

A Lehet más a politika! tagjai októberi bemutatkozó sajtótájékoztatójukon azt közölték, hogy új szemléletű és minőségű politikát kíván megteremteni a civil kezdeményezés, amely igény esetén párttá alakulva már a jövő évi európai parlamenti választáson is megmérettetné magát.

A mozgalom október 6-án azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy lézerrel írták fel a Parlament Dunára néző homlokzatára szervezetük monogramját, honlapjának címét és egy ábrát annak ellenére, hogy arra nem kaptak engedélyt.