A felsőoktatási törvény általános vitája

A javaslat szerint az állam átadja a felsőoktatási intézmények részére a jogszabály hatályba lépése idején a kezelésükben lévő állami vagyont. Ha pusztán az államilag finanszírozott hallgatók oktatása a magyar felsőoktatás feladata, akkor nem lehet versenyképes, ám ha ennél több feladatot szánunk e rendszernek, akkor meg kell teremteni a feltételeket – mondta a szabad demokrata képviselő, aki Sándor Klára, szintén SZDSZ-es politikussal közösen nyújtotta be a javaslatot.

Magyar Bálint elmondta: a felsőoktatás számára ma már fontos, hogy más országok hallgatóit, kutatóit is fogadni tudja. Emellett fontos az innováció, az, hogy az egyetemek területén ipari parkok alakulhassanak. Mindez azonban csak a jogi és pénzügyi feltételek megléte esetén lehetséges, ám Magyarországon e feltételek a felsőoktatási intézmények számára nem biztosítottak. A vagyonnal való gazdálkodásban előrelépés nem történt a rendszerváltás óta – szögezte le Magyar Bálint.

Emlékeztetett: először az önkormányzatok, majd az MTA kapta meg a vagyonának működtetési jogát, ezzel szemben úgy tűnik, a jogalkotó nem bízik meg az egyetemekben. Ezt sugallja a jelenlegi szabályozás – hangsúlyozta, majd hozzátette: a nemzetközi versenyben minden korlátozás, ami fenntartja az állami gyámkodást, kárt okoz az országnak.

Magyar Bálint kitért arra: a törvényjavaslatot széleskörű konzultáció után nyújtották be az Országgyűlésnek. A rektorok pártállástól függetlenül támogatták az elképzelést.

Az előterjesztő közölte: négy célt valósít meg a módosítás. Egyrészt fontos, hogy az állami vagyonnal szabadabban gazdálkodhassanak az intézmények. Ám a módosítás szigorú kereteket szab, így a vagyont csak oktatásra, kutatási célokra lehetne használni, és hitellel megterhelni 33 százalékos mértékig lehetne. Hangsúlyozta: nem elidegenítésről, privatizációról van szó, s ha a szigorú ellenőrzésnek valamely intézmény nem felel meg, akkor az állam vissza is veheti a kezelt vagyont.

A politikus a másik fontos célként említette a vállalkozás szabadságának növelését, amelynek szellemében a felsőoktatási intézmény gazdálkodó szervezetben lehetne kisebbségi tulajdonos. A harmadik cél, hogy a nemzetközi képzések a magyar egyetemeken is megjelenhessenek, hogy át tudják venni a külföldi képzéseket. Negyedik elemként Magyar Bálint az intézmények gazdasági tanácsai szerepének növekedését említette. Mint mondta, fontos, hogy e testületeknek a vagyongazdálkodással kapcsolatos döntésekben legyen szerepe.

A módosítás előterjesztője kitért arra a kritikára, hogy ez a módosítás a tandíj rejtett visszahozatalát jelenti. Közölte: ezt a feltételezést semmiféle tény nem támasztja alá, s ugyanígy megalapozatlan az a kritika, hogy ez a módosítás a privatizációt készíti elő.

Arató Gergely oktatási államtitkár a kormány nevében üdvözölte, hogy a parlament elé került a felsőoktatási törvény módosításáról szóló javaslat, de ugyanakkor számos olyan elemre mutatott rá, amelyeket véleménye szerint érdemes továbbgondolni.

Az államtitkár azt mondta, hogy a kormány támogatja azt a stratégiai célkitűzést, hogy a magyar oktatás a kialakuló európai felsőoktatási térben is versenyképes legyen.

Fontos célnak nevezte, hogy a felsőoktatásban megtalálható szellemi és innovációs kapacitás minél hatékonyabban érvényesülhessen a gazdaságban. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években számos olyan lépés történt, amely jobbá próbálta tenni a felsőoktatást. Ezek között említette a bolognai rendszer bevezetését, a felsőoktatási fejlesztési programot és a Pólus programot.

A szabad demokrata képviselők által jegyzett javaslatot úgy jellemezte, hogy az létező, a felsőoktatás világát nyomasztó problémákra keres megoldást. Az államtitkár ennek kapcsán leszögezte: olyan jogszabályi környezetet kell teremteni, hogy az intézmények minél jobban üzemeltethessék a rájuk bízott vagyont.

Arató Gergely ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a felsőoktatás működtetése és az állami felsőoktatás célja több, mint az intézmények öncélja. Hozzátette: a felsőoktatási hálózat fenntartása és ésszerű működtetése egyaránt fontos a tanuláshoz való jog biztosítása és a lényeges gazdasági, társadalmi célok elérése érdekében.

Az államtitkár világossá tette, a kormány álláspontja szerint a felsőoktatási intézményrendszer működtetése és fenntartása állami feladat, abból az állam nem vonulhat ki, onnan nem vonhatja ki a vagyonát. Emiatt úgy vélte, hogy a törvényjavaslat konkrét megfogalmazásaival szemben számos aggály merül fel. Elsősorban amiatt, hogy elég erősek-e a javaslatban foglalt garanciák arra, hogy az átadott állami vagyon a felsőoktatás céljait szolgálja-e. Hozzátette: fontos hogy az esetleg előforduló finanszírozási gondok ne járhassanak olyan vagyonvesztéssel, amely az intézmény létét veszélyeztetheti.

Arató Gergely a vállalkozás szabadsága kapcsán megjegyezte: indokolt, hogy az egyetemek józan korlátok között hasznosíthassák az általuk felhalmozott szellemi tőkét.

A szocialisták szerint összességében támogatható a felsőoktatási törvény módosításáról szóló SZDSZ-es törvényjavaslat; a KDNP ugyanakkor azon az állásponton van, hogy a javaslat nem a legsúlyosabb problémákra ad választ.@@

Szabó Zoltán (MSZP) elmondta: a törvényjavaslat alapvetően a felsőoktatási intézmények működésének négy nagy fejezetét öleli fel, és ezekben kíván változásokat elérni. Alapvető véleményem, hogy a javaslat – irányát és szellemét tekintve – támogatható – emelte ki.
Úgy vélekedett, hogy a gazdasági tanácsok szerepkörének tervezett bővítése aggályos lehet, és kérdéses, hogy az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek fényében ez a módosítás megállja-e a helyét.

A nemzetközi képzések importálásának ügyében hangsúlyozta: ez a törekvés messzemenően támogatható, hiszen a felsőoktatásnak csak javára válhat, ha megjelennek Magyarországon a világ vezető intézményeinek képzései.Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, fontos, hogy ne a "gagyi képzések" árasszák el a magyar felsőoktatást, hanem a színvonalasak.

Az intézmények gazdálkodási szabadságával kapcsolatban megjegyezte: ezt a világ legtermészetesebb dolgának tartja, és alapvetően támogathatónak nevezte az állami vagyonnal való szabadabb rendelkezésre vonatkozó részét is a javaslatnak.

Szabó Zoltán úgy összegzett, hogy a törvényjavaslatnak ugyan minden pontjában van megfontolnivaló, ettől függetlenül azonban támogatásra alkalmas.

A KNDP vezérszónoka, Hoffmann Rózsa felszólalásában kitért a felsőoktatás legégetőbb problémáira, amelyekre – véleménye szerint – ez a törvényjavaslat nem ad választ. Példaként említette, hogy évek óta zuhan az egyetemekre, főiskolákra érkezők színvonala, és nem várható, hogy a gyenge hallgatók nagy számban kiesnének a képzés során, mert az intézmények abban érdekeltek, hogy bent tartsák őket.

További súlyos problémának nevezte, hogy időben elvált egymástól az alap- és mesterszakok akkreditációja.
A törvényjavaslat gazdasági tanácsokra vonatkozó részét illetően kifejtette: a tanácsok tagjai a gazdasági szférában dolgozó, túlterhelt emberek, akik nem győzik erővel, hogy operatív munkát végezzenek a tanácsban. Ez a javaslat – folytatta – megerősíti a gazdasági tanácsok szerepét, amelyeket pártja korábban sem támogatott.

Véleménye szerint a gazdasági főigazgatói posztot kellene megerősíteni a gazdasági szférában jártas szakemberekkel.Mint mondta, a javaslatból fakadóan felmerül a veszélye az állami vagyon privatizálásának is.

Joggal él bennünk az a gyanú, hogy ennek a módosításnak olyan következményei lesznek, amelyek nem kívánatosak – összegzett Hoffmann Rózsa, hozzátéve: a KDNP látja ennek a javaslatnak a pozitív elemeit, de az egészet ebben a formában nem tudja támogatni.

Sándor Klára, az SZDSZ vezérszónoka a felsőoktatás finanszírozásával kapcsolatos kritikákra azt mondta: azt, hogy a felsőoktatás mennyit kap a költségvetésből, ma már törvény garantálja, így az intézmények támogatása kiszámíthatóvá vált, ráadásul a támogatás emelkedett is.

A liberális politikus szerint az egyetemek jelenleg gazdasági szempontból, a szellemi tőke hasznosítása szempontjából meg vannak bénítva, hiszen nincs önállóságuk. Ez jelentős visszahúzó erő, ennek feloldása miatt fontos a mostani törvényjavaslat. Úgy vélte, a beterjesztett változtatások nélkül a magyar egyetemek elvesztik nemzetközi versenyképességüket. Megjegyezte: a meglévő hátrányok miatt sok kiváló kutató megy el a versenyszektorba, illetve megy külföldre dolgozni.

Arra az ellenzéki megjegyzésre, hogy nem időszerű ez a módosítás, Sándor Klára azt mondta: az időszerűség annak a szinonimája, hogy nincs érdemi ellenérv az előterjesztéssel szemben. Hozzátette: a rektori konferencia tagjainak nagy többsége támogatja ezt az előterjesztést. Példaként a Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a Corvinus Egyetem rektorait említette, akik támogatják az SZDSZ elképzelését.

Az SZDSZ vezérszónoka rémhírkeltésnek, félelemkeltésnek nevezte azokat a kijelentéseket, hogy eladják, elherdálják a vagyont az egyetemek, hogy privatizálják az egyetemeket. Leszögezte: a javaslat nem tartalmaz privatizálást. A tandíj kapcsán azt mondta: a tandíj olyan szitokszó lett a magyar politikai életben, amely ellen mindenki mindig tiltakozik. Ezzel azonban – vélekedett – nem érdemes foglalkozni, mert nincs köze ehhez az előterjesztéshez.A Fidesz és az MDF nem jelölt vezérszónokot.

Az általános vitát az elnöklő Mandur László elnapolta, és az ülést lezárta.