Azonnali kérdések orája a parlamentben

Turi-Kovács Béla (Fidesz) arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban olyan túlsúly mutatkozik a felvásárlók és a kereskedők oldalán, amelyet fel kell oldani. Megemlítette, hogy ez a helyzet Eger környékén is, ahol a szőlőtermelők kerültek nehéz helyzetbe. Mint mondta, olyan jogszabályi hátteret kell létrehozni, ami megakadályozza, hogy ez az erőfölény érvényesüljön.

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter válaszában kiemelte az elmúlt év és az idei esztendő közötti óriási különbséget, mert – mint hangsúlyozta – tavaly mindenből kevés termett, ami magas felvásárlási árakat hozott, míg idén bő volt a termés és ez okozza a problémákat. Hozzátette: már a vége felé járnak a nagy felvásárló cégekkel folytatott tárgyalásoknak, amelyekkel az erőfölénnyel való visszaélést akarják megakadályozni.

Lakos Imre (SZDSZ) a távfűtés támogatásának ügyében emelkedett szólásra, mert mindenki egyformán havi 1150 forint támogatást kap, függetlenül a lakás paramétereitől. A képviselő szerint ez a megoldás semmire sem jó. Mint mondta, a rendelet szerint fővárosi viszonylatban 7,5 milliárd forintot lehet szétosztani, az összeg 64 százalékát, ami 162 ezer fogyasztóhoz jut el, rászorultság nélkül osztják ki.

Korózs Lajos szociális és munkaügyi államtitkár válaszában azt kérte, a képviselő bocsássa rendelkezésére az általa idézett szakmai anyagot, mert az neki nem áll rendelkezésére.
Pettkó András (MDF) arról beszélt, hogy szombaton a szlovákiai Dunaszerdahelyen a szlovák kommandós egységek minden ok nélkül, előre eltervezetten verték a magyar szurkolókat. A képviselő megdöbbentőnek nevezte, hogy – mint fogalmazott – az eset után bő egy napig nem lehetett tudni, mit tesz a kormány. Szomorúnak tartotta, hogy az első kormányzati reagálás egy szerinte félreérthető eseményről szólt.

Horváthné Fekszi Márta külügyi államtitkár válaszában azt mondta, a kormány és a Külügyminisztérium is dolgozott az ügyön a hétvégén. Mint kifejtette, már pénteken bejelentették a szlovák külügyminisztériumban, hogy a pozsonyi magyar nagykövetség megerősített konzuli ügyeletet tart, a konzul pedig szombaton Dunaszerdahelyre utazott. Szólt arról is, hogy a konzul és a nagykövet részt vett a magyar állampolgárok szabadlábra helyeztetésében, illetve ellátogattak a kórházba is.

Szombaton diplomáciai úton valamennyi rendőri intézkedésről tájékoztatást kértünk, aznap Draskovics Tibor rendészeti miniszter pedig hivatalos úton kért vizsgálatot a szlovák rendőrségtől – szögezte le Horváthné Fekszi Márta.

Magda Sándor (MSZP) a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszterhez fordult azzal, hogy a felmérések szerint azok az országok tudnak a kihívásokra válaszolni, ahol a kutatás-fejlesztés, az innováció kiemelt szerephez jut. A képviselő azt kérdezte, mit kíván tenni a miniszter a különböző tárcáknál lévő fejlesztések integrálásáért.

Molnár Károly válaszában kijelentette: a tudománynak, a kutatásfejlesztésnek és az innovációnak kiemelt szerephez kell jutnia, mert ez jelenti a kitörési lehetőségét a társadalom és a gazdaság számára. Hangsúlyozta: szemlélet- és kultúraváltással versenyképes, tudásalapú gazdaságot kell teremteni.@@

Szatmáry Kristóf (Fidesz) kijelentette, hogy a hazai vállalkozások jelenleg a GDP 6,5-6,8 százalékát költik az adminisztrációs terhekre, míg az európai uniós átlag 3,5 százalék. Véleménye szerint ha csak az uniós szintre tudnák levinni a hazai vállalkozások adminisztrációs terheit, akkor azok mintegy 750 milliárd forintot spórolhatnának. A képviselő megkérdezte, mikor kíván a kormány konkrét lépéseket tenni a terhek csökkentésére.

Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára elismerte, hogy a magyar vállalkozások adminisztrációs terhei lényegesen magasabbak az uniós átlagnál, illetve annál, amit a vállalkozások optimálisnak tartanának. Leszögezte, hogy a kormány dolgozik a helyzet megoldásán. Jelezte, hogy az adminisztrációs terhek a rendszerváltozás óta folyamatosan alakultak ki.

Csapody Miklós (MDF) Szlovákia kapcsán megemlítette, hogy folyamatosan napirenden vannak a magyarok elleni intézkedések. Emlékeztetett a Malina Hedvig-ügyre, kitért a Szlovák Nemzeti Párt kirohanásaira, a tankönyvekben a magyar helységnevek írására és a szombati dunaszerdahelyi rendőri fellépésre. Azt kérdezte, mi történt azután, hogy Göncz Kinga külügyminiszter magyarázatot kért a szlovák nagykövettől arra, miért nem szerepelnek az ország tankönyveiben a magyar helységnevek.

Horváthné Fekszi Márta államtitkár azt mondta, a kérdésre megérkezett a válasz. Mint kifejtette, a válaszlevél elismerte, hogy a kisebbségek jogosultak a tankönyvekben a kisebbségi nyelvű helységnevek használatára.

Godó Lajos (MSZP) arról érdeklődött, mit tesz a kormányzat a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti egyensúly megbomlása miatt, mert az aránya jelentősen eltolódott az előbbi javára.

Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában azt mondta, az arányromlás nem az uniós csatlakozással, hanem a kilencvenes évek eleji piacvesztéssel indult. Hozzátette, hogy a kiegészítő támogatások esetében hangsúlyosabban segítették az állattenyésztő ágazatokat.

Nógrádi Zoltán (Fidesz) arról beszélt, hogy a kormányzat utasította a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget arra, pontozás helyett politikai alapon dőljön el, mely iskolafenntartók kapjanak iskola-felújítási támogatást.

Molnár Csaba, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára válaszában kiemelte, hogy első körben 253 iskola tud európai uniós és hazai forrásokból megújulni. Hozzátette, hogy több mint 1400 pályázat érkezett be, ezért a források hiányában sokat el kellett utasítani. Az államtitkár közölte, hogy volt szakmai értékelés, de a szakmai minimumot elérő pályázatok száma is meghaladja a 253-at.

Pelczné Gál Ildikó (Fidesz) arról beszélt, hogy 2007-ben 30 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. Hozzátette, hogy aki munkanélkülivé válik, az mintegy 19 hónapon keresztül keresi új állását, miközben a kormány semmit sem tesz azért, hogy új munkahelyek jöjjenek létre.

Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára azt mondta, európai összehasonlításban a foglalkoztatás azért alacsonyabb, mint az uniós átlag, mert a megváltozott munkaképességűek és az alacsony képzettségűek csoportjában alacsonyabb a foglalkoztatás, a többiben hasonló számokat kapunk.

Megjegyezte, hogy a pénzügyi válságnak a mértékadó szakemberek szerint recesszió lesz a vége, ezért a kormány feladata ebben a helyzetben egy program kidolgozása, amely elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozásokon keresztül segít megőrizni a munkahelyeket.