Kultúra

Török csemege vájt fülűeknek – videóval

Október 29. nemzeti ünnep Törökországban. 1923-ban ugyanis ezen a napon oszlott fel az Oszmán Birodalom, és kiáltották ki a köztársaságot. Az Európa és Ázsia határán fekvő ország egyik legnépszerűbb rockzenekarával emlékezünk a nagy napra.

A magyar-török viszonyról lehetne hosszasan elmélkedni, azonban Kosztolányi Dezsőnek sikerült tömören és szépen megfogalmazni a kérdés számunkra is lényegi részét. Éppen ezért inkább neki adnák ezt a tiszteletteljes feladatot. Ugyanis Kücsük és Esti Kornél találkozása a vonaton, és a fiú udvarlása közhelymentesen festi meg a kellő képet.

Részlet Kosztolányi Dezső Esti Kornél novellaciklusából
Te vagy az első török leány – mondtam, mert már tegeztem is -, a legelső török leány, akivel találkoztam. Kücsük, Kicsi, Kicsikém, szeretlek. Hajdan, az iskolában a mohácsi vészről tanultam. Tudom, hogy őseid az én őseim vérét ontották, s másfél évszázadig tartottak bennünket szégyenletes rabságban. Mégis, újabb százötven évig lennék a rabod, a cseléded, az adófizetőd, édes kis ellenségem, édes napkeleti rokonom. Tudod mit? Kössünk békét. Én sohase haragudtam a te népedre, mert tőle kaptuk legszebb szavainkat, azokat a szavakat, melyek nélkül boldogtalan volnék. Költő vagyok, a szavak szerelmese, bolondja. Ti adtátok nekünk ezt a szót: gyöngy, és ezt a szót: tükör, és ezt a szót: koporsó. Te gyöngy, mely lelkem tükrében tündökölsz, koporsóm zártáig. Érted-e, ha ezt mondom: gyűrű, gyűszű, búza, bor? Már hogyne értenéd, hiszen ezek a ti szavaitok, s a betű is, az írás is, amelyből élek. Gyűrűm te, gyűszűm te, tápláló búzám, részegítő borom te. Háromszázharminc legékesebb szavunkat nektek köszönhetem. Régóta kerestem már valakit, egy törököt, akinek kifejezhetném érte el nem múló hálámat, s legalább részben visszafizethetném ezt a szókölcsönt, letörleszthetném ezt a nyelvtörténeti adósságot, mely azóta annyit, de annyit kamatozott nekem…

Az irodalmi vonatkozás után, ami a zenei hátteret illeti: mai választottunk a Kargo zenekar „Boğaziçi” című dala, ez magyarul annyit tesz, hogy Boszporusz. Az ország különleges –európai-ázsiai – elhelyezkedése természetesen a kultúrájára is kihatott. Éppen ezért annyira nincs csodálkoznivaló azon, hogy a nyugati és a keleti világ közti különbségeket taglaló szám kultikussá vált Törökországban. Talán éppen a szövegnek köszönhetően sikerült betörni a török könnyűzenei piacra – noha ez előttük rockegyüttesnek még nem jött össze (így próbáljuk megjegyezni a nevüket, nem is különösebben bonyolult feladat. A dalcím esetében a Boszporuszt már el tudjuk fogadni egy hármas aláért…).

Szerény véleményünk szerint a dal mindenesetre lényegesen jobbra sikerült, mint az eddig elsőszámú török popexport-cikknek tekintett Tarkan összes nótája együtt. A teljes dalfordításokat szívesen fogadjuk törökül tudó, vagy akár nem tudó (valami csodás fordítófegyverrel bíró) olvasóinktól.

© 2026 Hírextra. Minden jog fenntartva.