Mezőgazdasági támogatási rendszer – részletes vita

Ángyán József (Fidesz) úgy vélte, a törvényjavaslatban két kritikus pont van. Egyik, hogy a 2006-os évet kívánja a kormány megjelölni bázisévnek, a másik pedig a vagyonértékű joggal kapcsolatos jelenlegi kormányzati szándék, ami megjelenik a javaslatban. Ez utóbbival kapcsolatban a fideszes politikus úgy vélekedett, 450 milliárd forintnyi vagyoni jog kérdése múlik ezen a törvényjavaslaton.

Mint mondta, számukra elfogadhatatlan, hogy vagyonértékű jog lehet azoknál is, akik nem gazdálkodnak már a földön, és így áruba bocsátják ezt a jogot. Az agárpolitikus szerint ez a javaslat mai formájában arról szól, hogy az agrárium szereplői közül egy szűk rétegét részesítenek előnyben, amelyet monopolhelyzetbe hoznak, miközben a Nemzeti Földalap hátrányos helyzetbe kerül.

A támogatási jogosultság legyen azé, aki a földet műveli, de csak addig, amíg valóban folyik a gazdálkodás – hangsúlyozta. Örvendi László (Fidesz) szintén azt szorgalmazta, hogy módosítani kell a javaslat azon passzusait, amelyek szerint a vagyonértékű jog forgalomba kerülhet, s azt is, hogy a támogatási jogosultság és a föld művelése elváljon egymástól.

Ha a javaslatot mai formájában fogadja el a parlament – mondta -, akkor ez azt jelentené, hogy a földtulajdonos, bérbeadó kiszolgáltatottá válna mind a tulajdon értékesítésénél, mind pedig a bérbeadásánál.

Az SPS nem segíti a földtulajdonosokat, nekik kárt okoz – szögezte le Örvendi László, majd hozzátette: a vagyoni értékű jog forgalmazása spekulációra ad lehetőséget.Velkey Gábor (SZDSZ) úgy vélte, az a kijelentés, illetve az a hivatkozás, hogy 450 milliárd forintnyi vagyoni jog kérdése múlik ezen a törvényjavaslaton, félrevezetés.

Ángyán József (Fidesz) immár sokadig alkalommal szögezte le: a javaslat mostani formájában kódolja a spekulációt. Ha ezen a ponton egyet tudnának érteni a parlamenti patkó két oldalán, akkor egészen más minőségű törvényt lehetne alkotni – jegyezte meg.

Herbály Imre (MSZP) szerint nem ördögtől való gondolat a támogatási jogosultság vagyoni jogként való megjelenése. Ez ugyanis stabilizálna, és lehetőség adna ahhoz is, hogy változáson menjen keresztül a termelési szerkezet. A szocialista politikus szerint éppen az hat a spekuláció ellen, ha vagyoni értékű jogként jelenik meg a támogatási jogosultság.

Örvendi László (Fidesz) Velkey Lászlónak a 450 milliárd forinttal kapcsolatos megjegyzésére azt mondta: ez a kijelentés nem félrevezető, hiszen a számítás alapját a magyar gyakorlat, a bábolnai tapasztalat adta.

Jakab István (Fidesz) a vagyoni értékű joggal kapcsolatban elmondta: az EU nem írja elő kötelezően az SPS-re való áttérést Magyarország számára, mert ismeri az ország helyzetét.
A rendszer gyors bevezetését azért sem tartotta elfogadhatóan Jakab István, mert úgy vélte, olyan alapra épül ez a törvény, amit korábban nem sikerült rendezni, s így tovább fokozza a káoszt. Azt hangsúlyozta: jelenleg még az EU szándékai sem ismertek e téren, így azt sem lehet tudni, hogy milyen feltételek között kell majd működnie ennek a törvénynek. Ezért ez egy biankó törvény – jelentette ki.

Hozzátette: az emberek többsége nem érti ezt a javaslatot, s ez a gazdák nagyobbik részénél bizonytalanságot kelt. A politikus álláspontja szerint, ha ezt a javaslatot a parlament így elfogadja, akkor rövid idő alatt kialakulhat olyan helyzet, hogy kettős árrendszer lesz, kettős értéke lesz a földnek.

Örvendi László (Fidesz) szintén azt javasolta, hogy legalább három évet vegyenek figyelembe a bázisév megállapításakor, mert így igazságtalan a rendszer.@@

Ángyán József (Fidesz) közölte: ha cáfolni akarja a kormány, hogy spekuláció fűződne ahhoz, hogy 2006 legyen a bázisév, akkor fogadják el a bázisév módosításával kapcsolatos módosító indítványokat. Mint mondta, volt aki ötezres nagyságrendű szarvasmarha-felvásárlásba kezdett, mert tudta, hogy ez lesz a támogatás alapja. Ha cáfolni akarja a kormány, hogy kiszivárogtatott bennfentes információkat, és hogy voltak, akik tudtak arról, hogy a 2006-os lesz a bázisév, akkor itt a kiváló lehetőség – hangsúlyozta.

Hozzátette: ha kiterjesztik a bázisévet két-három évre, nem sikerül a spekuláció.Velkei Gábor (SZDSZ) közölte: széles konszenzusra van szükség a bázisév kibővítésével kapcsolatban. Meg kell találni azt a technikát, amely a bázisévet akár felfelé, akár lefelé bővíti. Elvileg eltérő módon bővülhetne a különféle támogatási jogosultságoknál.

Gőgös Zoltán államtitkár arról beszélt: azoknak az embereknek az érdekeit kell védeni, akik megszenvedtek a földtulajdonért. Némi joga annak is legyen, aki eddig rendben tartotta – közölte. Hangsúlyozta: a föld használóját preferálják.

Ángyán József (Fidesz) hangsúlyozta: ők is azt szeretnék, hogy a földhasználót illesse a jogosultság, de csak addig, amíg használja. Ha nem használja, akkor a következő földhasználóhoz kerüljön a jogosultság.Font Sándor (Fidesz) szerint mindössze az a célja az SPS-nek, hogy 450 milliárd forintot odaadjanak egy szűk érdekcsoportnak.

Kékkői Zoltán (Fidesz) szintén az új támogatási rendszer bevezetésének elhalasztása mellett érvelt, hangsúlyozva, hogy előbb szüntessék meg az osztatlan közös tulajdont, és csak azután induljon el az SPS-rendszer. Azokra a kormánypárti véleményekre reagálva, hogy e tulajdonforma megszüntetésével elaprózódna a földterület, azt mondta, az Európai Unióban is a családi gazdaságok vannak túlnyomó többségben.

Jakab István (Fidesz) arra figyelmeztetett hogy a tulajdonjog mindennél erősebb, amit semmilyen törvénnyel nem lehet felülírni, ennek kísérlete biztosan elbukik az Alkotmánybíróságon.

Ángyán József (Fidesz) arra emlékeztetett hogy 2004-ben vezették be Magyarországon a földalapú uniós támogatási rendszert, de a tárca nem volt felkészülve erre, ami súlyos konfliktusokhoz, gazdademonstrációhoz vezetett. Álláspontja szerint ez történne 2009-ben is, mivel nem működne a rendszer, amelynek azonnali bevezetéséhez Brüsszel nem is ragaszkodik. Megismételte Font Sándor (Fidesz) javaslatát hogy minden évben csak a földhasználói iratok benyújtása után folyósítsák a támogatást, legyen az bérleti, vagy tulajdoni viszony.

Jakab István megemlítette: a csehek, szlovákok és lengyelek azt válaszolták, amikor megkérdezte, hogy náluk miért nem vezetik be az új rendszert, hogy fel kell készülniük a versenyre
Ángyán József szerint nincs kormányzati szándék hogy kiadják az osztatlan tulajdonú földet, pedig ez egyrészt alkotmányos kötelezettség, másfelől álláspontja szerint egy év és nyolcmilliárd forint elég lenne hozzá. A képviselő spekulánsok vásárlási szándékát sejtette a háttérben.

Az ellenzék által beadott módosító indítványokból látszik, hogy nem akarják ezt a törvényt – mondta az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának végén Gőgös Zoltán, az Földművelésügyi Minisztérium államtitkára.

Hozzátette: ha ez így van, akkor ezt ki kell mondani, és nem kell róla tárgyalni, vitatkozni. Közölte: nem támogathatóak a kormány koncepciójával ellentétes módosító javaslatok, ám a benyújtott módosítások között van olyan, ami támogatható.

Gőgös Zoltán – a Fidesz jelen lévő képviselőihez szólva – azt mondta: az elhangzott demagóg kijelentésekkel nehéz szakmai alapon vitatkozni. Kényszer valóban nincs az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetésével kapcsolatban, ám ezt nem is tiltja semmi – szögezte le.

Ugyanakkor közölte: el kell dönteni, hogy a mezőgazdasági termelőkön belül kit támogasson a kormány. Ez a rendszer pedig a tejtermelőkön segítene sokat, s így a jövőben magyar tej lehetne a piacon. E kör termelői egyébként tényleg a főként nagyüzemi termelők – reagált azokra az ellenzéki megjegyzésekre, hogy a kormány a mezőgazdasági nagybirtokosokat akarja ezzel a rendszerrel támogatni.

Gőgös Zoltán elmondta: eddig a tárca húszmillió forintot költött a rendszer bevezetésének előkészítésére. Úgy vélte, az SPS átálláshoz külön forrásokat nem kell biztosítani, a jelenlegi bázis és az informatikai rendszer meg tud felelni az elvárásoknak.

A vitában az osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatos felvetésekre válaszolva az államtitkár közölte: az elmúlt évek tapasztalata e téren az volt, hogy az érintett tulajdonosi kör egy része nem elérhető, nem fellelhető, így ez bizonyos döntések meghozatalát megoldhatatlanná tette.

Mint mondta, e témában korábban egyeztetett az igazságügyi tárcával, amelyen a polgári törvénykönyv módosítását kezdeményezte. Hozzátette: a jogászok úgy vélekedetek, erre nincs szükség.

A minisztérium által a falugazdászoknak küldött körlevél azért született meg – reagált Font Sándor felszólalására, aki kifogásolta, hogy bérbeadás esetén nincs szükség minden tulajdonos aláírására -, mert az igazságügyi minisztérium úgy foglalt állást, hogy az osztatlan közös tulajdon bérbeadása ügyében elég szótöbbséggel dönteni, nem szükséges minden tulajdonos hozzájárulása. Ezt az állásfoglalást tették közzé a körlevélben.

Az egyik fő vitapontról, a támogatási jogosultság földtulajdonhoz kötéséről, illetve az ezzel kapcsolatban elhangzottakról, miszerint a kormány ki akarja semmizni a gazdákat, Gőgös Zoltán az mondta: a földtulajdonosokat senki nem akarja kisemmizni. Semmiféle visszaosztás nincsen – szögezte le.

A báziskorrekció kapcsán úgy vélekedett, hogy ha több éves átlagot határozna meg a jogszabály, akkor ez egy nehezen kezelhető rendszer kialakulását eredményezné. Ezért inkább az EU-gyakorlat átvétele, a bázisév meghatározása látszik jó megoldásnak – jegyezte meg Gőgös Zoltán.

A részletes vitát Gőgös Zoltán válaszával Lezsák Sándor, az ülést vezető alelnök lezárta.
Közölte: a módosító javaslatokról a parlament következő ülésén határoznak.