A fővárosban van a legtöbb hernyós

Az őrnagy elmondta: már volt példa arra, hogy általános iskolás adott át marihuánát az osztálytársainak. A szintetikus kábítószereknél és a marihuánánál azt tapasztalják, hogy folyamatosan emelkedik a fogyasztók száma és már az általános iskolákba is bekerült a drog.
Ez az igazán komoly probléma, ami azért is veszélyes, mert sok fiatal nem tartja veszélyesnek például a marihuánát, pedig az agynak ugyanazt a részét stimulálja, mint a heroin – tette hozzá.
Mint mondta, sok az alkalmi fogyasztója ezeknek a kábítószereknek, ezért nem lehet megbecsülni, hányan nyúlnak hozzá a fővárosban. A fiatalok nagyon nagy százaléka kipróbálja a marihuánát – jobb esetben nem érzi jól magát utána és nem nyúl hozzá többször, rossz esetben folytatja – magyarázta.

A heroinról szólva elmondta: a heroinfogyasztás Budapestre jellemző és néhány nagyobb városban is megjelenik, mint Miskolcon és Pécsett. A fogyasztók között néhány ezres a kemény mag, de ez az egyetlen kábítószertípus, ahol az utóbbi időben megállt a fogyasztók számának növekedése, sőt enyhe csökkenés tapasztalható. Hozzátette: a heroinfogyasztók számát azért lehet könnyebben megbecsülni, mert ők megjelennek a drogfogyasztókat kezelő intézményekben, szervezeteknél.

Ez a rendőrség és a civil szervezetek komoly fellépésére vezethető vissza. Ez az a kábítószer, amelynél senki nem beszél legalizációról, nincs ellenvélemény, mindenki azt mondja, hogy rendkívül veszélyes – mutatott rá Ródler Norbert.

Mint mondta, a heroin 93 százaléka Afganisztánból származik, az Európába irányuló útvonalak közül 2-3 is érinti Magyarországot. Jellemzően törökök és koszovói albánok foglalkoznak a csempészetével, a helyi elosztásba viszont már beszállnak a magyarok, vietnamiak, kis számban arabok is. A heroincsempészettel jellemzően olyan komoly szervezett csoportok foglalkoznak, amelyek – felismerve a kábítószerben rejlő lehetőségeket – más bűncselekmények elkövetéséről "váltottak át" a kábítószer-csempészetre.

A többi drogot jellemzően magyarok csempészik be és terjesztik. Mint mondta, a marihuána és szintetikus kábítószerek csempészetére bárki "vállalkozhat", akinek megfelelő külföldi kapcsolatai vannak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyarországon elfogyasztott marihuána felét már itthon, illegális ültetvényeken állítják elő, a többit Hollandiából, Belgiumból, illetve Szlovákia felől hozzák Magyarországra. A szintetikus kábítószerek – mint az amfetamin és az amfetaminszármazék extasy – szintén Nyugat-Európából származnak, bár már kelet-európai laborokból származók is megjelentek a magyar piacon.

Az egyelőre nem jellemző, hogy utóbbiakat Magyarországon állították volna elő, sokkal egyszerűbb és kockázatmentesebb ugyanis kimenni külföldre az "anyagért" és behozni az országba, kihasználva, hogy a schengeni határokon megszűnt az ellenőrzés – mondta.

Ródler Norbert megjegyezte: a kábítószer ellen elsősorban a folyamatos hírszerzéssel lehet küzdeni, így jutnak el a terjesztőkhöz, csempészekhez, és az ő elfogásukkal lehet igazán csökkenteni a kábítószer-kínálatot. Ha egy utcai terjesztőt fognak el, annak semmi hatása nincs a piacra, a terjesztő helyére azonnal más lép – tette hozzá.

Emlékeztetett rá: a törvény a kábítószer-fogyasztást rendeli büntetni. Hozzátette: a rendőrség nem keresi célirányosan a fogyasztókat, de ha információt vagy hivatalosan tudomást szerez róluk, intézkedik velük szemben. A rendőrség azonban 2004-2005 óta inkább arra törekszik, hogy a terjesztőket fogja el.

Ródler Norbert felidézte: a Budapesti Rendőr-főkapitányságon az év elején a korábbi kisebb egységek összevonásával és megerősítésével jött létre a kábítószer-bűnözés elleni szolgálat. Az átszervezés meghozta az első eredményeket: a legtöbb kábítószer esetében már többet foglaltak le, mint tavaly egész évben. Marihuánából 50 kilogramm fogyasztásra kész kábítószert foglaltak le és mintegy 3.000 vadkendertövet, 7-8 kilogramm amfetamint, 2-3 kilogramm kokaint és 15 ezer extasy-tablettát.

Az őrnagy elmondta azt is: korábban Budapesten havonta egy, legfeljebb két esetben fordult elő, hogy kábítószer-fogyasztással összefüggésben meghalt valaki. Mint mondta, a kábítószer-fogyasztással összefüggő haláleseteknek jellemzően három okuk van. Az egyik a relatív túladagolás, amikor az elfogyasztott szer az adott embernek, adott mennyiségben, adott időben halálos; máskor, más körülmények között nem lenne az. A második – leggyakoribb – ok, hogy a kábítószer előtt más anyagot is fogyaszt a drogot vásárló, például gyógyszert vagy alkoholt. A harmadik, legritkább halálok, hogy valamilyen szennyezőanyag van a kábítószerben, mivel a terjesztők jellemzően olyan anyaggal hígítják a kábítószert, amely nem veszélyes.

A rendőrtiszt emlékezete szerint előfordult már, hogy 24 óra alatt három, kábítószerrel összefüggő haláleset történt a fővárosban, de az első augusztusi hétvégéhez hasonlóra – amikor két nap alatt négyen vesztették életüket, feltehetően kábítószer-fogyasztás miatt – ő sem emlékezett.