2022. augusztus 12. - Klára

Kicsiknek és nagyoknak: majális Rákosmentén

Május elseje, a sör és virsli nemzetközi ünnepe elválaszthatatlan a családi programoktól. Másrészt (felmérve egyes áruházak szerda késő esti forgalmát is) viszont úgy tűnik: május egy a nap, amikor mindenki otthon pihen. Ha Ön nem mozdult ki, de érdekli,
2008. május 3. szombat 13:03 - Szalay Gergely
Rákosmente kedélyes, nyugodt terület (csak Rákosborzasztónak ne tessen hívni, arra allergiásak az itteniek: nem ez a kerület van messze, hanem az összes többi – és a BKV sem töri össze magát a helyzetet javítandó, ld. még paraméterkönyv). És mint frissen polgárosodott kerület (Riz Levente nemzetbiztonságilag frissen vegzált fideszes polgármester szíves közlése szerint ő itt az első nemzeti polgármester) sokat ad a közösségi élményekre. Mint a majális, igen, jól sejtik.

Ennek megfelelően az önkormányzat kitett magáért: a kerület központjában kerített el egy tekintélyes méretű részt az egyik legfontosabb úton, a helyi OTP-Posta-SZTK-bölcsőde által határolt területen: felállítottak egy tekintélyes színpadot, és számos sátrat – csak hogy legyen hol szórakoztatni az ifjúságot.

Amit az többé-kevésbé támogat is: legalábbis délután, mikor a reggeli darvadozáson és ebéden túlnan valószínűleg a legtöbben vannak. Elég vegyesen persze, korfailag legalábbis: sok a tini (olyik vagányan pezsgősüvegből tölti magát jó hangulattal – bátor lépés, ha a fröcskölés rizikóját is figyelembe vesszük), és az ifjabbak – a húszas-harmincas, egyelőre gyermektelen népek máshol vannak éppen.

Ezzel persze bizonyos programokról lemaradunk: nem tudjuk, milyen a Mazsola mazsorettek zenés ébresztője (reméljük, elnézik nekünk: biztos el tudják képzelni, kislányok pomponokkal és botokkal), és a rákosmenti iskolák művészeti bemutatóját is passzoljuk. A Gregor Józsefről elnevezett iskola ének-zene tagozatos, úgyhogy az valószínűleg ért valamit, a többiekről nem tudunk nyilatkozni – de ha voltak már iskolai ünnepélyen, vegyék alapul a jobbik élményeket. Ha így sem hiányzik, nincs lelkifurdalásunk.

Nincs infónk a Capoeira-bemutatóról (karatetánc, biztos látványos az analóg Mátrix, de a krónikás nem sportrajongó), a Staféta együttes óriásbábos koncertjéről, és a jó ebédhez szóló nótákról sem – az azonos című rádióműsor komoly szerepet játszott szerző magyarnóta-fóbiájának kialakulásában. Pozitív hozadék: ha egy cigányzenekar nem az Akácos útra zendít rá, mindig elismeréssel adózom a zenekarban rejlő lehetőségek előtt. Ezt az élményt nem akarom gyengíteni, ha nem muszáj.

Nem tudunk mit mondani az egykor virágzó helyi német és szlovák kisebbségi élet utórezgéseiről sem – van Fröhlicher Kreis és Szlovák Asszonykórus is. Biztos jók, tényleg. Gyanítom, a polgármester ezzel a pozitív gesztussal erősíti küldetését: Rákoskeresztúr régi fényének helyreállítását (ezzel a szlogennel sikerült több, a helyet régebben ismerő arcára nagy mosolyt csalnia: az utat masszívan lepő portól nemigen látszott ez a fény – pláne a düledező parasztházak tövében. A lakótelep viszont nem szép, csak épp áll – nincs tökéletes megoldás, csak hülye kampányszövegek).

Ami viszont örömhír: Halász Judit koncertjének végét elcsípjük – épp a Mit tehetnék érted szól. Persze elég sok a szülő és nagyszülő – kicsit megnyugtató, hogy ők is dünnyögik a szövegeket. Az imidzs szerint egyre nagymamásabb énekes-színésznő vagy harminc évet fiatalodik a színpadon, és persze egyszerre énekeltet meghökkentően sok korosztályt. Élmény, ráadásul még mindig képes partnerként beszélgetni az ifjúsággal (és Pimpinkin nevű nyulakról sem énekel, pluszpont).

Plusz meghökkentően jó a zene is: kicsit etnós alapok itt-ott, remek zenekarral: Födő Sándor basszusgitáros, ifj, Födő „Fodo” Sándor ütőhangszereken, Anti Tamás gitáron és mandolinon, Bartha Tibor billentyűkön és hegedűn, plusz a Fonográfból Móricz Mihály gitáros-vokalistaként, ijesztő hangszerrel: egy HMCS antennájáról lelopott fehér prémfarok fityeg a hangszeren (aki azt hitte, a Hello Kitty Telecasternél nincs rosszabb, tévedett). A Micimackó zikzikjét pedig kimondottan helyesen éneklik – a teljes közönséggel együtt, naná.

A koncert zárása ravasz: hosszas vastapsra ez a közönség részben még, részben épp nem alkalmas, így hamar visszafutnak, utána dedikálás – és persze kaphatók is a lemezek (enyhe meglepetésemre egy hangos Biblia is Halász Judit előadásában – de a honlapja szerint ez létező kiadvány).

A művésznő dedikál is, a sátor mellett biszbaszárus profitál az érdeklődésből: gitár alakú kulcstartó mellett Nagy-Magyarország és kettőskereszt fityeg, minden célcsoportot megcélozva.

A felhozatal egyébként hasonló: enyhe zsibvásárjelleg, rengeteg játékkal, ugrálóvárakkal, valahol hátul pónikkal, kézművesfoglalkozással, kürtőskaláccsal, és természetesen vattacukorral – sört és virslit nem látni, de ki lehet bírni nélküle. Mézeskalács viszont akad, névre szólóan, és a megkapó romantikájú Ne fürgyé le! felirattal – megnézném azt, aki ilyen vásárfiát kap.

A színpadon időközben a tizenéves fiúk és késő negyvenes apukák kedvenc produkciója jön: „látványos színpadi show-tánc”. Azaz erotikusan mozgó fiatal lánykák szexi ruciban – és amúgy helyes óvodás kislánykák, például matrózruhában. A fotós érdeklődés mindenesetre jelentősen megugrik – vagy büszke rokonok, vagy huncut kukkolók vetik rá magukat a témára.

Miután kitáncikálják magukat (többek között egy, a genfi konvenciót valószínűleg súlyosan sértő Dschingis Khan-feldolgozással – aminél még a szar-szar-szarkaláb is jobb volt a Hónaljmirigytől), a színpadot kezdik átszerelni – közben rajzfilmes kvíz zajlik a csöppségeknek (mivel lepte meg Szamarat a Sárkány a második rész végén, hogy hívják Némó apját, vagy a Verdák főszereplőjét). A tudáspróba igazából átkötés a beatboxbajnok előtt (mintha csúszna cseppet) és az est főprogramjai között: fellép a Korcs együttes és a Riz Levente és barátai zenekar (igen, nem véletlenül emlékeztet a név a polgármesterére), utánuk pedig Demjén Rózsi személyesen.

Őket már nem várjuk meg, a látnivalókon túl vagyunk. Rózsit pedig este még egy kilométerről is hallani – őszintén szólva ott is bőven elég.

Nagyjából ilyesmiről maradt le, aki elsején otthon maradt – meg persze játékpisztollyal monnyonléző bolondokról, de akkor inkább Pimpinkin – az ünnep az ünnep. Inkább felvonulunk a konyhába egy pár virsliért.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gondolataink témában
Szívesen látná Orbán Viktort köztársasági elnökként?
Szó sem lehet róla
Jobb lenne, mint miniszterelnökként
Teljesen hidegen hagy
Csak, ha nincs más elfogadható jelölt
Igen, alkalmas a posztra
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását