Liberális királydráma

Össztűz alatt az SZDSZ

A kisebb kormánypárt válságos helyzete mögött több, számukra igencsak kellemetlen politikai fordulat húzódik meg. Folyamatos problémát jelent a reformok gyenge kommunikációja, Horváth Ágnes konfrontatív, olykor arrogáns fellépése nyomán a legutóbbi választások óta tartó alacsony népszerűség. Ennek kezelését, sőt, 10 százalékos támogatottság elérését ígérte tavaly Kóka János pártelnök, azonban most az ő pozíciója, és az SZDSZ demokratikus működése is megkérdőjeleződött.

További gond a népszavazás után előállt helyzet, hiszen több mint hárommillió állampolgár utasította el a liberális reformpolitika három olyan szimbolikus és egyúttal nagyon is gyakorlati jelentőséggel bíró alapelemét, mint a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj. Ráadásul a referendum farvizén beúszott a Horn-fiaskó is, vagyis az emlékezetes elszólás, ami nagyban rombolta az SZDSZ presztízsét (ráadásul legitimálta Orbán népszavazás-értelmezését, miszerint nem csak a díjak eltörlésére, hanem Gyurcsány távozására mondtak igent a választók). Összeállításunkban a párt jelenlegi, egyértelműen nehéz helyzetéről adunk rögtönzött látleletet.

Elnök, jegyző, titkár…

Ebben a kritikus időszakban a legnagyobb sajtófigyelmet a párt kapcsán talán az elnökválasztási szabálytalanságok kapták. Mint ismert, a Hír Tv olyan dokumentumokra bukkant, amelyek alapján megkérdőjelezhető a média reflektorában lezajlott tavalyi SZDSZ-tisztújítás. Az előzetes feltevések arról szóltak, hogy Kóka János részére vásároltak szavazatokat, míg a Jüttner Csaba által lefolytatott vizsgálat után a pártelnök bejelentette, hogy egyértelműen kiderült, nem az ő javát szolgálták a szabálytalanságok. Eközben Fodor Gábor nyilvánosságra hozta, hogy egy megismételt tisztújításon mindenképpen megméreti magát. A tisztújítást azonban mind Kóka, mind a párt prominensei elkerülni igyekeztek eddig, ám jelenleg úgy tűnik, mégis sor kerülhet rá. Annyi bizonyos, hogy a kínos ügy mielőbbi, megnyugtató lezárása a párt elemi érdeke, hiszen szakértők szerint ennyire még sosem éleződött ki az ellentét a fodoristák és a kókisták közt.

"Az SZDSZ elvesztett egy lehetőséget a megerősödésre"
A politológus válaszol

A válsághelyzetről, és követhető politikai taktikákról kérdeztük Krekó Péter politológust, a Political Capital vezető elemzőjét.

A Jüttner-féle vizsgálat szabálytalanságokat tárt fel, ám lényegében azt nem mondta ki, hogy ezek befolyásolták-e a választást, és melyik félnek is állt érdekében a csalás.

Az, hogy kiket támogattak más nevében a választási csalás elkövetői, "kívülről" nem állapítható meg. T. Asztalos Ildikóról azonban már korábban lehetett hallani a nyilvánosságban azt a vélekedést, mely szerint ő inkább Fodor Gábor támogatója. Az, hogy az ügy kezdetben mégis Kóka Jánoshoz kötődő csalásként
jelent meg, több tényezőnek köszönhető. Egyrészt, az a párttag, akit megszólaltattak az oknyomozó riportban (Mali Zoltán), maga is Kóka János elnökválasztási botrányaként tálalta az ügyet. Másrészt a pártelnök az ügy kirobbanása után rögtön a nyilvánosság elé állt, hogy megmagyarázza azt, ezzel azt a látszatot keltve, hogy a csalás valóban őt erősítette. Kóka János továbbá az SZDSZ elnöke, akit minimális szavazattöbbséggel választották meg; így a választás értelemszerűen az ő (és nem alulmaradt riválisa) legitimitását kérdőjelezte meg.

Hogy állnak az SZDSZ prominensei az újbóli elnökválasztáshoz?

A Jüttner-jelentés azt állapította meg, hogy egyik elnökjelöltnek sem lehetett tudomása a manipulációról. Érdekes azonban, hogy ennek ellenére mégis arról beszél több szabaddemokrata politikus, hogy a jelenlegi válságot tisztújítás oldhatná meg. Érzékelhető, hogy kérdésben nem egységes az SZDSZ, élesek a párton belüli konfliktusok és ellentmondásosak a nyilatkozatok. Fodor Gábor kijelentése (mely szerint nem hátrál meg semmilyen kihívástól, és indul az esetleges újbóli tisztújítón) egyfajta válasz azokra az erősödő hangokra; amelyek szerint őt támogatták a választási csalás elkövetői. Fontos hozzátenni, attól függetlenül, hogy növekedett a rendkívüli elnökválasztás esélye, ez jelenlegi nem érdeke egyik jelöltnek sem.

Miért? Hiszen ezt követően talán tiszta lappal indulhatna utána az SZDSZ…

Először is Kóka János elveszítheti pozícióját, hiszen eddigi elnöki tevékenységéhez inkább kudarcok, mint sikerek kötődnek. Így számára igen veszélyes lehet az ismételt voksolás. Fodor Gábornak pedig nem feltétlenül érdeke most átvenni a párt irányítását, amikor a koalíció a vesztes népszavazás utáni belső harcokkal és felelőskereséssel van elfoglalva. A Horn-nyilatkozat miatt sok a fojtott indulat az MSZP-ben, bizonytalan az egészségbiztosítási reform jövője; a szocialisták pedig szívesen menesztenék az egészségügyi minisztert. Az elkövetkező időszak tehát igen kényelmetlen lesz az SZDSZ elnöke számára. Jól látszik ugyanakkor, hogy egyesek már készülnek a tisztújításra – ezt sejteti például Gusztos Péter utóbbi napokban tapasztalható intenzív médiakampánya.
@@
Mi változna egy esetleges tisztújítás után? S mi nem?

Számos olyan ügy maradna, amik visszahúznák az SZDSZ-t a korábbi, a pártot gyengítő vitákhoz. A "megújulás" ellen hatna, hogy egy esetleges új elnök ugyanúgy megörökölné azokat a (nem feltétlenül termékeny) politikai konfliktusokat, amelyek most körbeveszik az SZDSZ-t. Ha azonban egyértelmű eredményt hozna a szavazás, le lehetne zárni végre az elnökhöz kapcsolódó legitimációs vitát. Amíg az SZDSZ a választási csalással, a belső ellentétekkel van elfoglalva, nem tudja a szavazókat megszólítani.  Ezt láthattuk a népszavazás kapcsán is: egy jó kampányrajtot követően az SZDSZ nem tudott a számára kedvező témákról beszélni a nyilvánosságban; hanem állandó magyarázkodási kényszerben volt a választási csalás miatt – ezzel elvesztett egy lehetőséget a megerősödésre.

Mit tehet akkor az SZDSZ? Milyen irányba indulhat el az elnökválasztási botrány árnyékában?

Várható, hogy a most zajló adóvitában az SZDSZ markáns (a kormányfővel és az MSZP-vel vitatkozó) véleményt fogalmaz meg. A Gyurcsány által előterjesztett célzott TB-járulékcsökkentési programot nem támogatja az SZDSZ; sőt, saját adójavaslatokkal állnak majd a nyilvánosság elé. Az adócsökkentés az utóbbi években a párt politikájának egyik központi elemévé vált, így (különösen a népszavazáson részben elutasított egészségügyi reform után) várhatóan ez lesz az a terep, ahol az SZDSZ megpróbálja megjeleníteni magát, és visszaállítani saját hitelességét.

Bőhm András is tisztújítana

Az SZDSZ belső helyzetét firtató kérdéseinkkel megkerestük az érintett egykori elnökjelölteket, ám őket nem sikerült elérnünk. Rendelkezésünkre állt viszont Bőhm András, a párt országgyűlési képviselője, frakcióvezető-helyettes.

A Jüttner-jelentés megállapítja a szabálytalanságok tényét, de nem derül ki belőle, hogy ezek kinek az érdekét szolgálták, kik állhatnak mögötte.

Az SZDSZ-közleményben egyértelműen az áll, hogy egyik elnökjelölt befolyását sem lehetett megállapítani a csalás ügyében. A másik, ennél sokkal fontosabb kitétele a jelentésnek, hogy szabálytalanság történt, de hozzáteszem, még nincs lezárva a vizsgálat. Az Ügyvivő Testület tart még egy ülést, utána véglegesítjük az álláspontot.

T. Asztalos Ildikó szerepe azért felvetődött az ügyben.

Ez csak sajtóhírekben merült fel, mert sem az SZDSZ közleményében, sem Jüttner Csaba tájékoztatójában nem szerepelt. Én is olvastam a Népszabadságot, de hangsúlyozom: a párt hivatalos kommünikéjében nincs megemlítve. A politikai kérdések sokkal súlyosabbak szerintem, minthogy most mindenki elkezdje a saját felelősségét értékelni az ügyben, és elnyújtsuk a vizsgálatot. Ez nem szolgálná az SZDSZ érdekeit.

Szóba került egy újabb tisztújítás is.

Úgy gondolom, ez elkerülhetetlen, de még érlelődik. Bár nagyon sokáig már nem tud érlelődni. Egy héten belül lezárul a vizsgálat. A párton belül erről megoszlanak a vélemények, de kétségkívül igaz, hogy nem úgy megy az SZDSZ-nek, mint azt korábban reméltük. Mérlegre kell tenni a politizálás milyenségét, üzenetét és sok minden mást is. De egy tisztújításon ez téma is lesz, hiszen arról döntenek majd a küldöttek, hogy kivel akarják továbbirányíttatni a pártot. Ám nem ez a dilemma a tisztújítás oka, hanem, hogy a szabálytalanságok előjöttek: ha ezt az ügyet nem tudjuk most lezárni, bármikor újra felmerülhet. Nem jó, ha hónapok múlva bárki megkérdőjelezheti az elnök hitelességét, legitimitását.

Az SZDSZ feladatai között milyen fontossággal bír a vizsgálat?

Elsődleges prioritása van, hiszen ez érdekli most már a sajtót, a választókat, az egész közvéleményt, így az SZDSZ sem hátrálhat meg.

Friss hír

Időközben kaptuk a hírt, miszerint T. Asztalos Ildikó visszautasít minden, személyét a csalással összefüggésbe hozó hírt. Tájékoztatása szerint már korábban, az álküldöttek ügyében indult vizsgálat lezárása előtt kérte, hogy megismerhesse a vizsgálati jelentést és megtehesse azzal kapcsolatos észrevételeit, ám erre sem a jelentést tárgyaló ügyvivő testületi ülés előtt, sem azóta nem volt módja.