Csupa gesztenye

Előételek, mártások, levesek, köretek desszertek készültek hajdan a szelídgesztenyefa terméséből. Egy XVI. századból származó francia recept szerint húspótló böjtös napokon előszeretettel használták tojás és sajt helyett – vagy mellette – vagdalt készítéséhez.

A monda szerint Magyarországon Mátyás király korában lett ismert a szelídgesztenye – mint oly sok mindent, ezt is Beatrix királyné hozta magával Itáliából, a "maróni" hazájából.

Mátyás kedvence volt a gesztenyével töltött kappan, de sütve és mézzel édesítve is kedvelt csemege volt.

Ahol nem volt szántóföldi művelésre alkalmas terület, ott a gesztenye lisztje a gabonát és a burgonyát helyettesítette – olvasható a www.gesztenyemarci.hu honlapon.

Egyes vidékeken megaszalták a Közép- és Dél-Európában őshonos gesztenyét, majd fogyasztás előtt gőz fölé helyezett hálóra rakták, ahol megduzzadt és olyan lett, mintha frissen szedték volna.
A sült gesztenye egészséges étek: nincs benne semmi tartósítószer, hozzáadott cukor vagy só, viszont sok rostot és vitamint tartalmaz. Ám az utóbbi évtizedekben sokkal kevesebb gesztenyesütő kis tűzhely látható Budapest utcáin, mint hajdanán – állítólag nem éri meg ezzel foglalkozni.

A hétköznapi és ünnepi étkezésben viszonylag kevesen fogyasztanak ma Magyarországon gesztenyét – pedig töltelékként, köretként vagy levesbetétként jótékonyan színesítené ismét a magyar konyhát.

Mostanában elsősorban desszertek alapanyaga – a jobb cukrászdákban nemcsak püréhez használják fel, hanem nyáron fagylaltot is készítenek belőle.

A mélyhűtött gesztenyepüré tipikus hungarikum: sok hazalátogató magyar szállítja a bőröndjében külföldre ilyen formában ezt a sok országban ismeretlen csemegét.