Exkluzív interjú Kovács Miklós, turisztikai szakállamtitkárral

Mit lehet tudni a turisztikai szakállamtitkárságról? Mik a feladatai, a hatásköre?

Mindig van a kormányzati struktúrában és többé-kevésbé mindig is volt egy olyan szervezeti egység, amely a turizmus állami irányításával foglalkozik. Jelen esetben ez egy szakállamtitkárság. Két évvel ezelőtt ez egy önálló turisztikai hivatal volt, azt megelőzően pedig egy másik minisztériumba betagozódott főosztály. Ugyan a formáját mindig változtatja, de a létezése stabil, és a feladatrendszere is többé-kevésbé ugyanaz.

Alapvetően idetartozik a kormánynak, illetve az államnak az a kötelezettsége, hogy az ágazat számára egy tartós irányvonalat szabjon meg. Egyfajta turizmuspolitikát. Ennek a megjelenési formája a Nemzeti Turizmus Fejlesztési Stratégia, ami 2007-2013-ig – tehát az uniós tervezési periódussal azonos időintervallumban – határozza meg a turisztikai fejlesztési célokat.

A jelenlegi stratégiának mik a fő irányvonalai?

Itt nemcsak egy gazdasági ágazatnak a stratégiájáról van szó, hiszen a turizmus nem köthető egy gazdasági ágazathoz, hanem inkább ágazatközinek minősül. Hiszen legalább annyira társadalmi, kulturális jelenség is. Hajlamosak vagyunk arra, hogy kizárólag a gazdasági jelentősségét hangsúlyozzuk, hogy mekkora foglalkoztatást biztosít, mennyiben járul hozzá a nemzeti össztermékhez. Ugyanakkor a turizmus nagyon fontos társadalmi jelenség is, hiszen társadalmi problémáknak – ha nem is a kezelésére, de – az enyhítésre alkalmas. Éppen ezért ennek a stratégiának a középpontjába az életminőség javítását emeltük. Ez közvetlenül és közvetetten is érvényesül. Közvetlenül akkor, ha valaki részt tud venni a turizmusban. Közvetett módon pedig úgy, hogy maga az ágazat, ha prosperál, akkor hozzájárul a GDP növekedéséhez, és ez általánosan emeli az életszínvonalat. De a stratégia alcéljai is fontosak. Elsődlegesen az egészségturizmus, másrészt a kulturális és természeti örökségen alapuló turizmus, harmadrészt pedig a kongresszusi, üzleti turizmus. Ez a három, ami a termékfejlesztési irányokat jelenti, és ezen kívül vannak desztinációs irányok is.
Mindenesetre azért fontos, hogy ez a stratégia elkészült időben, mert utána kezdődött meg az európai csatlakozást követő második tervezési periódus ütemezése, ami a 2007-től terjedő időszakra vonatkozik. Ez az NFT II., vagy más néven az Új Magyarország Fejlesztési terv. Sikerült elérnünk, hogy bekerüljön a turizmus viszonylag jelentős része ebbe a terve, és ez annak is köszönhető, hogy amikor elindult, akkor volt egy koherens, konzisztens fejlesztési stratégiánk.

Uniós forrásokat mennyire vesznek igénybe a turisztikai fejlesztésekhez?

Eddig voltak a hazai fejlesztések, például műemlékgyógyfürdő fejlesztésekre lehetett pályázni a hazai forrásokból, ez folytatódik most tovább uniós forrásokból. 2004 és 2006 között mintegy 36 milliárd forint volt, 2007 és 2013 között pedig 305 milliárd forint lesz majd turisztikai célú forrás. Ez együttesen jelent európai és hazai kiegészítő forrást.

Ezek állami vagy magán fejlesztések?

Vegyesen. Két fő irány van: elsőként az attrakciófejlesztés, ami egyébként a stratégiában is prioritást élvez, annak a vonzerőnek a fejlesztése, amely miatt a külföldiek Magyarországra jönnek, vagy amely miatt egyik régióból a másikba utaznak az emberek.
Ezt követi a másik irány: a szolgáltatások fejlesztése. Ide tartozik a szálláshely, étterem és egyéb szolgáltatások fejlesztése. Jellemzően az attrakciók, a vonzerők nem minden esetben magánfejlesztések, hiszen ezek az önkormányzathoz, vagy az államhoz tartoznak. Például egy kiemelt műemlék, vagy a Vár, vagy a Szentendrei Skanzen. A másik irány, a szolgáltatásfejlesztés pedig alapvetően magán fejlesztés, így a szállodák is. Ezen a ponton válik el ez a két irány. Természetesen lehetnek bizonyos fokú átfedések. Lehet olyan attrakció, amihez van magánbefektető, és lehet olyan szálloda, amelyben tulajdonos az önkormányzat.
@@
Magyarország vonzerejével kapcsolatban nekem az a tapasztalatom, hogy a külföldiek nem ismerik az országot, nem igazán tudják, hogy miért lenne érdemes hozzánk jönni. Akik valamilyen úton-módon mégis idelátogatnak, általában azt mondják, hogy sokkal szebb és érdekesebb az ország, mint gondolták volna. Ezen nem lehetne javítani, ismertebbé tenni az országot?

Könnyű lenne azt mondani elsőre, hogy ezen segíthet a turizmus marketing vagy az ország turisztikai arculatának a fejlesztése. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezt meg kell, hogy előzze az a turizmusfejlesztés, amit a már említett stratégia végrehajtása eredményezhet. Ha nincs igazi vonzerő, attrakció és nincs megfelelő szolgáltatási színvonal mellette, akkor a „levegőbe lövöldözünk”, hogyha többet költünk a marketingre. Ha van mit megmutatni és eladni, az segíthet az arculaton is.

Az is igaz, hogy vannak attrakciók, amiről nem tudnak, és az országot nem megfelelően ismerik, nagyon sok helyen. Még Németországban sem, pedig idejártak 20-25 évvel ezelőtt az előző politikai rendszerben.

Különböző kiadványok léteznek erre a célra, ezek a szakállamtitkárság szakmai koordinációjába tartozó Magyar Turizmus Zrt. tájékoztatói. Ez az a nemzeti, állami tulajdonban lévő társaság, amely azért felel, hogy az ország turisztikai kínálatát megismertesse külföldön és belföldön. Ezen kívül az is a feladata, hogy az ország turisztikai arculatát is formálja.

Azt szokták mondani, hogy egy országnál nagymértékben számít a belföldi turizmus minősége is. Ha nincs jelentős belföldi turizmus, akkor nehezen fogják meg a külföldieket.

Ez teljesen igaz, bár természetesen vannak kivételek, mint az Észak-Afrikai vagy a Karib tengeri országok. De nem ez a jellemző és nem ez az egészséges irány. Ha egy külföldi be van kényszerítve egy ilyen kerítésen belüli, karanténszerű üdülő övezetbe, mint Jamaicában, az nem jó. Ott érzi jól magát és ott sikeres a turizmus, ahol egészséges arány van a belföldi és a külföldi látogatók között.
Magyarországon tizenegynéhány évvel ezelőtt, a rendszerváltást követően még 70-30 százalék volt ez. Most az idén először fordult elő az, hogy a külföldiek által eltöltött vendégéjszaka számát meghaladta a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma. Előreláthatóan egy 51-49 százalékos arány fog kialakulni az év végére.

Ez nem lehet csak annak köszönhető, hogy kevesebb külföldi jött?

Annak is köszönhető, de annyival nem jött kevesebb külföldi. Nem emiatt fordult meg elsősorban, hanem azért, mert a belföldiek forgalma nagyobb arányban nőtt. Eddig az volt a jellemző, hogy a külföldiek arányának csökkenése nagyobb volt, mint a belföldiek növekedése. Ez a dinamizmus megfordult, most már több vendégéjszakát töltenek el a magyarok Magyarországon kereskedelmi szálláshelyeken, mint a külföldiek. Azt, hogy mi az egészséges arány, nehéz megmondani, de általában az a jó, ha 50 százalék fölött, vagy jóval 50 százalék fölött van a belföldi forgalom. Vannak olyan szerencsés országok, ahol nagyon sok attrakció van, mint például Franciaország vagy Svájc, és nagyon erős a belföldi turizmus.

Nem lehet, hogy Magyarországon is ugyanúgy lenne látnivaló, csak nem vagyunk a tudatában, hogy hova lenne érdemes látogatnunk az országon belül?

Ez igaz, de az utóbbi egy-két esztendőben ez a helyzet nagyon sokat változott. Nagyon jó szállodák épültek, jó példa erre a Balaton. Állandóan temettük az elmúlt években, hogy elvesztette a népszerűségét, nem találta meg az új pozícióját, a külföldiek is elfordulnak tőle, és a belföldiek sem térnek vissza. Lám egy-két éven belül megfordult ez a tendencia. Annak ellenére, hogy a külföldiek továbbra is elmaradnak. Az is igaz, hogy az utazási szokások átalakulnak, és ezáltal a hagyományos üdülőterületek forgalmat veszítenek. Ugyanis ma már nem jellemző az, hogy valaki tíz napra vagy két hétre megy el nyaralni, hanem a korlátozottan rendelkezésére álló anyagi forrásait és a szabadidejét is több részre osztja. Elmegy üdülni egy hétre, aztán utána meg több hosszú hétvégére. Ennek a lecsapódása azt jelenti, hogy az üdülőterületek veszítenek, azonban a városlátogató turizmus nyer. Ez nemcsak hazai, hanem nemzetközi színtéren is ebbe az irányba változik.
@@
A Balaton turizmusával kapcsolatban éveken át beszéltek arról, hogy megpróbálják meghosszabbítani a szezont. Például wellness vagy más nem időjárástól függő szolgáltatásokkal. Mi valósult meg ebből?

Ez megint egy leegyszerűsítés volt a szakma részéről. Hosszabbítani akartuk a szezont, holott a szezon nem igazán hosszabbítható. Van a szezon, és mellé kellenek olyan attrakciók, amelyek szezonon kívül is működnek. Elő- vagy utószezonban és akár szezonon kívüli időszakban is.
A szállodák, amelyek beléptek a terület idegenforgalmi piacára egy sajátos árukapcsolással tudnak működni. Például hét közben vállalati tréningek, konferenciák, rendezvények vannak náluk. Hétvégén jönnek a családos, belföldi turisták, akik hosszú vagy wellness hétvégre érkeznek (vagy mindkettőre). Ez nem feltétlenül kötődik szezonhoz, bármikor lehet.

Merre halad Magyarországon a környezettudatos turizmus és a falusi turizmus?

Magyarországon egyre fejlődik a falusi turizmus: 6600 szolgáltató és 40 000 férőhely van, és 573 000 vendégéjszakát töltöttek el falusi vendéglátóknál (ezek 2006-os adatok) Ami azt jelenti, hogy reményeink szerint az idén mintegy 20 milliós várható vendégéjszakából 600 000 vendégéjszaka már falusi környezetben, kifejezetten falusi szálláshelyen kerül eltöltésre. Ez egy jó arány. Ezen felül az idei év a zöld turizmus éve volt: a természetjárás, a nemzeti parkok, egyáltalán a természetközelség jegyében telt. Ez is jól működött.

A falusi szállásadók egyébként adókedvezményben is részesülnek, és lesz majd az Új Magyarország vidékfejlesztési programban is mintegy 15-20 milliárd forint az ilyen jellegű szolgáltatások fejlesztésére. Van erre igény, főleg a nagyvárosokból érkező turisták részéről. Ez is egyébként komoly versenytársa a hagyományos üdülőterületeknek. Sokan nem vízparton fognak üdülni, hanem mondjuk falusi környezetben, vagy természet közelben.

Külföldön a falusi turizmus egyre jobban terjed, erősödik.

Ausztriában és Németországban sikeresebb volt a falusi turizmus és korábban megkezdődött a kialakulása, ezt különböző történelmi, társadalmi és gazdasági tényezők okozzák. A magyar falu és a magyar mezőgazdaság nem őrizte meg azt a típusú gazdálkodási formát, amit mondjuk Ausztriában a parasztgazdaságok, vagy Németországban a majorságok, vagy ahhoz hasonló gazdasági egységek. Az ezekben az országokban működő rendszer: „a paraszti udvarban való nyaralás” Magyarországon nem volt másolható.

Nálunk a falusi turizmus csak annyit jelentett korábban, hogy falusi vagy vidéki környezetben eltöltött szabadidő. Nem foglalta magába azt, hogy a turisták megismerkednek a helyi hagyományokkal, a hagyományos mesterségekkel, a mezőgazdasági termeléssel vagy kóstolnak. Most már ez is elindult.

Az idén meghirdettünk – európai uniós kezdeményezésre – egy olyan versenyt, ami kizárólag a vidéki desztinációk versenye. A leggyorsabban fejlődő vidéki desztináció tavaly az Őrség lett. Idén (2008) az élő hagyományokat ápoló desztinációk fognak versenyezni. Ennek az a célja, hogy valóban teljessé tegye azt, amit eddig falusi turizmusnak hívtunk. Ne csak a szabadidő eltöltést jelentse vidéki környezetben, hanem a helyi adottságok megismerését, a tradíciók, helyi mezőgazdasági termékek megismerését is.

Minden országból a győztes desztináció bemutatkozhat az európai turizmus fórumon. A kiválasztásánál fontos az, hogy összefogáson alapuljon, tehát önkormányzatok, szolgáltatók kistérségi szinten fogjanak össze. Közös marketinget csináljanak, közös ajánlatokat, csomagokat rakjanak össze.

Van olyan térség, vagy régió Magyarországon, amit kiemelten segíteni illetve fejleszteni kell, mert jelentősen elmaradt a többiektől?

Nézzünk először egy ellenpéldát: Budapest és környéke. Itt az egy főre jutó GDP annyira magas, hogy a támogatás intenzitása egy programnak vagy projektnek kisebb arányú, mint az ország más részén. Jellemzően a nyugati megyék állnak jobban, a keleti megyék kevésbé. Ezért a támogatási intenzitás ilyen szempontból fordítottan arányos. A keleti országrészben magasabb, a nyugatiban pedig kevesebb, alacsonyabb. Ugyanez a gyógyfürdőfejlesztésekre vagy egészségturisztikai fejlesztésekre vagy akár szállodafejlesztésekre is igaz. Az általam említett 305 milliárd forint, amit turizmusra lehet fordítani, az is a fejlettséggel vagy a relatív fejletlenséggel arányosan oszlik majd el.
@@
Térjünk vissza Budapestre! Szállodásoktól azt hallottam, hogy érezhető volt az elmúlt egy év politikai problémái miatt a Magyarországra látogatók számának csökkenése, egyes vendégek elmaradtak. Mit lehet ilyenkor tenni?

Nem önmagában a politikai élet a probléma, hanem bizonyos megnyilvánulások, amelyeknek nem kellene, hogy megtörténjenek. Tehát mondjuk, ha az utcán randalíroznak, annak van hatása a turizmusra. Nem annak, hogy a parlamentben a politikusok vitatkoznak egymással. Ami a turistákat elkedvetleníthette ténylegesen az alapvetően a 2006 őszi eseményekhez kapcsolódott. Nem is a személyes tapasztalok, hanem inkábba nemzetközi sajtóvisszhangja mondjuk a tévészékház ostromának, vagy az októberi események egy részének volt riasztó hatású. Szerencsére az idén nem volt már ilyen.

Akkor úgy becsülték, hogy mintegy 200 000 vendégéjszaka veszett el. Sajnos olyan vendégkör is, aki Budapest kulturális kínálata miatt jött volna. Például a Tavaszi Fesztiválra, ami eléggé eltolódott időben ezektől az eseményektől, de sokan előre foglalnak szállást, koncertjegyeket és ezeknek a lemondása bizony megerősödött ebben az időszakban, valószínűleg a híradásokból következően. Egy részük aztán visszafordult (mégis eljött), mert aztán szerencsére konszolidálódott a helyzet. De ez nem is csoda, hiszen ha valahol azt látják, hogy egy autó ég az utcán, az nem ad túl pozitív képet. Ezt egyedül egy Párizs szintű attrakció tudja leküzdeni.

Hallottam olyanról, hogy a turisták inkább mennek Prágába vagy más környező országba, mivel ugyanazokat a szolgáltatásokat olcsóbban kínálják a kisebb adóknak köszönhetően. Hogy lehetne a versenyképesebbé tenni az országot?

Amikor beadtam a szakállamtitkári pályázatot, akkor a szakmai koncepciómban konkrétan azt vállaltam, hogy a magyar turizmus versenyképességét, amennyiben lesz rá lehetőségem, akkor három év alatt javítanám. Az országok versenyképességi index alapján készített rangsorában a negyvenedik helyről három év alatt megpróbálom Magyarországot öt hellyel előrébb tolni.

Az előrelépéshez nagyon sok beavatkozási pont van: az egyik a nemzeti turizmus marketing, De lehet az adócsökkentésről is vitát folytatni, jellemezően az ÁFA számít a versenyképesség, az ár-előny szempontjából értékelhető adónemnek. Értelemszerűen mindenki arra törekszik, hogy minél kevesebb adót kelljen fizetnie. Nemcsak önös érdekből, hanem a versenyképesség miatt is. Általában jó egy országnak az, ha – a jövedelmeknek minél kisebb részét centralizálják, és az illető, aki megtermelte, maga döntheti el, hogy mire fordítja.

Azt vállaltam és azt írtam, hogy 2008-9-ben nem látom reálisnak, hogy ez a 20 százalékos ÁFA jelentősen lecsökkenthető legyen. De középtávon, akár három éven belül, akár lehetséges ezt újragondolni.

Prága és több ország versenytárs, valóban, és a versenyképességnek egy nagyon fontos tényezője az adó, illetőleg az ár. Fontos tényező lesz majd az is, amikor már minden árunkat euróban fogjuk tudni megadni.

Számítanak arra, hogy több turista érkezik az unióból az euró bevezetését követően?

Ha a versenyképesség megfelelően javítható ezzel párhuzamosan, akkor igen. De nemcsak az unióból érdekes ilyenkor a forgalomnövekedés, hanem az euróövezeten kívülről is, ha valaki belép, akkor neki az egy előnyös dolog, hogy a különböző uniós országokban nem kell különböző valutákat használnia.

Annyira meg lehet szokni azt, hogy az ember átlép Ausztriába és attól kezdve euró van. Egy szoba ára egy négycsillagos szállodában például innentől fogva mindenütt euróban van kifejezve, összehasonlítható. És ez csak a hatékonyságbeli- és az adózásbeli különbségeket mutatja.

De azért más tényezők is vannak. Egy város esetében, mint mondjuk Budapestnél, számít a légi közlekedés kérdése is, hiszen nagy divat most a diszkont légitársaságokkal való városlátogató turizmus.
@@
Nemrég vonult ki Magyarországról az egyik fapados légitársaság.

De jött egy másik helyette, mégha nem is hoz annyit. Erre a célra van a légügyi alap is, amit a Turizmus Zrt. vállalkozók és szállodák bevonásával alapított. Minden egyes forintot, amit a vállalkozók betesznek ebbe az alapba azt az állam a Turizmus Zrt. révén egy forinttal egészíti ki. Az így kialakított pénzből azokon a területeken népszerűsítik Magyarországot, ahonnan járatindítást várnak.

Egy fapados légitársaság két szempontból mérlegel mielőtt vállal egy ilyen járatindítást. Egyrészt hogy lát-e garanciát arra, hogy egy utazásszervező (tour operátor) leköti a férőhelyeit, ezt nagyon nehéz ma elérni, mert már nem rajtuk keresztül bonyolódik éppen a fapados forgalom, hanem az interneteken foglalják a helyeket. A másik az, ha egy ország, vagy egy régió erőteljes marketingtevékenységet végez azon a területen, ahonnan ezt a járatot indítanák, például Közép-Angliából. A fapadosnak ez érdeke, hiszen ez a marketingtevékenység utazási érdeklődést és szándékot generálhat, ha ezt ügyesen csinálják.

De visszatérnék egy gondolat erejéig Prágára. Úgy tudom, hogy ma Prágában olcsóbban lehet repülni (olcsóbban lehet leszállni, kevesebb a reptéri illeték) ezért jobban szeretik a fapados légitársaságok. Ez is versenyképességi tényező, nemcsak a szállodák ára.

Mennyiben változott az elmúlt 15 évben a turizmus, szervezési szempontból? Utazási irodák, csoportos utak, egyéniek eloszlására gondolok.

Lassan már nem éri el a 10 százalékot azoknak a száma a Magyarországra látogató összes turistából, aki utazási irodával érkeznek. Ennek több oka is van. Egyrészt átalakultak az utazási szokások, egyre többen foglalnak interneten – jellemzően a fapados légitársaságokra is – és nem utazásszervezőkön keresztül. Minél közelebb van a kiinduló hely a célhoz, annál kevésbé vesznek igénybe utazásszervezőt. Ha valaki innen Indiába, vagy Japánba utazik, akkor azért általában nem egyénileg szervezi.

Beszéljünk az attrakciókról! Mondjuk egy UNESCO Világörökséghez tartozó területről elmondhatjuk, hogy erősebb vonzerőt jelent a külföldi turisták számára. Ennek ellenére nincs erősebb védettség alatt, gondolok itt a Fertő-tó körüli építkezésre, és hangsúlyozottan a Tokaji borvidékre, ahol szinte napról napra újabb erőművet terveznek a környéken. Mit lehetne tenni ez ellen? Egyáltalán ki tehet érte valamit?

Ez minden esetben az adott ágazatnak, jelen esetben a turizmusnak az érdekérvényesítő képességét és lehetőségét jelenti. Éppen ezért akarjuk a turizmus törvény elfogadását, mert ez egy garanciája lehetne annak, hogy a turisztikai fejlesztések vagy általában egy régió fejlesztése fenntartható legyen, hogy ez kikényszeríthető legyen. Tehát ha valaki fejleszt egy ilyen attrakciót vagy egy kiemelt üdülőterületet, akkor köteles legyen egyeztetni a különböző érdekeket.

A turizmus törvény tervezete ma tartalmazza azt is, hogy bármilyen fejlesztésnek a turisztika hatásvizsgálatát el kell végezni. Ha épül egy erőmű, akkor meg kell nézni, hogy annak a közelében milyen turisztikai attrakciók vannak. Nemcsak Nemzeti Park vagy Világörökség lehet ilyen szempontból hátrányos helyzetű, hanem egy gyógyfürdő is akár. Ha ez a törvény végrehajtásra, pontosabban elfogadásra kerül, és az abba foglaltakat lehet érvényesíteni, akkor van esély arra, hogy ilyen konfliktushelyzeteket kezelhetőek legyenek.

De ilyen konfliktushelyzetek mindig lesznek. Itt azt kell eldönteniük a döntéshozóknak, hogy melyik gazdasági tevékenységet tartják relevánsabbnak. A turizmust, vagy azt, hogy legyen ott egy erőmű.

2010-ben Pécs lesz Európai Kulturális fővárosa, mennyire működnek együtt a várossal? Lesz-e szervezett marketing akció állami részről például?

Együtt kell működnünk, és így is teszünk. A turisztikai marketing szempontjából tematizáltuk az éveket. Tavaly volt a bor és a gasztronómia éve, idén volt a zöld turizmus éve, jövőre lesz a vizek éve, és 2009-ben éppen kicsit előkészítve a terepet Pécsnek, lesz a kulturális turizmus, a kultúra éve. Ezt sem sikerül mindig összehangolni, mert nagyon sokszor mást akar a nemzeti turizmus marketing szervezet vagy a szakma, és mást akar mondjuk Budapest. 2008-ban a kulturális tárca a Reneszánsz évét fogja szervezni, ugyanakkor mi pedig a vizek évét. Ennek az az oka, hogy a turizmusban az lényegesen hatásosabb, ha a vizekről beszélünk, (termálvizekről, gyógyvizekről természetes vizekről) Ennek a turisztikai jelentőssége nagyobb, mint a reneszánsznak, ami szintén fontos, csak messze nem annyira. De természetesen részt veszünk a Reneszánsz évében is. Például jelentős összeggel támogatjuk – mint minden évben – a Budapesti Tavaszi Fesztivált, ami reneszánsz zenei előadásokkal, koncertekkel tud csatlakozni ehhez.