Kultúra
Kabaré az ezredfordulón
Színész, zeneszerző, zenekarvezető, tangóharmonikás, énekes. Mindez Kamondy Imre, aki a Cabaret Medrano együttes napokban megjelent első albuma apropójából beszél a füstös kávéházak és kocsmák hangulatáról, a múlt század húszas-harmincas éveinek reneszán
Milyen elképzelésekkel indultatok 2001-ben?
Nekem volt korábban egy kísérletem, a Vadsanzon, ami azért több volt kísérletnél, hiszen ezzel a műsorral 1995-től rendszeresen felléptünk. Abban a zenekarban már körvonalazódott az, amit most csinálunk, de az együttes összetétele nem volt igazán harmonikus, ezért 2000-ben fel is oszlott a csapat. Én viszont tovább akartam ezt vinni, mert az volt a mániám, hogy visszanyúljak egy olyan eredethez, amilyet a harmincas évek berlini kabaréja vagy épp a párizsi kabarészínház fémjelzett.
Honnan az affinitásod ehhez?
A budapesti klubokban régóta fellépő együttes egyik alapító tagja és frontembere Kamondy Imre énekes, dalszerző, színész, aki jellegzetes színpadi játékával, előadásmódjával dramatikus jelleget kölcsönöz a koncerteknek. A másik alapító tag, a szintén dalszerző, szövegíró Verebes György (vajdasági festőművész, a Szolnoki Művésztelep vezetője) érzékeny és improvizatív zongorajátékával alapvetően határozza meg a zenekar arculatát. A csapat és a koncertek központi alakja az attraktív, szinte minden hangszeren játszó multitalentum, Darvas Benedek, aki nemcsak a Cabaret Medrano, de számos színházi darab, közöttük több Pintér Béla-előadás (Parasztopera, Sehova kapuja, Gyévuska, A sütemények királynője, Árva csillag stb.) zeneszerzője is.
A zenekarhoz csatlakozó Nemes János fuvolista klasszikus zenei tanulmányai után a dalok írója, és a koncertek meghatározó szólistája. Horváth Gábor az underground zenei életből sokak által ismert és kedvelt basszusgitáros, a Balaton, az Ági és a fiúk zenekar tagja, újabban Legát Tiborral és Peter Ogival is dolgozik, de részt vett az időnként külföldről hazalátogató Menyhárt Jenő (Európa Kiadó) produkcióiban is. A lemezen az együttesből azóta már kivált Dudás Zsombor dobol, aki egyszerre érzékeny és pontos játékával mára már megkerülhetetlen szereplője a hazai könnyűzenének. Jelenleg a Specko Jedno, a Pluto zenekarokban, valamint Gál Csaba Boogie és Kiss Erzsi új formációiban játszik, zenei producerként dolgozik a Pápai Istvánnal (Eric Sumo, Amorf Ördögök) közösen alapított Bioton Stúdióban.
Forrás: www.zene.hu
A zenekar elérhetősége: www.cabaretmedrano.hu
Kilenc évig színészkedtem Kaposvárott, tehát megfertőződtem a színházzal, azaz a színháztól jöttem a zenébe. Azért nem hagytam teljesen abba a színészetet sem, most újra próbálok a Szkénében, Rejtő Jenő Csontbrigádját adjuk elő. Tehát van érdeklődésem, vonzódásom az orfeum és a kabaré világa iránt. Számokat már korábban is írtam, amelyek kis történetek, novellák dalban elbeszélve. Adódott, hogy ezeknek a zsánerképeknek a bemutatásához olyan zene illik, amelyik olaszos, franciás, kuplés, sanzonos.
Mennyire számított hiánypótlásnak a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején Magyarországon ehhez a korszakhoz és stílushoz visszanyúlni?
Ha nem is zeneileg, de hangulatát, szövegeit tekintve akkoriban a Quimby mozgott hasonló területen. Ma már több olyan előadó és zenekar van, akik ezt a világot próbálják megidézni. Ruttkai Bori, Specko Jedno, a Színész Tánczenekar, Szalóki Ági a Karády-estjeivel, a Budapest Bár. Mintha az utóbbi időben megnőtt volna az igény erre a műfajra. Igény persze azelőtt is volt rá, de mintha ez ma hullámokban jelentkezne. Az emberekben kialakult egy hiányérzet arra, hogy a megszokottól eltérően szólítsák meg őket a zenén keresztül.
Szerintem az emberek borzasztóan kiéheztek a történetekre, a ti muzsikátok pedig ezt közvetíti. Egyébként rendkívül összetett a zenétek: balkáni és latin dallamok, balkáni népzene, free jazz, sanzon, ballada, Rock and Roll. Hogyan lesz mindebből egységes, új produkció?
Valamennyiünkben közös a zene iránti alázat, egyfajta ízlésbeli közösség, az improvizációs készség és a zenei dramaturgia iránti érdeklődés. Aztán rendkívül fontos nálunk a groteszk, a humor. A Darvas Bence például valóságos zenebohóc, aki egy-egy dalban nyolc-tíz különböző hangszeren játszik, akárcsak elődei egy háború előtti olasz vagy francia cirkuszban. Verebes Gyuri, akivel a zenekart alapítottam, vajdasági festőművész, aki öt évig bárokban zenélt a jugoszláv tengerparton. Ők ketten a zeneszerzők, a dalszövegek nagy részét pedig én írom. Nemes János fuvola tanárszakot végzett Pécsett, tehát van klasszikus zenei képzettsége. Horváth Gábor a basszusgitáros, aki a magyar underground ismert alakja, játszik a Balatonban, de zenél Bárdos Deák Ágival és Menyhárt Jenővel is. A dobosunk Dudás Zsombor, aki zenei producerként is tevékenykedik.
Ott voltam a december végi lemezbemutató koncerteteken a Szkénében. Úgy tűnt, komoly hangsúlyt fektetettek a színházi miliő megteremtésére.
Az a fellépés egy kísérlet volt, mivel mi alapvetően füstös kocsmákban és jazzklubokban játszunk, de mindig élt bennünk az igény arra, hogy színházi körülmények között, világítással, minimális jelmezzel is bemutassuk a repertoárunkat, és erre a Szkénében lehetőséget kaptunk.
Kell újabb hat évet várni a következő lemezre?
Szerintem nem. Mostanra körvonalazódik egy új album, nyolc friss számunk közül hat mindenképpen érett a korongra, vagyis félig már megvan az anyag. Úgy kábé három évet kell még rá várni. Viszont élőben addig is hallhatóak leszünk, elsőként január 25-én este 9-kor, a Trefort-kertben.