Őszel több széndioxid kerül a levegőbe

Eddig az volt az általános vélekedés, hogy az olyan ősz, amelyen a növényzet hosszabb ideig marad aktív, elősegíti a széndioxid lekötését a növények erőteljesebb fotószintézis-tevékenysége révén. Ezt a feltételezést azonban nem igazolta az a 20 éven át végzett méréssorozat, amely a légkör CO2-tartalmát és az északi félteke erdőinek széndioxidszintjét hasonlította össze. A vizsgálatot a párizsi időjárástudományi és környezeti laboratórium (LSCE) Shilong Piao által vezetett nemzetközi kutatócsoportja végezete.

"Ősszel a lélegzés, amely megfelel a talajba kerülő növényi szövet romlási fokozatának, erősebb a szenet lekötő fotószintézisnél" – szögezte le az LSCE-t fenntartó három francia tudományos intézet közös közleménye. A "lélegzés" széndioxidot juttat a légkörbe. Mind a fotoszintézis, mind a "lélegzés" nő ősszel, de az utóbbi nő nagyobb mértékben a Nature tanulmánya szerint.

Észak-Amerikában és az eurázsiai kontinensen a hőmérséklet átlagos emelkedése az elmúlt két évtizedben 1,1 Celsius fok volt tavasszal és 0,8 fok ősszel. A melegebb tavaszokon elnyelt többletszéndioxod 90 százaléka elvész az átlaghőmérséklet évvégi emelkedésével, de a mérleg egyelőre pozitív marad.

Észak-Amerikában viszont, ahol Eurázsiával ellentétben a hőmérséklet erősebben nő ősszel, mint tavasszal, a mérleg máris negatív. "Ha a jövőben az őszi felmelegedés gyorsabbá válik, mint a tavaszi, a félteke magas szélességi fokain lévő ökorendszerek arra vonatkozó képessége, hogy szenet kössenek le, gyorsabban csökkenhet, mint azt eddig gondolni lehetett" – állapítják meg a kutatók.

Szélesebb összefüggésben, a növényzetnek és az óceánoknak arra vonatkozó képessége, hogy olyan "szénkútként" szolgáljanak, amely képes visszatartani az emberi tevékenység által termelt széndioxid egy részét, csökkenhet a 21. században" – mutatott rá a maga részéről a tanulmányhoz fűzött, ugyancsak a Nature-ben közölt kommentárjában John Miller amerikai klimakutató.