Megszűnik a Magyar Gárda?

Morvai Attila – Fóvárosi Főügyészség: „A tatárszentgyörgyi rendezvény jogalapot ad a Magyar Gárda megszüntetésére.”

A Fővárosi Főügyészség részéről Morvai Attila szóvivő elmondta a Tatárszentgyörgyi rendezvényt követően összegyűjtött hanganyagok kiértékelését követően döntöttek amellett, hogy kérvényezik a Gárda feloszlatását. A bíróságra eljuttatott keresetlevélben indokokként elsősorban Tatárszentgyörgyön elhangzottak szerepelnek. Morvai szerint a felvonulás, és azt ott megtartott beszédek amiket az egyesület keretében szerveztek, jogalapot adnak az egyesület feloszlatásához. Azt elismerte a szóvivő, hogy mivel egyesületet bárki alapíthat, így nincs arra lehetőség hogy megakadályozzák egy másik egyesület keretében, más névvel, a Gárda újraszervezését. A gyülekezési és egyesülési törvény esetleges módosításának, a módosítás szükségességének kérdésében nem foglalt állást Morvai Attila.

Gaudi Nagy Tamás – ügyvéd: „Az eseti problémák nem indokolhatják a Magyar Gárda feloszlatását.”

Először Gaudi Nagy Tamás ügyvédet, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetőjét kérdeztük a Gárda feloszlatásáról. Ő elmondta, hogy az ügyészségi keresetet ugyan még nem ismeri, de a nemzetközi egyezmények és az alkotmány által biztosított egyesülési jog gyakorlóival szemben az államnak tűrési kötelezettsége van és a legkisebb beavatkozás elvét kell alkalmazni. Ez annyit jelent, hogy amennyiben az egyesülési jog gyakorlása nem sérti tételesen a Büntető törvénykönyvet, vagy nem valósít meg nem bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem hatalom erőszakos megszerzésére, gyakorlására irányul, illetve nem jár mások jogainak és szabadságának sérelmével , akkor nincs lehetőség feloszlatásra. Az egyesület megszüntetése egy kivételes eszköz, amit csak nagyon indokolt esetekben lehet alkalmazni. Az ügyvéd szerint a Magyar Gárdával kapcsolatban azok az eseti problémák, amik felmerültek még nem szolgálhatnak feloszlatási indokul, nem fedik le a Gárda – számos esetben közjót szolgáló – működésének egészét, márpedig a megszüntetéshez a szervezet egészének működését kell vizsgálni. Ugyanis ha csak egyes elszigetelt megnyilvánulásokat vizsgálunk egy szervezetnél, akkor tulajdonképpen nagyon sok szervezet működésében találhatnánk olyan indokot, mely alapján a szervezet feloszlatását lehet kezdeményezni – mondta Gaudi Nagy. Például ha egy egyesület rendezvényén valaki keresztényellenes kijelentést tesz, akkor lelkiismereti és vallásszabadság elvi sérelmére hivatkozással az adott szervezet is feloszlatható lenne. Hozzátette, hogy amennyiben a Magyar Gárda tápiószentgyörgyi rendezvényén elhangzottak olyan kijelentések, melyek sértik egyesek emberi méltóságát, akkor a hatályos jogszabályok alapján lehet igényt támasztani, de ez önmagában még nem elegendő a feloszlatáshoz.

Arra a felvetésre, hogy a Magyar Gárda felvonulásai és félkatonai jellege sokakban félelmet kelt, azt válaszolta az ügyvéd, hogy a félelem egy szubjektív kategória, amely nem szolgálhat jogalapként egy szervezet betiltásához. Példaként a tavaly őszi aránytalan és szükségtelen
rendőri intézkedéseket és egyes őrző-védő szervezetek tevékenységét, illetve a rendőri erőszak áldozatait sértő kijelentést tevő szervezetek esetét hozta fel, melyek szintén sokakban félelmet, megbotránkozást keltettek, még sem kérte senki feloszlatásukat. Gaudi Nagy szerint az, hogy vannak szervezetek, megmozdulások, melyek valakiknek nem tetszenek, berzenkednek tőle, az bele kell férjen egy demokráciába. Az ügyvéd másik példaként a meleg-felvonulást hozta fel: ,,A melegek felvonulása például sok keresztény, istenfélő embert tölt el félelemmel, sérti vallásos érzületüket – de erre nem lehet válasz a melegszervezetek leradírozása." Az egyesülési jog egy alkotmányos alapjog, amit mindenkinek biztosítani kell. A demokrácia velejárója az, hogy egyes szervezetek ilyen, mások olyan megoldást választanak, hogy egy-egy általuk fontosnak vélt társadalmi problémára felhívják a figyelmet. A lényeg az, hogy termékeny vita folyjon arról a civil társadalom szereplői által felvetett valós társadalmi problémákról, nem a probléma felvetőit kell kiiktatni, hanem megoldást kell találni a nehéz és feszült helyzetben élő közösségek ügyeire.
@@
A jogállam éppen abban különbözik a önkényuralmi rendszerektől, hogy nem a tiltás, a jogkorlátozás, hanem az emberi jogok kiteljesítésének biztosítása az elsődleges.

Gaudi Nagy arra kérdésre, hogy a bíróság milyen döntést hozhat a következőt válaszolta: ,,A bíróságnak azt kell szem előtt tartani, hogy a civil társadalom életébe való állami beavatkozásnak a lehető a legminimálisabbnak kell lennie. Másrészt pedig akármilyen döntés is születik azt nem lehet megakadályozni, hogy más szervezeti formában tovább folytassák tevékenységüket a Gárda tagjai, vagy más néven egy új szervezetet hozzanak létre."

A gyülekezeti és egyesülési jog esetleges módosításával kapcsolatban megjegyezte Gaudi Nagy, hogy ha a jogalkalmazás jelenlegi keretei jól működnek akkor nincs szükség módosításra, de a korszerűsítés nem árt ezen a területen sem, csakúgy mint a gyülekezési jog esetében. A mások jogainak és szabadságának sérelmére hivatkozással történő megszüntetési lehetőség szerinte alkotmányellenesen túl tág felhatalmazást ad, ilyenkor a bírói mérlegelésen múlik hol húzódik a sérelem feloszlatáshoz szükséges határa.

Vona Gábor – Magyar Gárda: „A Magyar Gárda törvényesen működik.”

Mi a véleménye arról, hogy az ügyészség a Gárda feloszlatását kezdeményezi a bíróságnál?

Nekem nagyon gyanús, hogy éppen azon a napon történt ez a beadvány, amikor a Parlamentben olyan fontos döntések születtek, mint tegnap, de mivel működésünk törvényes, ezért állunk mindenféle jogi vizsgálat elé. Ez a vizsgálat egyébként már a magyar demokráciáról szól, arról, hogy van-e joga mindenkinek élnie a gyülekezés, az egyesülés és szólásszabadság jogával élnie.
Amennyiben valóban megszüntetnék a Gárdát mit tennének?

Ezen még nem gondolkodtunk, de egy tény: a Gárda nem cél, hanem eszköz.

Utólag hogyan tekint vissza a tatárszentgyörgyi eseményre?

Én nem voltam ott, de ismerem a beszédek tartalmát, és nem találtam azokban kivetnivalót. A rendezvény elérte a célját, mert felhívtuk a figyelmet a cigány-magyar együttélés problémájára, a jelenlegi segélyezési rendszer problémájára, a cigánybűnözés kérdésére mely csak konzerválja az állapotokat. Nekünk van határozott véleményünk a cigánysággal kapcsolatban, de hogy igazunk van-e az csak egy vita során mutatkozhatna meg. Viszont egyelőre a parlamenti pártok azon kívül hogy elhatárolódtak tőlünk nem léptek előre a kérdésben, nem hajlandóak a párbeszédre.

Mit ért cigánybűnözés alatt?

A cigánybűnözés egy olyan sajátos bűnelkövetési forma, ami a cigányközösségekhez kapcsolható. Ezt leginkább a fiatalkori bűnözéshez tudnám hasonlítani. Nem gondoljuk azt, hogy minden cigány bűnöző lenne. A legnagyobb probléma, hogy a cigányság vezetői, és a politikai pártok tagadják, hogy a cigány-magyar együttélés tarthatatlanná vált, miközben a falvakban lakók félnek.
@@
Ön szerint a tatárszentgyörgyihez hasonló megmozdulások vezethetnek bármilyen eredményre?

Valahol el kell kezdeni. A magyarság egy befogadó nép, aki tisztességesen akar élni, az tud boldogulni Magyarországon, ez nem etnikai kérdés. A jelenlegi rendszer konzerválja a cigányság azon hozzáállását, hogy jelentős részük törvényen kívül él, nem éri el őket a közbiztonság, az államigazgatás, az oktatás.

Ön ezzel a az áldozat okolását követi el. Nem lehet figyelmen kívül hagyni egy közösség megítélésekor annak kulturális sajátosságait, és szociális helyzetét.

Magyarországon vagyunk, a törvényeket mindenkinek be kell tartania függetlenül a szociális helyzetétől, és ezután lehet beszélni arról, hogy változtassunk a cigányok helyzetén.

De ha egy közösség ellen tüntetést szerveznek, akkor az gyűlöletet kelt, és nem alkalmas semmilyen változás elindítására. Ugyanez igaz szerintem a szegregáció eszközére, mely szintén megjelent a médiában a Gárda kapcsán.

Teljes szegregációról mi soha nem beszéltünk, csak az oktatás kapcsán látnánk szükségét.

Ezt az oktatásban hogyan gondolják?

Szerintem minden gyereknek joga van ahhoz, hogy képességeinek megfelelően biztonságos környezetben tanuljon, és ezért a szegregáció lehet az eszköze a konfliktusok elkerülésének. Jelenleg ugyanis sok helyen a cigány közösség nincs felkészülve arra, hogy integrált oktatásban vegyen részt.

Vagy éppen az oktatás, és maga az egész magyar társadalom nincs felkészülve arra, hogy a roma közösséggel, annak kulturális sajátosságaival együtt tudjon élni?

Érdekes, amit mond, lehet, hogy van benne igazság…
@@

Setét Jenő – Roma Polgárjogi Alapítvány: „A Magyar Gárda működése támadás a demokrácia ellen.”

Mi a véleménye a Magyar Gárda feloszlatását célzó beadvánnyal?

Egyetértünk az ügyészség kezdeményezésével. Ha egy egyesület alkotmányellenesen működik, mert egy közösség ellen uszít, akkor fel kell oszlatni. Alapvető probléma, hogy a Gárda a cigánybűnözésre hivatkozva úgy gondolja, hogy a rendvédelmi szervek helyébe léphet és elláthatja azok feladatát. Ez a demokrácia elleni nyílt támadás.

Egy-egy ilyen esemény alapján, mint a tatárszentgyörgyi le lehet vonni messzemenő következtetéseket a Magyar Gárda egész működésére nézve?

A Magyar Gárda valamennyi kommunikációja, tette teljesen nyilvánvalóan uszít a roma népcsoporttal szemben, és ha ezt nem vesszük tudomásul akkor elmaszatoljuk a problémát.

A romák körében valós félelem van a Magyar Gárdával szemben?

Igen, a roma közösségek tartanak a szélsőjobb fasisztoid veszélyétől. Az ország minden részéről kapunk megkereséseket a Magyar Gárdától való félelem okán. Ami nem is meglepő annak fényében, amit a Gárda kommunikál. Az viszont nem igaz, hogy akár Tatárszentgyörgyön, akár Kerepesen, akár máshol a lakosság félne a romáktól. Ezt a helyi polgármesterek is megerősíthetik.

Mennyire lehet megoldás a feloszlatás, hiszen más szervezeti formában ugyanúgy folytathatják működésüket?

Lehet vitatni, hogy ez megoldás-e vagy sem. Bizonyára újra fognak szerveződni, de minden olyan egyesületet, amely alkotmányellenesen működik fel kell oszlatni.

Igen, de attól, hogy feloszlik a Gárda tagjai még maradnak. Nem a párbeszéd lehet a megoldás kulcsa?

Nincsenek meg azok a minimális konszenzusok, amelyek a párbeszédet lehetővé teszik. Egy olyan szervezettel, amely azt állítja, hogy a bűnözés cigány sajátosság, nem lehet beszélgetni.
@@
Ezt azért így kimondva nem állítja a Gárda.

De egyáltalán, miért kell a bűnözésről bármilyen etnikai kontextusban beszélni. Hogy lehet azt egyáltalán feltételezni, hogy a bűnözésnek létezik olyan módja, ami bármilyen etnikai sajátosságokkal leírható. Ez borzasztó. Miért nem megy a Gárda Mórra tüntetni, miért nem megy Tánczos Gábor háza elé tüntetni, vagy miért nem keresi Simon Tibor gyilkosainak áltudományos magyarázatait? A cigányság az egyik legkönnyebben megkülönböztethető, és legkiszolgáltatottabb helyzetű társadalmi csoport, a szélsőjobb pedig rajtuk keresztül próbál népszerűséget, ismertséget szerezni magának.

Hogyan lehet kezelni akkor romákat érő diszkriminációt, ha nincs párbeszéd?

Nagyon fontosnak tartom, hogy az összes parlamenti párt, és a köztársasági elnök is elhatárolódott a Magyar Gárdától, ez ugyanis az az alapvető lépés, amire építeni lehet a jövőben.