Exkluzív interjú a rénszarvassal
						Internetes oldalunknak a Mikulás után annak egyik készséges segítőjével, a rénszarvassal is sikerült interjút készítenie. Úgy tűnik, igaz, amit a nagyszakállú nyilatkozott nekünk: zökkenőmentes köztük az együttműködés szarvasa szerint is. S hogy nem fáras
					
					
													
						
			2007. december 6. csütörtök 11:03 - Mohai Szilvia
			
			
			
			
			
			
		 
		
				Az interjúra elég hosszú készülődés után kerülhetett sor, ugyanis meglehetősen nehéz volt tolmácsot találni. Nagyon kevesen beszélnek ma rénszarvasul; pedig nem szabadna így háttérbe szorulnia ennek az ősi nyelvnek. Szerencsére végül találtunk valakit, aki szarvasok közt nőtt fel, így kiválóan beszéli a nyelvüket. 
Először is: köszönöm, hogy megengedte, hogy pihenőidejében zavarjam. Tudom, hogy sok a dolga mostanában. 
Nem tesz semmit, szeretek interjút adni. Egyébként pedig, nyugodtan tegezzen, nem vagyok én még olyan öreg. 
Köszönöm. Tehát akkor, kedves szarvas; az első kérdésem az lenne, hogy nem érzed-e, hogy a Mikulás háttérbe szorít? Úgy értem, te is nagyban hozzájárulsz az ünnep sikeréhez, mégis szinte mindig csak őt emlegetik. 
Mi, rénszarvasok genetikailag szerények vagyunk, így nem zavar, hogy a Mikulás áll a rivaldafényben. Nagyon szeretünk vele dolgozni, remek kolléga; számunkra is öröm, ha ő sikert arat. 
A Mikulás is említette, hogy zavartalan az együttműködés köztetek. Mi lehet ennek a titka? 

Szerintem az a legfontosabb, hogy nem avatkozunk bele egymás dolgába. Mi nem cikizzük őt, hogy áll már neki az a piros köpeny - de most komolyan: piros, az ő korában? -, ő pedig nem szól bele a vezetési stílusunkba. Így remekül elvagyunk egymással. 
Nem nehéz húzni őt? Hiszen valljuk be, nem egy nádszál alkat. 
Igen, ez kényes téma. Volt egy barátnője valamikor régen, úgy két-háromszáz éve, még Télanyó előtt. Az a csaj mondta neki, hogy egy férfi száz kiló alatt nem is férfi, ő meg bevette. Na, azóta ilyen kövér. Ajánlottunk neki mindenféle diétát, néhányat ki is próbált, de aztán feladta. Meg van most ez 
A nagy fogyás, be is szerettük volna nevezni, de nem volt hozzá kedve. Azt mondja, úgy szeressük, amilyen; és végülis igaza van. 
Mennyire veszélyes a szánhúzás? 
Eléggé veszélyes; de a mi rutinunkkal már nem kell félni a balesetektől. De természetesen a tapasztalat nem helyettesíti a szabályok betartását. Mindig kérünk felszállási engedélyt indulás előtt, betartjuk a sebességkorlátozást (rénszarvasszánok esetében ez lakott terület fölött maximum kétszáz, lakott területen kívül pedig ezer km/h), megfelelő számú pihenőidőt tartunk, és mindig van nálunk tartalék benzin - bocsánat, zuzmó -, nehogy kifogyjon az út alatt. 
Tényleg, mennyit fogyasztotok? 
Lakott területen kívül átlagosan egy kg/km, lakott területen pedig ennek duplája. De nagy előnyünk, hogy menet közben is tudunk enni; nem kell csak ezért megállni, és vesztegetni az időt. Igaz, így néha morzsázunk, ezért gyakran számolnak be arról a városlakók, hogy zuzmóeső hullik. Ezúton kérek elnézést társaim nevében is, ha ezzel valakinek kellemetlenséget okoztunk. 
A toalett-kérdést hogyan oldjátok meg? 

Hasonlóan, mint az üzemanyagét. Ezért is elnézést kérünk. 
Nincs rivalizálás köztetek, szarvasok között? 
Tiszteljük és szeretjük a másikat, így köztünk a féltékenységnek nincs helye. Természetesen mi is húzzuk egymást, ahogy más kollégák szokták. A múltkor például a mögöttem álló társam heccből beleharapott a fenekembe. Bevallom, nem esett túl jól, fel is ordítottam; de azért nem haragudtam rá, hiszen tudtam, hogy csak viccel. 
Miért nem váltatok ti is akkora sztárrá, mint a Mikulás? 
Azért vannak köztünk is sztárok, pontosabban egy: Rudolfnak hívják, biztosan hallottál már róla. Igaz, ő nem a teljesítménye, hanem az orra miatt lett híres. Pedig nagyon szépen énekel; de hát, ilyen a média, hogy hasonló jelentéktelen dolgok miatt kapja fel az embert, mint például, hogy bozontos a szemöldöke vagy bugyit gyűjt. 
Apropó, zene: a Mikulás említette, hogy minden évben dallal köszöntitek. Mit szoktatok énekelni neki? 
Ez változó. Tavalyelőtt Tosca áriáját, tavaly a Hej, Dunáról fúj a szél című dalt, idén pedig Britney Spears egyik szerzeménye és a Carmina Burana között vacilláltunk; végül az utóbbi lett a győztes. 
Biztosan sokakat foglalkoztat a kérdés: hogyan tudnak repülni a rénszarvasok? 
Többen azt hiszik, szárnyaink vagy propellerünk van, de egyik sem igaz. Csak most, csak a Hírextrának árulom el, hogy mi is a helyzet valójában: indulás előtt lenyelünk egy sast, az emel a levegőbe. 
Nem sínyli meg ezt a madár? 
Nem; munkánk végeztével elengedjük. Jó, hát egy kicsit nyálas lesz, de mindig kap szappant természetbeni juttatásként a fizuja mellé. 
Miért veletek utazik a Mikulás, miért nem autóval? 
Ennek több oka is van. Egyrészt, így nem szennyezzük a környezetet (a trágya szerves hulladék; lebomlik). Másrészt, ez a tradíció része, a Mikulás sem szeretne változtatni rajta. Végül pedig, nem férne be egy autóba sem, olyan dagadt. 
Tudjuk, hogy a Mikulásnak nincs érdekvédelmi szervezete. És a rénszarvasoknak? 
Igen, a MIR, azaz a Mikulás Rénszarvasai szervezet. 
Végül engedj meg egy intim kérdést. Mit szólsz ahhoz az amerikai törvényhez, hogy az alaszkai Fairbanksben a szarvasok nem szerelmeskedhetnek a város utcáin? 
Álljunk meg egy percre: ez nem az összes szarvasra, hanem kizárólag a jávorszarvasokra vonatkozik; szerencsére. Mi sajnos nem tudjuk ötcsillagos szállodába vinni a párunkat, mert, mivel a Mikulás mellett önkéntesként dolgozunk, nem kapunk pénzt. Egyébként pedig nem szoktuk az utcán csinálni; az erdő sokkal romantikusabb. 
Köszönöm szépen, hogy időt szakítottál ránk. További jó szánhúzást kívánok!