A jelen úszósportja a „múlt” szemével

Hargitay Andrást beválasztották az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben működő International Swimming Hall of Fame, a vizessportok – így az úszás és a vízilabda – hírességeit befogadó csarnok tagjai közé. 1965 óta, évente egyszer tartanak itt avatási ünnepséget, amikor az arra az esztendőre kiválasztott sportági kitűnőségek – versenyzők, edzők, sportvezetők – hivatalosan is "hírnevessé" válnak. Szécsi Tamás tanítványa, Hargitay András a vegyesúszás specialistájaként ért el világcsúcsot, 400 méteren kétszer is vb-aranyérmet nyert (1973, 1975). Négy Európa-bajnoki elsőség is fűződik nevéhez, olimpián pedig harmadik helyezés volt a legjobbja, amelyet az 1972-es, müncheni ötkarikás játékokon ért el 400 méter vegyesen.

Számított erre a kitüntetésre? Mit kell tudni erről a bizonyos csarnokról, hogy lehet ide bekerülni? Mekkora elismerés ez?

Hallottam már erről, de meglepett, hogy beválasztottak. Igaz két évvel ezelőtt értesítettek arról, hogy fölkerültem a jelölteket tartalmazó listára, de ennek ellenére váratlanul ért. A csarnokról annyit tudok, hogy egy Fort Lauderdale-ben lévő uszodában van kialakítva egy elkülönített részben, de azt nem tudom, hogy kik választják meg a tagokat, és azt sem, hogy milyen hivatalos eseményen kell részt vennem az elismerés kapcsán. Ez komoly megtiszteltetés, de nem egy sportoló számára ez már csak ráadás. A sport maga két részből áll: az egyik az maga a sportolói pályafutás, a másik pedig az, ami ez után következik, de annak szoros értelemben véve már nincs köze a szakmához, az csak ráadás. Igazi sikereket egy sportoló csak a győzelmei révén tud elérni.

Hogyan látja a mai úszósportot?

Az úszás, mint ahogy az összes sportág teljesen megváltozott, elanyagiasodott. Korábban például évente volt egy-egy fő verseny és végig arra készültünk. Ma már nagyon sok a verseny rendeznek rövidpályás és hosszúpályás Európa bajnokságot – decemberben éppen Debrecen ad otthont a rövidpályás Eb-nek – világbajnokságot, és nem is értem, hogy lehet ennyire felkészülni. Persze nem mondom, hogy ez rossz lenne, hiszen így olyan úszók is eredményesek lehetnek, akik mondjuk az 50 méteres medencében nem annyira jók.

Mi a véleménye napjaink csodaúszóiról, gondolok többek között Michael Phelpsre, vagy Ian Thorpe-ra? Hiszen korábban elképzelhetetlenek voltak olyan időeredmények, amiket ők produkálnak. El lehet érni ilyen eredményeket tiszta eszközökkel?

Ámulok ezeken a versenyzőkön, az eredményeiken, egyáltalán a sport fejlődésén. Nem kell ugyanis nagyon messzire menni, hogy lássuk a hatalmas fejlődést, mert például már Verrasztó Dávid is jobb időket úszik, mint annak idején mi, hogy Cseh Laciról már ne is beszéljek. Mindig felvetődik a kérdés: hol van az emberi teljesítőképesség határa? Úgy tűnik, hogy nincs határa, mert az egész életünk folyamatosan változik, fejlődik, ebből következően pedig a felkészülés és vele együtt minden jobb lesz. Az már egy másik kérdés, hogy ez hasznára válik-e a sportnak, az emberiségnek… A meg nem engedett eszközökről, a doppingról azt gondolom, hogy azért ezt a tapasztalható fejlődéssel nem lehet párhuzamba állítani. Túl egyszerű lenne a dolog, ha csak azon múlna minden, hogy bekapok-e néhány tablettát, vagy sem. Ennél többről van szó, de tény: a dopping manapság a sportban kulcskérdéssé vált. Vannak olyan hangok, hogy aki akarja az csinálja, hiszen egy festőtől, vagy egy zeneszerzőtől sem kérdezik meg, milyen állapotban alkotta műveit. Itt azonban sokkal többről van szó, hiszen a doppinggal élő sportolók idővel az egészségeseket is rákényszeríthetik a teljesítménynövelő szerek szedésére, a jó eredmények érdekében. Hiszen ne feledjük el, hogy a sportban minden az eredményességről, a helyezésekről szól, míg a művészetben ez nincs így. Ráadásul a sportolónak az élete a tét. Emlékszem, még 1971-ben Bécsben úsztam Európa bajnoki döntőt egy sráccal, aki nagyon valószínű, hogy doppingolt ugyanis két év után fölfújódott és meghalt. Szerintem ez nem éri meg.

A ’70-es, 80’-as években milyenek voltak a doppingellenőrzések? Mennyire volt jellemző, hogy valaki tisztátlan eszközöket használ? Valóban volt Magyarországon államilag támogatott dopping?

Mindig az adott kornak megfelelő ellenőrzések voltak. Régen csak a világversenyeken ellenőriztek, és akkor is csak az első három helyezettet, illetve szúrópróba szerűen még egy-egy versenyzőt. Azt viszont büszkeséggel mondhatom, hogy a ’90-es évek elején egy amerikai edzőkonferencián én olvastam föl azt a magyar javaslatot, hogy a versenyzők mindig rendelkezésére állhassanak az ellenőröknek. Persze az is egy érdekes kérdés, hogy mi számít doppingnak. Hiszen dopping az, ami rajta van a doppinglistán. Igen ám, de sok olyan teljesítménynövelő szer van, amit a legnagyobb titokban fejlesztenek ki, és ezért nincs rajta a listán, kvázi nem is számít doppingnak, addig, amíg fel nem fedezik. A szocializmusban volt államilag támogatott dopping. Nekünk is volt ilyenre lehetőségünk: elmagyarázták, hogy ilyen és ilyen világot élünk, ezért, aki akar, annak van lehetősége doppingra. Én úgy tudom, hogy az úszók közül senki nem jelentkezett arra.
@@
A különböző sportágakban nagyon sok dopping esetről lehet hallani manapság, de neves úszók közül senki nem bukott meg a közelmúltban. Az úszók ennyire tiszták, vagy ennyire ügyesek?

Korábban voltak olyan úszók, akikről mindenki tudta, hogy nem tiszták, de nem lehetett bizonyítani. Ilyenek voltak ugye a hírhedt NDK-ás lányok (akik férfivá alakultak-a szerk.), vagy éppen a semmiből előbukkanó kínaiak. Az az igazág, hogy az úszók nagyon fiatalon, tizenévesen kezdik pályafutásukat, és nem gondolom, hogy ennyi idősen azon okoskodnának, hogyan doppingoljanak: ha ezt teszik akkor az külső közreműködéssel történik. Csak reménykedni tudok abban, hogy az úszók valóban tiszták.

Kovács Ági esetéről mi a véleménye?

Ez egy szomorú eset, ami sok dologra fölhívja a figyelmet. Például arra, hogy profi körülmények között készülő sportolók, edzők nagyon amatőr módon tudnak viselkedni. Hogy egy ilyen hülyeséget be lehet adni Áginak felnőtt ember létére, hogy írja alá, az elképesztő. Ez pedig nem csak őt hozza lehetetlen helyzetbe, hanem azokat az edzőket is, akik őt körülveszik. Egy ilyen fontos döntésnél egy versenyzőt nem lehet magára hagyni, az élete múlhat ezen.

Úgy érzi, magára hagyták Ágit?

Amikor Kovács Ági átesik egy doppingvizsgálaton az nem csak az ő ügye, hanem az edzőké, a szövetségé is. Ott állt Kovács Ági, aki leadta a mintát, majd sietett tovább. Nem kapott a szakemberektől megfelelő felvilágosítást arról, hogy mindez mivel járhat. Aláírta azt a bizonyos papírt, ami által elismerte doppingvétségét, és ezt követően lehet sajnálni Ágit, de a jog az nem igazság és sajnálat kérdése.

Mi lehet a befejezése az ügynek? Lesz még folytatása?

Ennek már nem lesz jó befejezése. Sérül Kovács Ági, sérül a magyar úszósport, és sérülni fognak a doppingellenőrök is, akikről én nem feltételezem, hogy tisztességtelenül jártak volna el. A kérdés csak az, hogy ki lesz a végén az áldozat. Én sajnos el tudom képzelni, hogy a Nemzetközi Doppingellenes Szövetség (WADA) akár két éves eltiltással is sújthatja Ágit. A WADA ugyanis nem mérlegel, csak azt nézi, hogy elegendő volt-e a vizelet, vagy sem, megtagadta-e a mintaadást, vagy sem. Ha megtagadta, és ezt aláírta, akkor kész, viszontlátásra. Őket nem érdekli Roger Moore.

Mi a vélemény a mai magyar úszósportról? Mintha Szécsi Tamás halála óta egy betöltetlen űr tátongana a sportágban.

Én azt gondolom, hogy ma sincs kevesebb tehetség, mint korábban, de az tény, hogy jelenleg nincs olyan kaliberű edző, mint amilyen Szécsi Tamás volt, vagy legalábbis én nem ismerek hozzá hasonlót. Az ő kivonulása a sportból, majd a halála, érzékenyen érintette a teljes úszótársadalmat, mert ő volt talán az egyetlen olyan edző, aki maga tanította meg úszni azokat a gyerekeket, akikkel később olimpiai érmet is nyert.

Mi a véleménye Cseh Laciról és Gyurta Dánielről? Lacinak van esélye Phelpsel szemben?

Nagyon nehéz kérdés, hogy Laci fel tudja-e venni a versenyt az amerikaival, mert szurkolok neki, és ha fogadnom kéne, akkor Lacira tennék, de ennek ellenére reálisan nézve szerintem jelenleg nincs esélye Phelpsel szemben. Gyurta Dani egy nagyon dinamikusan fejlődő, céltudatos versenyző, viszont egyelőre nem váltotta be a hozzá fűződő reményeket.

Mennyire megosztott a magyar úszótársadalom, hiszen a közelmúltban Schmitt Pál MOB elnök megerősítésekor úgy tűnt, hogy az egykori úszók más véleményen vannak, mint a szövetség elnöke, Gyárfás Tamás?

Az úszótársadalom nem megosztott ebből a szempontból, ugyanis az úszók egy emberként kiálltak Schmitt Pál mellett, egyedül a szövetség vezetője, Gyárfás Tamás nem, ő viszont nem úszó, hanem sportdiplomata.   Ami miatt nem egységes az úszósport az az élsport és a tömegsport aránytalanságából fakad, hiszen az élsport sokkal több munkával jár.
 
Önnek nincsenek sportvezetői ambíciói, hiszen korábban szövetségi kapitányként is dolgozott?

Igen 1984-től 1988-ig voltam szövetségi kapitány, és a szöuli olimpián nagyon szép sikereket is elértünk, majd 1991-ig megbízott elnök is voltam, de akkor rá kellett jönnöm, hogy ez nem az én világom. Ezért nincs is ilyen ambícióm.

Hogyan látja a magyar úszósport jövőjét?

Fontos szempont az állam szerepvállalása, mert anélkül nehéz jó eredményeket elérni, de úgy tűnik, hogy az államnak fontos ez a sport, és mivel vannak tehetségeink ezért kedvezően látom a jövőt.