Külföld
Törökösödési jog?
Újra puskaporos a levegő a Közel-Keleten. A török hadsereg felsorakozott az iraki határnál és nagyszabású offenzívára készül a túloldalon rejtőző kurd gerillák ellen. A támadás napok kérdése csak, a török elnök jóváhagyta az akciót. A NATO és a Fehér Ház
Kurdok a történelem hajnalán
A kurd nép közel 4500 éves múltra tekint vissza, feltételezések szerint a médek leszármazottaiként i. e. 2. évezred elején telepedtek le a Zagrosz-hegységben. A kurdok az időszámítás kezdetét Kr. e. 612-re teszik, amikor a médek Babilónnal szövetségre lépve Küaxarész vezetésével bevették az Asszír Birodalmat, s elfoglalták a fővárost, Ninivét. Innentől kezdve a kurdok elveszítették önállóságukat, és közel ezer éven át a perzsák fennhatósága alatt éltek. Az első könyvet, amelyben Kurdisztán a kurdok hazájaként szerepel, Nezhet elklub címmel Musztauszfi Elkezuini arab történész írta Kr. u. 740-ben.
Kurdisztán iszlámosítása nagy változást hozott a nép életében. Az iszlám új kapcsolatot teremtett: egy határokon átívelő közösséget (ummát) hozott létre. A kurdok több mint ezer éve tartoznak az iszlám ummához, de emellett megtartották etnikai és nyelvi sajátosságaikat. A 9. századtól csatlakoztak az iszlám központi hatalom elleni bagdadi felkelésekhez. Kétszáz évvel később, a központi hatalom, a kalifátus gyengülését kihasználva pedig saját központokat létesítettek a peremrészeken.
A középkor kurdjai
A 14. századig a kurd társadalomra is jótékony hatást gyakorolt az iszlám fellendülés: gombamód szaporodtak a városok, iskolák épültek, és nőtt a befolyásuk is a kulturális, tudományos és társadalmi életben. A következő évszázadokban a Közel-Kelet népei mongol uralom alatt éltek. Ennek következménye nagymértékű kulturális és gazdasági hanyatlás volt.
Időközben két új állam erősödött meg a térségben: a síita Szafadiva Birodalom Perzsiában és a szunnita Oszmán Birodalom. A két rivalizáló nagyhatalom megpróbálta uralma alá vonni Kurdisztánt, így a kurdok számára még nehezebb az autonóm, zárt uralmi területet létrehozása, megvédése.
Később a perzsa és az oszmán birodalom háborúja alakított a kurd történelmet. A legtöbb kurd fejedelem vallási okokból a Oszmán Birodalom pártjára állt, már csak amiatt is, mert a szunnita uralkodók országukon belül viszonylagos önállóságot adtak a kurd fejedelemségeknek. Bonyolította azonban a helyzetet, hogy a kurdok sem voltak egységesek, kis fejedelemségek versengtek egymással. Ezt az oszmánok és a perzsák ki is használtak, mesterségesen szítva a megosztottságot.
Ha vannak világfolyamatok, akkor Kurdisztánnak létre kell jönnie. Ahogy az angolok elengedték az íreket: meg lehet tanulni ezt. Szerintem még a baszkoknak is eljön az ideje.
Szerinted van realitása egy önálló kurd államnak?
Mindennek van. Ha egyszer nyomatják őket, majd megértik a törökök is, miről van szó.
De hát kurdok több országban élnek, nem jelent ez gondot?
Ha Irakból kiválna Kurdisztán, szerintem senkinek nem fájna, csak a törököknek, mert akkor a törökországi szeparatistáknak lenne egy erős hátországuk. Meg kell értetni a török vezetéssel, hogy el kell fogadni ezeket a folyamatokat. Atatürk már csinált egy nagy váltás abban az országban. Belgium is szét akar esni, az önállóság felé megy most minden.
Törökország EU-s csatlakozását befolyásolja a kurd-kérdés?
Remélhetőleg! Már mióta szeretnének bekerülni, de nem kaptak határozott ígéretet. Jönne fel az iszlám az országban, aztán mégse engedik. Még ezt is elfogadták.
Végül mit tippelsz: a baszkok vagy a kurdok csinálják meg előbb az országukat?
Kurdok.
A térség mai helyzete
Az első világégés alatt a kurdok lakta terület az oroszok és a törökök csataterévé vált. A háború után Kurdisztán elszegényedett, járványok sújtották a lakosságot. Pozitív fordulat volt viszont számukra, hogy a sèvres-i szerződés 1920-ban nemzetközileg elismerte a kurd népnek az autonómiához és a függetlenséghez való jogát. Ezek azonban soha nem érvényesültek, mert a Musztafa Kemal vezette Törökország nem tartotta be az egyezményeket, az európai hatalmak pedig az 1923. évi lausanne-i szerződésben elismerték Törökország mai határait. Így jó időre megszűnt a független kurd állam terve.
Jelenleg a kurdok lélekszámát 40 millióra becsülik, de pontos adatok nincsenek, mivel az etnikum több ország területén szétszóródva él. Gyakran politikai okokból kevesebbre kalibrálják a kurdok számát, de megnehezíti az összeírást az is, hogy a törökországi kurdok jó része a nagyvárosok nyomortelepein tengődik. A legnagyobb kurd közösség a török, őket 26 millióra becsülik. Iráni részen 9 millió, Irakban 6 millió és a szíriai részen 1,7 millió kurd él. Ezen kívül a kaukázusi országokban is nagyszámú kurd közösségekről tudunk. A kurdok többsége muzulmán, de jó részük az ősi perzsa vallás, a zoroasztrizmus híve. Akadnak még keresztény és zsidó közösségeik is.
A törökországi Kurd Munkapárt (PKK) 1984-ben próbálkozott fegyveres felkeléssel, amit a török katonaság vérbe fojtott. Abdullah Öcalan PKK-vezért 1999-ben elfogták, a megmaradt kurd harcosok Irakba és Iránba húzódtak vissza. Az 1991-es Öböl-háborút követő újabb sikertelen kurd lázadás után az ENSZ nyomására kvázi autonómia jöhetett létre. Az iraki háború azonban átrendezte a térség politikai helyzetét, és a törökök most attól tartanak, hogy a zűrzavar közepette létrejön egy kurd állam Irak északi részén. Aggályukat alátámasztják a felerősödő szeparatista akciók, legutóbb 13 török katona halt meg egy katonai bázis elleni támadásban. A további vérontásokat egy éppúgy véresnek ígérkező megoldással kívánja megszüntetni a török állam: a napokban hagyták jóvá a teljes iraki gerillafészek hadsereggel történő felszámolását.
@@
A szakértő válaszol
Megérdeztük a térség kulturájával, történetével és jelenlegi poltikai helyzetével foglalkozó hazai szakértők egyikét a kurd helyzetről. (A professzor a kézirat elolvasása után neve elhallgatását kérte, amit tiszteletben is tartunk.)
Tanár úr, a mostani török-kurd szembenállás vezethet nemzetközi konfliktushoz?
Nem hiszem, hogy ebből nemzetközi konfliktus lesz, a török fegyveresek ilyen akciójára már volt példa az újabb kori történelem során. Ilyen esetekben a török hadsereg belépett Irakba, előrenyomult 30-40 km-t, felszámolt egy kurd gerillagócot, aztán visszavonult.
Változott az iraki háború óta a térségben élő kurdok helyzete?
A háború jelentősen befolyásolta a régióban élő kurdok életét, hiszen ők az amerikaiak legnagyobb szövetségesei. Teljes függetlenséget ugyan nem adnak nekik, de majdnem önállóan élhetnek Irak északi részén. Létrejött az autonómiájuk, és függetlenségüket jelzi, hogy még az iraki zászlót sem használhatják ott. Bush ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a túlzott kurd támogatás miatt Amerika elveszítheti Törökországot, mint stratégiai partnert.
A törökországi kurdok mennyire vannak elnyomva?
Most már azért jobb a helyzet, mint mondjuk a nyolcvanas években. Saját tévéjük, rádiójuk van, szavatolják jogaik egy részét, sőt önálló párttal is rendelkeznek. A 550 tagú parlamentben 28 egyéni képviselőjük ül, bár a nemzeti autonómia állami részről abszolút nem támogatott. Igaz, az Európai Unió nyomására sok mindent megengednek. A helyzetet beárnyékolják a gerillatámadások, és az a tény, hogy a szélsőségesek menedéket kaptak Irakban a török határhoz közel eső részeken.
Az iraki vagy a törökországi kurd közösség tagjai vannak jobb helyzetben gazdaságilag és politikailag?
Önrendelkezés szempontjából az iraki kurdok helyzete kedvezőbb, akik majdnem teljes önállóságot élveznek, például az iraki belügyminiszer egy rendőrt sem nevezhet ki kurd területre. Az olajgazdaság terén szintén önállóak az országbeli kurdok, öt vagy hat kormány óta nem kérnek központi jóváhagyást az olajpolitikájukhoz. Önálló olajkereskedelmi törvényt is alkottak, de a gazdaságuk még nem épül kizárólag erre. De részesülnek az iraki olajprofitból, 13%-ot kaptak már Szaddám idejében is, most még többet. Részt vesznek továbbá az ENSZ-en keresztül zajló „Élelmiszert olajért”-programban is.
Létrejöhet-e egy önálló kurd állam? Mennyiben támogatná ezt a nemzetközi közvélemény?
Egyértelműen nem kaphatnak önállóságot! Az amerikaik, főleg politikai okokból, nem támogatják egy szuverén kurd ország létrehozását. Gazdasági téren természetesen mindegy Washingtonnak, hogy kitől kapják az olajat. Utópisztikus az önálló kurd állam létrehozása a török hozzáállás miatt is. Tisztában vannak ezzel a kurdok: céljuk Irakban az autonómiát megtartása, Törökországban pedig ennek létrehozása. Nehezíti a helyzetet, hogy négy ország területén élnek nagy számban.
Mekkora pontosan a kurd közösség?
25-40 millióra becsülik a lélekszámukat összesen. Törökországban 15-20 millióra taksálják őket, Iránban kb. 7 millió, Irakban 6, Szíriában 1,5 millió kurd él.
A vallási ellentéteknek van szerepük a kurd-kérdésben?
A kurdok között vannak szunniták, síiták, keresztények is (utóbbiak főleg Irakban élnek), de vallási színezete nincs a konfliktusnak.. Akadnak ugyan fundamentalisták, de nem ez a jellemző.
Mi akkor a megoldás, hogy lehetne megnyugtatóan rendezni az etnikai szembenállást?
Törökországban minél több nemzetiségi jogot kell adnia a kurdoknak, így remélhető, hogy a fegyveres szélsőségesek elszigetelődnek. Az EU-tól szintén sok függ, ha felveszik Törökországot, akkor nagyobb eséllyel rendeződik a kérdés. Az autonómiát ugyanis nem szabhatja feltételül az Unió, ám a kurdok teljes egyenjogúsítását az országon belül igen. Nyugat-Európa viszonyát a kérdéshez befolyásolja az ott élő kurd diaszpóra is, például a félmillió németországi kurd. Rövid távon azonban annyi várható csak, hogy folytatódik a kurdok üldözése, amelynek egyik látványos lépése a török hadsereg várható támadása lesz.