Nem halt volna meg a baba, ha kórházban szül az anya

A Szülészeti Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke szerint Geréb Ágnes felelőtlen volt. Szabó István felháborítónak tartja, és a kórházi dolgozók nevében is tiltakozik Geréb Ágnes reggeli nyilatkozata ellen, mi szerint a baba a kórházban is meghalt volna. Szabó szerint a 17 éve praktizáló orvossal ellentétben a kórházban azonnal tudták volna, hogy mit kell tenni vállelakadás esetén, erre megvannak a megfelelő műfogások. Ezt a Szent János kórház szülész-nőgyógyász főorvosának mai – Független Hírügynökségnek adott – nyilatkozata is alátámasztja, aki úgy véli: ha más komplikáció nincs, a vállelakadást a kórházban többféleképpen is orvosolni tudták volna. Például császármetszést alkalmazhatnak, méhösszehúzódást elősegítő infúziót adhatnak a kismamának, de egy sima gátmetszés is segíthet, amivel megkönnyíthetik a baba világrajöttét. A Pécsi Egyetem professzora úgy véli, hogy ha ez a szituáció – az otthonszülésnél pozitív példaként sokszor emlegetett – Hollandiában történik, nem engedték volna az anyát otthon szülni, ezzel együtt ő is biztos abba, hogy a gyerek kórházban nem halt volna meg.

A téma azért is akut, mivel az egészségügyi miniszter éppen egy héttel ezelőtt jelentette be, hogy a hálapénz visszaszorításának részeként kiemelten foglalkoznak az otthonszülés lehetőségével, és 2008-tól szigorú keretek között szabályozzák azt. Ez azonban nem az első eset, hogy miniszteri utasításra protokoll elkészítésébe fognak. Volt már próbálkozás 2002-ben is erre vonatkozólag, ám végül nem valósult meg, mivel a szakmai szabályozás mellett törvényi és szabadságjogi kérdéseket is vizsgálni kell, illetve az orvosok nagy része félti a hálapénzét, mely manapság akár 30-100 ezer forint is lehet szülésenként, nem beszélve az utógondozásért fizetendő összegről.

A Szülészeti Nőgyógyászati Szakmai Kollégium még Papp Zoltán elnöksége alatt, 1998-ban fogalmazta meg állásfoglalásában, hogy „az otthoni szülések visszaállítása Magyarországon a technikai felkészültség, a kórházi sűrűség, a lakásviszonyok, a hiányos infrastruktúra mellett nem javasolható, és bevezetése még jelentős többletráfordítások esetén is veszélyeztetné a szülések biztonságát, és kockáztatná az édesanyák és újszülöttjeik egészségét, életét.” Ezzel a grémium ma is egyet ért, azzal a változással, hogy nem állnának az otthonszülés útjába, ha azt megfelelően szabályoznák. Hiszen még mindig az az egyik legnagyobb probléma, hogy jelenleg Magyarországon nincs megoldva, hogy kritikus helyzet esetén 15 percen belül kórházba kerülhessen egy anya. Pedig akkor is előfordulhat komplikáció, ha az anyával és magzatával a terhesség ideje alatt nem volt semmi gond.

A törvényi szabályozással kapcsolatban Szabó István elmondta: a javaslatok kidolgozására már felállt a szakmai tanács és már körvonalazódnak az elképzelések, és meg fogják vizsgálni a Geréb Ágnes által benyújtott tervezetet is, melyet amennyiben szakmailag hasznosnak találnak, be fogják építeni a tervezetbe. Kiemelte, hogy liszensz-vizsgához fogják kötni, hogy ki vezethet le szülést, és melyek azok az esetek, melyekben egyáltalán nem lehet majd otthon szülni. Ilyen például a veszélyeztetett terhesség, az ikerterhesség esete és ha a farfekvéses baba; ezeket még Hollandiában sem engedik. Továbbá szabályozni kell azt is, hogy miképp fogják ellenőrizni a magzati szívhangot, milyen más felszerelések kellenek még, és hogyan tartják a kapcsolatot a kórházzal vagy a mentőkkel.

A pozitív példaként legtöbbször felhozott Hollandiában az a professzor, aki az otthonszülésre készíti fel a bábákat azt mondja, hogy ha azoknak a szüléseknek a 30-40 százaléka is kórházban végződik, melyek egyébként alkalmasak otthonszülésre. Egyéb külföldi példákat kiragadva a professzor beszélt Angliáról, ahol egy -egy kórházban 5-6 bába áll az orvosok mellett; megemlítette Svájcot, ahol két éve egy nő otthon akart szülni, és a szülés előtt egy hónappal a szomszéd szobát szinte műtőszobává alakították át, hogy minden problémára felkészüljenek; Amerikai példához nyúlva pedig szóba kerül Maryland állam, ahol egy szülést két szülész vezet le.

Ettől függetlenül a szakmai kollégium jelenlegi elnöke mégis azt látná szívesebben, ha a hazai szülészeti osztályokat tennék baba-mama baráttá és családiassá, és nem az otthonszülés terjedne el. Mint elmondta: Magyarországon évente mintegy 300 nő dönt úgy, hogy otthon szül, viszont az új törvény miatt ez a szám nőni fog. A professzor ellenben arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak törvényt kell hozni, hanem az anyákat is szakszerűbben kell felvilágosítani, ugyanis sokszor probléma, hogy az anyáknak fogalmuk sincs, hogy milyen következményekkel jár, ha egy előre nem látható komplikáció lép fel.