Belföld
Aggódva, de felkészülten várják az árvizet
Esik. Már négy napja. Kint csupa szürkeség; nem csoda, ha felkelni sincs kedvünk reggelente, és a hangulatunk is csapnivaló. De az esőnek sajnos más negatív hatása is lehet azon kívül, hogy egy idő után már attól depressziós lesz az ember, ha kinéz az abl
A napokban hullott nagy mennyiségű csapadék miatt a vízügyi szervek megkezdték a felkészülést egy esetleges árvízre. Leginkább a Hernád, Sajó, Bodrog és Rába folyókon várható árhullám; bár, a száraz nyár miatt vízszintjük még nem emelkedett meg túlságosan, de ha az időjárás nem változik, az említett folyók környékén harmadfokú készültséget is elrendelhetnek.
A tavalyi árvizek számos megyében okoztak jelentős károkat, tavasszal több mint kétezer embernek kellett ideiglenesen elhagynia otthonát, a gátak sok helyen megsérültek. Idén a kormány 14 milliárd forintot szánt a Vásárhelyi-tervre, ebből 500 millió forint jut az árvíz elleni védekezésre. Augusztusban egy 10,5 kilométer hosszú gátszakaszt adtak át Tiszaroffon, több településen megerősítették a töltéseket, készülnek az esetleges későbbi árvizekre. Az időjárás egyre szélsőségesebbé válása miatt fontos a fokozott odafigyelés, ugyanis a legmelegebb nyarat egy pillanat alatt többnapos esőzés válthatja fel, ahogy most is történt; így a szerveknek készen kell állnia arra, hogy bármikor közbeavatkozhassanak, és megvédhessék a települések lakosságát.
Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter állítása szerint a vízügyi szervek felkészülten várják egy esetleges árhullám levonulását, de tényleges védekezési munkálatokra még nincs szükség. De vajon sikerült-e a tavalyi árvíz okozta károkat rendbehozni, a védelmi rendszert megerősíteni? Felkészültek-e a veszélyeztetett települések egy idei, esetleges árvízre?
Egy, a tavalyi árvizekben jelentős károkat szenvedett település, a Komárom-Esztergom megyei Tát község polgármestere, Szenes Lajos elmondása szerint a település árvízvédelmi rendszerének helyreállítása a tavalyi katasztrófa óta megtörtént, de a károk helyreállítása még mindig várat magára.
A község vezetése azt reméli, hogy sikerrel pályáz a tavalyi árvíz okozta károk rendezéséhez szükséges összegre a kormány által az uniós Szolidaritási Alapból szerzett forrásokra. A beadványt a közeljövőben bírálja el a kormányzat; a polgármester szerint teljesen reális összegekre tartanak igényt, így bízik benne, hogy megkapják az államtól a helyreállításokhoz szükséges összeget. Az árvízvédelmi rendszerben szerencsére nincs olyan elem, amely még mindig megerősítésre várna; a tavalyi védművekkel készültségben állnak egy esetleges árvízre. Az elindult dunai árhullám kezelésére a vízügyi igazgatóság szakembereivel áttekintették a feladataikat, és felkészültek a helyzetre, hogyha beavatkozásra kerül a sor, ne érje őket váratlanul. Így Tát község számára jelenleg nem az árvízvédelmi munkálatok, hanem még mindig a tavalyi árvízkárok helyrehozatala áll a lista első helyén. A pályázati anyag tartalmát az önkormányzati létesítményekben, közutakban, közszolgáltatási hálózatban – mint például a szennyvízkezelő rendszerben – keletkezett károk megtérítéséhez igényelt összeg képezi.
Szenes Lajos úgy véli, az árvíz lehetősége teljesen reális; hiszen az időjárás olyannyira kiszámíthatatlanná vált, hogy minden pillanatban készen kell állni az eljövendő katasztrófára. „Ilyenre, hogy ősszel árvízi veszély van, még nem emlékszem, pedig már régi motoros vagyok” – tette hozzá. Az őszi-téli időszak mindig is a kis vizek időszaka volt, most pedig a teljes európai vízgyűjtő területen olyan esőzések voltak, hogy minden folyó telítetté vált, és nem lehet tudni, mekkora árhullám fog végigvonulni rajtuk, de a vízügy szakembereivel mindent megtesznek, hogy ha kell, be tudjanak avatkozni, és ne érje őket semmi sem váratlanul. Hogy pontosan mekkora a veszély, tehát, hogy a térségben elrendelnek-e másodfokú készültséget, esetleg azt meghaladja-e a Duna tetőzése vagy alulmarad, még nem lehet tudni.
A polgármester szerint annak, aki már megélt hasonló fenyegetettséget, mély nyomot hagytak a történtek a gondolataiban; bár, azt nem lehet mondani, hogy kifejezetten félnének a helyi lakosok, de tisztában vannak azzal, hogyha hasonló eset következik be, mint tavaly, készen kell állniuk a cselekvésre, ahogyan tették azt 2002-ben és 2006-ban is. Szenes Lajos abban bízik, hogy a folyók vízhozama úgy fog eloszlani a vízgyűjtő területen, hogy nem eredményez majd egymásra csúszó hullámokat a régióban. De ha ez mégis megtörténik, készen kell állniuk arra, hogy kezeljék a helyzetet, és mindent megtegyenek a védelem érdekében.