A nők elleni diszkrimináció Magyarországon

Az ENSZ nőjogi bizottsága július 31-én tárgyalta Magyarország legutóbbi kormányzati jelentését a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ Egyezmény (CEDAW) végrehajtására tett intézkedéseiről. A Női Érdek és az ERRC megállapítja, hogy a nemi hovatartozáson alapuló diszkrimináció megelőzése és megszüntetése nem szerepel előkelő helyen a magyar kormány napirendjén. Hiányoznak a meghatározó intézményes mechanizmusok, a nők és férfiak társadalmi egyenlőségét célzó és a többszörösen marginalizált roma nők specifikus helyzetével foglalkozó közpolitikák. 2006 augusztusában az ENSZ nőjogi bizottsága már másodjára marasztalta el hazánkat, ezúttal egy roma nő kényszersterilizációja kapcsán, a CEDAW Egyezmény megsértése miatt. Az első intőt egy nő családon belüli erőszak tárgyában benyújtott panasza alapján kapta 2005-ben. Mindkét esetben kártérítés fizetésére szólította fel a Bizottság az államot és olyan intézkedéseket szorgalmazott, amelyek megakadályozzák a hasonló jogsértések megtörténtét. A magyar állam ezidáig elzárkózott a kártérítés fizetésétől és az általános ajánlásokban foglaltakat sem hajtotta végre maradéktalanul. A Bizottság ajánlásai kitérnek arra, hogy a törvények, közpolitikák megalkotása során a CEDAW Egyezmény előírásai képezzék az elvi alapot, hogy be kell iktatni a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés Egyezmény szerinti definícióját a magyar jogszabályokba, hogy nagyobb hatáskört, jelentős emberi és anyagi erőforrásokat kell a nők társadalmi egyenlőségének előmozdításáért felelős állami intézmény részére biztosítani, valamint lépéseket kell tenni a nemi sztereotípiák felszámolására. A Bizottság felszólította hazánkat a családon belüli erőszakra vonatkozó nemzeti stratégia végrehajtására és a tárgyban önálló törvény megalkotására, a szexuális bűncselekmények átnevezésére és az erőszakos közösülés bűncselekmény törvényi tényállásának módosítására, az emberkereskedelemmel szembeni hatékony fellépésre és a vonatkozó nemzeti stratégia mielőbbi megalkotására, valamint a kvóta-törvény elfogadására a nők közéleti szerepvállalásának elősegítése érdekében. Bizottsági javaslatot fogalmaztak meg a foglalkoztatási szegregáció megszüntetésére, a nőknek szóló egészségügyi szolgáltatások minél szélesebb körű hozzáférhetővé tételére és a vidéki nők helyzetének javítására. Külön figyelmet szentelt a Bizottság a roma nőket érő többszörös diszkrimináció felszámolására és ismét felszólította a magyar államot a roma nő kényszersterilizációja ügyében hozott ajánlásainak maradéktalan végrehajtására.
Kiadó: Európai Roma Jogok központja Alapítvány