Veres János: nemzetközi összefogás mocsárciprusfák megmentésére

A speciális technológiával kisebb darabokat már konzerváltak, de ekkora tömegű és méretű fák esetében még senki sem próbálta ki az eljárást, ezért hívnak meg szeptember 10-re többi között német, lengyel, dán és olasz szakembereket, hogy megtalálják az optimális megoldást – mondta el a kutatásvezető.

Hozzátette: Magyarországon körülbelül harminc farestaurátor dolgozik, ám a legrégebbi fa, amit eddig konzerváltak késő bronzkori, azaz 3-4 ezer éves volt. Ilyen idős, felső miocénkori – átlagosan nyolcmillió éves – leletek végső állagmegóvására eddig világviszonylatban sem volt még példa.
Beszámolt arról, hogy a nemzetközi konferencia előtt már jövő hétfőn várják a hazai szakembereket Miskolcra, hogy megfelelően felkészülhessenek a szeptemberi tanácskozásra.

A Borsod megyei Bükkábrány bányaterületéről augusztus 8-án kimentett négy famaradvány sértetlenül "túlélte" a szállítást, a levegőben lévő szennyeződések, spórák miatt sterilizálták a felületüket és a maradványokat ugyanolyan közegbe temették, mint amilyenben megtalálták őket. Állapotukat folymatosan felügyelik addig, amíg a végleges konzerválási eljárást ki nem választják. "Nagy felelősség ennek meghatározása, hiszen nem mindig bukkanunk rá több millió éves, eredeti faszerkezetű leletekre, ez világviszonylatban is igen ritka" – fűzte hozzá.

A kutatást vezető régész kitért arra is, hogy a múzeum ennek a négy fának az elszállítására kapott engedélyt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól, a többi fa még mindig a bánya területén van. A négy fa biztonságos elhelyezéséhez hárommillió forinttal hozzájárult a kulturális tárca is, sőt civil szervezetek, vállalatok is jelentkeztek, hogy anyagilag segítenék a mocsárciprusok megmentését – ismertette Veres János.

A július elején a bükkábrányi bányában megtalált fák közül hat kiszáradt, megsemmisült, a további hat fa megmentését a környezetvédelmi tárca koordinálja; ez a Herman Ottó Múzeum technológiájától eltérő, műgyantás eljárás.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közleményének pénteki tájékoztatása szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának szakemberei a héten előkészítik a lignitbányában talált fatörzseket a biztonságos elszállításra. A speciális eljárással megtisztított és stabilizált fatörzseket a konzerválást követően Ipolytarnócra szállítják, mint ahogy ezt Fodor Gábor, a tárca vezetője korábban már bejelentette. Az Ipolytarnóci Látogatóközpontot – ahol a szintén világszenzációt jelentő kihalt állatok lábnyomai is láthatóak – szeptember közepén adják át a nagyközönségnek.

A felső miocénkori (11,6-5,3 millió év) mocsárcipruserdő fái egyébként egyediek, mert épen maradtak, és eredeti helyükön, álló helyzetben konzerválódtak. A feltárt 16 fa nem szenesedett el és nem kovásodott meg, az öt-hat méter magas, másfél-három méter átmérőjű fatörzsek eredeti helyükön álltak, eredeti formájukban és anyagukban maradtak meg.

Az erdő mintegy hatvan méter mélyen található, eddig is óvatosan próbálták megmozdítani a fákat, ugyanis a levegő és a nap kártékonyan hat a szerkezetükre, kiszárítja, emiatt azok szinte "széthullanak". A fák ugyanis már elvesztették cellulóztartalmukat -, amely a sejtfalak állékonyságáért felelős – és csak a plasztikus lignin maradt meg, a nedves konzerváló anyagból kikerülve fokozatosan kiszáradnak. Ennek következtében szétrepedeznek, a külső részek lepattogzanak, és gyakorlatilag szétporladnak. Ezért szükséges a fák teljes szerkezetének stabilizálása, hogy ellenálljanak az időnek – mondják a szakemberek.