A növekedés területileg és időben is mutat eltéréseket. Az emelkedés mindenekelőtt a második negyedévben figyelhető meg, és elsősorban a fővárosi építkezések húzták a statisztikai átlagot. Nő a többszintes, több lakásos társasházak aránya, és csökken az átlagos alapterület.

Az első negyedévi 23 százalékos csökkenés után a következő három hónapban 31 százalékkal nőtt az építések száma, ami átlag 2 százalék bővülést eredményezett. Bérlakás alig épült, nyilván az önkormányzatok csekély anyagi lehetőségei miatt, vagyis az építkezésekben nőtt a vállalkozói részarány.

A többszintes, több lakásos épületekben 23 százalékkal több lakás épült, mint egy évvel korábban. Figyelemre méltó, hogy kétharmadára zuhant a lakóparki építkezések száma, ami most már masszív tendenciának tekinthető a KSH korábbi adatainak tükrében.

Az átlagot leginkább a budapesti építések határozzák meg, a fővárosban az új lakások közel fele 40 és 60 négyzetméter közötti alapterületű, és 40 négyzetméteresből több épült, mint 80 négyzetméteresből. Az átlagos lakásméret Budapesten 6, országos átlagban 4 négyzetméterrel csökkent. Az átlagos alapterület most 86 négyzetméter.

A jövőbe vetett optimizmust vagy pesszimizmust hagyományosan - egyebek közt - a lakéspítési engedélyek alapján szokás mérni. A két negyedévben egyaránt 6-7 százalékkal több engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. Tovább emelkedett a több lakásos és kisebb méretű otthonokra kiadott engedélyek aránya. A 3 és annál több lakásos épületekre az átlagos 7-tel szemben 17 százalékkal több építési engedélyt adtak ki a helyhatóságok 2007 első felében.

A nem lakás célú ingatlanok körében figyelemre méltó, és nem feltétlenül kedvező az ipari célú beruházásokhoz kapcsolódó építési engedélyek számának 41 százalékos zuhanása, ami a befektetői borúlátás bizonyítéka is lehet.