A kicsik bánják a nagyok harcát

A Mol legutóbb pénteken vásárolt csaknem 150 ezer saját részvényt két bankon keresztül, amelyeket aztán kölcsönadott a két pénzintézetnek. Az olajtársaság a magyar törvényi szabályozás szerint csak 10 százaléknyi saját részvényt birtokolhat. A Mol azonban úgy kerüli ki ezt az előírást, hogy "baráti" pénzintézeteknek adja kölcsön a papírokat. Ilyen tranzakció történt az elmúlt időszakban az OTP és az ING segítségével, de még az állami kötődésű MFB Invest közreműködésével is.

Elemzők szerint a MOL jelenleg a szavazatok 35 százalékával rendelkezik a szövetségeseknek köszönhetően, míg az OMV maximum 25 százaléknyi szavazatra lehet hatással.

A Mol és az OMV azért küzd, hogy melyik lesz a tágabban vett régió egyértelműen vezető olaj- és gázipari társasága. Ennek tükrében értékelendő az, ami június 22-e óta zajlik Magyarországon a Mol körül, az OMV-vel szembeni tőzsdei védekező manőverek keretében.

A Mol és az OMV küzdelme június végén kezdődött, amikor a vállalat vezetői bejelentették, hogy folytatja tavaly elhatározott programját, és az év végéig 10 százalék saját részvényt vásárol, amit később kivon a forgalomból. Legfőbb indokuk az volt, hogy az elérhető befektetési cél híján a körülbelül 300 milliárd forint készpénzállomány csökkentésére a saját részvény vétele a legjobb módszer. Ez nem unikális, ebben az iparágban globális óriás is élt ezzel az eszközzel.

A Mol vezetői eleinte tagadták, hogy egy esetleges felvásárlási kísérlet elhárítása a céljuk, de pár nap múlva az OMV bejelentette, hogy 10-ről 18,6 százalékra növelte részét a Molban.

Ezen a Magyarországon ritka egységes fellépéssel az egész politikai elit felhördült, és ellenségesnek bélyegezte az OMV tettét. Az osztrákok először azt mondták, hogy nem kívánják folytatni a Mol-részvények vásárlását, de az OMV-vezér július elején végül beismerte: meg akarják szerezni a magyar olajtársaságot.

Az sem könnyíti meg az OMV esetleges felvásárlási terveit, hogy időközben legalább negyedével drágult a Mol részvénye, és nem látszik, hogy bekövetkezne az ilyenkor szokásos "korrekció". A piac kivár, egyelőre kevesen akarnak nyereséget realizálva eladni.

Nem tisztázott az sem, hogy az OMV felvásárlási kísérlete mögött nem állnak-e orosz befektetők, elsősorban a Gazprom és a Lukoil, amelyek kifejezett célja hídfőállások megszerzése az európai finomítói-feldolgozóipari üzemekben, de ezentúl az elosztó- és kiskereskedelmi hálózatban is. Egyes elemzők szerint az OMV helyzetében a Mol megszerzése csak a háttérben megbúvó orosz befektetők által hajtható végre.