A KLM a gyakran alkalmazott trükköt vetette be, amikor csak az úgynevezett nettó árat tüntette fel egyik hirdetésében, a repülőtéri illetéket és a kezelési költséget nem. Egy másik utascsalogató reklámjában árgaranciát ígért, amelynek értelmében aki ugyanazon a napon az interneten ugyanarra a járatra, időpontra és útvonalra, s azonos osztályra több, mint 2500 forinttal olcsóbban talál jegyet, a különbség 4-6-szorosát érő utazási utalványt kap. A GVH azonban megállapította, hogy a KLM a feltételeket úgy állította össze, hogy szinte ne legyen olyan helyzet, amelyben teljesítenie kellene ígéretét.

A GVH főleg a fapados légitársaságok megjelenése óta elszaporodott árfeltüntetés, a KLM által is követett gyakorlat láttán döntött úgy, hogy az ilyen hirdetéseket közlő légitársaságok körében vizsgálatsorozatot indít. Korábban a Sky Europe, a Malév, a SmartWings és a WizzAir ügyében zárult le az eljárás, amelynek következménye 103 milliós bírság.