Az elmúlt években a hazai környezetvédelmi hatósági rendszer komoly átalakításon ment keresztül, erről készített el több hónap alatt a Védegylet egy független, tudományos kutatást. Arra keresték a választ, hogy az átszervezés milyen eredményekkel járt, erősödött, vagy gyengült a hatóság munkája és hogy a szakemberek képesek-e ellátni a feladataikat - mondta el a Független Hírügynökségnek Jávor Benedek, a Védegylet szóvivője.

Hozzátette: az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt át kellett alakítani a környezetvédelmi hatósági rendszert. A kormányzati megszorítások miatt pedig az elmúlt évben csaknem 700 fővel csökkent a hatóságoknál dolgozók létszáma és körülbelül 30 százalékos forráskivonás is történt.

Jávor Benedek elmondta: az új rendszer egyre kevésbé képes a növekvő feladatmennyiséget ellátni, a területi ellenőrzések száma is harminc százalékkal csökkent. Pedig ez fontos lenne ahhoz, hogy például a német importszeméthez hasonló botrányokat meg lehessen előzni. A Védegylet szerint, hogyha nem erősítik meg a környezetvédelmi hatósági rendszert, akkor a korábban tapasztalt botrányok száma növekedhet.

A szóvivő emlékeztetett, hogy a környezetvédelmi intézményrendszer fenntartásához és működtetéséhez a kormányzatnak alkotmányos kötelezettsége párosul. Mivel azonban a rendszer romlik, ez felveti a kérdést, hogy a kormányzat mennyire tesz eleget az alkotmányos kötelezettségének. Így még annak is felvetődik a lehetősége, hogy a Védegylet más civil szervezetekkel együtt az Alkotmánybírósághoz forduljon.
Jávor Benedek azonban bízik abban, hogy erre a lépésre nem lesz szükség. Hiszen Fodor Gábor új környezetvédelmi miniszter is a hatóságok megerősítését hangoztatta kinevezése után.