Sólyom a magyarság autonómiai lehetőségeiről

Ezeknek a konferenciáknak a célja az, hogy együtt keressük a magyar nemzetstratégia útjait és jövőjét, azt, hogyan lehet a magyar nemzetet egységesíteni, illetve hogyan lehet ezt az egységet kifejezni a mostani "új körülmények között" – mondta a köztársasági elnök a határon túli és magyarországi tudósok, értelmiségiek részvételével rendezett konferencián.

Közölte: szakítani kívántak azzal a "korábbi kötődéssel", hogy a magyarság ügyét a napi politikához kötik. Ez civil kezdeményezés, politikusok nincsenek közöttünk – mutatott rá az államfő. Sólyom László szerint tudatában kell lenni annak, hogy az európai uniós csatlakozással egyes nemzetrészek, "úgy tűnik, hosszabb időre" az unión kívül maradnak. Ezért a nemzetrészek közötti kapcsolattal kiemelten kell foglalkoznunk – hangoztatta.

Mint fogalmazott, ebben a politikának, a civileknek és a tudománynak is megvan a maga feladata. Közölte: örül annak, hogy "előtérbe kerültek a háború utáni történések", így például a kitelepítések, a "délvidéki történések", Erdély "bizonytalan sorsa". A köztársasági elnök szerint a magyar nemzet történetének feltárását folytatni kell, és – mint fogalmazott – be kell hozni a köztudatba. Nem baj, ha ez egyes szomszéd népeknél indulatokat vagy értetlenséget kelt, nekik is szembe kell nézniük a saját történetükkel – tette hozzá az államfő.

Az autonómia és a regionalizmus kérdéséről szólva azt mondta: bár a szomszédos államokban erre sokan hisztérikusan reagálnak, "a mi feladatunk az, hogy tényszerűen tárjuk fel ennek az önigazgatási formának az európai lehetőségeit". Ezt meg fogják érteni a többi országok is – fűzte hozzá. Mint mondta, a cél az, hogy tényszerűen és tudományosan megtárgyalják a lehetőségeket, majd közös álláspontot alakítsanak ki e kérdésben.

Az államfő 2006 tavasza óta harmadik alkalommal tanácskozik a határon túlról és Magyarországról érkező tudósokkal, értelmiségiekkel. A mostani konferencia az "Autonómia, regionalizmus, regionális fejlesztés" címet kapta.