Érvénytelen az átvilágítási törvény

Bizonytalanságot okozott azonban, hogy a határozatot helytelenítő lengyel kormány - egyes vádak szerint szándékosan - keddig késlekedett a döntésnek az alkotmánybírósági határozatok tárában való közzétételével.

A március 15-én életbe lépett új jogszabály a kormánytagokon, parlamenti képviselőkön és bírákon túl kiterjesztette volna a kommunista titkosszolgálatokhoz fűződő viszonyról való nyilatkozattétel kötelezettségét a foglalkozástól eltiltás terhe mellett az újságírókra, iskolaigazgatókra, vállalakozókra, kutatókra és önkormányzati alkalmazottakra.

A nyilatkozat benyújtásának határideje kedden járt volna le, és a bizonytalanságot csak fokozta, hogy az érintettek mintegy kilencven százaléka az alkotmánybírósági határozatra várt a döntéssel, hogy tegyen-e nyilatkozatot vagy sem. Ellenzői a politikai boszorkányüldözés eszközeként emlegették a jogszabályt, a közzététel késlekedését pedig egyes tömegtájékoztatási eszközök egyenesen "bosszúnak" minősítették. "Nem érzem magam kötelezve a sietségre, sem politikailag, sem jogilag. Az ügy halad a normális úton" - reagált a miniszterelnök a szándékos halogatás vádjára a lengyel rádiónak nyilatkozva.

Lech Kaczynski államfő kedden egyeztetésre ült össze vezető politikai erők képviselőivel egy új átvilágítási törvényről, amely tartalmazná a volt kommunista titkosszolgálatok archívumainak teljes megnyitását, azonban az olyan érzékeny adatok nélkül, mint a magánélethez kapcsolódók.

A megbeszélésen rajta kívül Ludwik Dorn a szejm házelnöke, valamint a Jog és Igazságosság (PiS), az Önvédelem (Samoobrona), a Lengyel Családok Ligája (LPR), a Polgári Platform (PO), és a Lengyel Parasztpárt (PSL) képviselői vettek részt. A Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) visszautasította a meghívást. Hétfőn, majd kedden délelőtt is a miniszterelnök úgy nyilatkozott: az alkotmánybíróság múlt heti döntése után nincs más mód a jogszabály elfogadtatására, mint az alkotmány módosítása.