A püspök igehirdetésében szólt arról, hogy húsvét a kereszténység alapja, amikor együtt ünnepel a keleti és a nyugati kereszténység, együtt ünnepelnek az ortodoxok, a protestánsok, a katolikusok. Fájdalmasnak nevezte, hogy 1054-ben a keleti és a nyugati kereszténység kettévált, de ehhez - fogalmazott - a reformációnak semmi köze. "Adná az Isten, hogy meg tudjunk egyezni a közös, alapvető, lényegi dolgokban!" - mondta.

Bölcskei Gusztáv igehirdetésének visszatérő gondolata volt, hogy "húsvét az élet ünnepe". Kifejtette: Isten nem egyezik "döntetlenben" a halállal. Az ő logikája kibékíthetetlen ellentétben áll a halál logikájával.

A tiszántúli református püspök igehirdetésében utalt a kárpátaljai magyar református egyház vezetőivel történt megbeszélésére, akik beszámoltak arról, hogy korábban az emberek átjöhettek a határon gyógykezelésre egyházi segítséggel is. Most azonban a gazdasági kényszer miatt e forrásokat megszüntették - mutatott rá a püspök. Úgy fogalmazott: ha nincs ez a segítség, halálra vannak ítélve.

Ahol a halál logikája, természetrajza válik meghatározóvá, könnyen előfordulhat a feleslegesség érzése. A húsvét üzenete: nem vagy felesleges - emelte ki Bölcskei Gusztáv hozzátéve, hogy "az élők Krisztussal való együtt örvendezés alkalma a húsvét". Igehirdetését zárva Bölcskei Gusztáv megismételte: húsvét ünnepén "Isten az élet teljességét kínálja nekünk".