Arról vitáznak, hogy miről szóljon a színháztörvény

A szakállamtitkár hangsúlyozta, hogy a készülő színházi törvény meghatározza az állami szerepvállalás kérdését, a finanszírozási rendszer mechanizmusát, a foglalkoztatottság és a színházvezetők kinevezésének szabályrendszerét. Nem lehet generálisan beszélni a színházakról - fogalmazott Schneider Márta. A törvénykoncepció elkészítésében éppen ezért a színházi szervezetek szakértőiből, valamint a tárca munkatársaiból álló hat fős szakmai munkacsoport vesz részt.

A kulturális bizottság elnöke szerint "még a koncepció megalkotása is távol van", így Pető Iván (SZDSZ) nem lát arra esélyt, hogy még ebben az évben megszülessen a törvény. Halász János alelnök (Fidesz) több tucat kérdést is intézett a szakállamtitkárhoz, többek között arra kereste a választ, hogy miért nem esett szó a kormányprogramban a színházi törvényről, illetve hogy tisztázottak-e a készülő törvény jogi keretei.

Schneider Márta válaszában kitért arra, hogy az "időszerűség" indokolja a törvény megszületését. Akkora problémahalmaz gyülemlett fel az elmúlt csaknem két évtizedben ezen a kulturális területen, amire érvényes választ kell adni - hangsúlyozta a szakállamtitkár. Majd hozzátette, a leghosszabb idő a koncepció megalkotásához kell, a jogszabályalkotás csak ezután következhet. A 2004-ben teljes konszenzussal elfogadott filmtörvényt is két éves előkészület után fogadta el a Parlament, emlékeztetett Schneider Márta.

Arra a képviselői kérdésre, hogy még ebben az évben van-e reális esély arra, hogy a törvény elkészüljön, a szakállamtitkár azt mondta, a szakértői munkacsoport folyamatosan azon dolgozik, hogy mihamarabb a Parlament elé kerüljön a színházi törvénykoncepció.