Vaclav Klaus: antidemokratikus erőlködés az egész

Berlinben tartanak az ünnepségek, a helyszín a német történelem kétezer évét fölvonultató múzeum egyik gyönyörű barokk épületegyüttese – adta hírül a Magyar Rádió.

A berlini nyilatkozatot a németek a maguk részéről tehát már bizonyosan bevették történelmi ereklyéik közé. A történelemtől függetlenül, a nyilatkozat politikailag nagyon aktuális, ugyanis benne foglaltatik a kötelezettség-vállalás arra, hogy 2009-ig minőségileg megújult alapokra helyezik az uniós integrációt. Ez üzenetét tekintve valójában nem más, mint az, hogy addigra mégiscsak el kell fogadtatni az európai alkotmányt, pontosabban alapszerződést, mit sem törődve azzal, hogy a korábbi tervezet bizonyos népszavazásokon megbukott. Márpedig ez rendkívüli kihívás, minthogy több tagállam jelenlegi vezetője még az utolsó pillanatban is kritikával illette a friss fejleményeket, azt, hogy szerintük az 50. születésnapon mindenáron le kellett tenni valami konkrét papírt az asztalra.

Vaclav Klaus nem sokkal azelőtt, hogy az Európai Unió állam- és kormányfői szentesítették a dokumentumot, az ARD német közszolgálati televízióban sérelmezte, hogy a nyilatkozat elkészítését nem előzte meg demokratikus vita, és egyes országokat nem vontak be kellőképpen a tervezet kidolgozásába. Vaclav Klaus aki szokásához híven nem udvariaskodott, azt mondta, hogy egyszerűen nem tartja demokratikusnak ezt az „erőlködést”. Az ő kezébe például csak szombaton került a berlini nyilatkozat szövegtervezete, és ezt nagyon zokon vette. A német kormány és az unió elnöki tisztét betöltő Angela Merkel kancellár az elmúlt időszakban többször is visszautasította azokat a bírálatokat, hogy nem egyeztetett volna időben a nyilatkozat tartalmáról a tagországok képviselőivel. .

Mindenesetre a papírt, az okmányt mégiscsak aláírta mindenki. Ez a bizonyosság. Ám a levegőben lóg sajnos megannyi bizonytalanság is. Ezt bizonyítani kézzelfoghatóan nem lehet, érezni viszont annál inkább. Egy friss újságcikkben megszólalt Putyin elnök, ezúttal kerülve a kritikát, de egyértelműen megfogalmazta azt az igényét, hogy az Unió és Oroszország kössön stratégiai szerződést az állandó politikai, gazdasági együttműködésről.

A berlini csúccsal egy időben a Forum Romanumnál a reggeltől-estig nyitva tartó Európa Faluban ünnepelnek a 27-ek művészei, fiataljai, politikusai a római lakosokkal együtt. Olasz zászlólobogtatók, cseh lovagok, skót dudások, Dés László és zenekara teremt európai hangulatot. Országstandok mutatják be a tagállamokat, hazánkat is, Európa-vonat járja be a várost, este pedig tűzijáték ünnepli a születésnapot. Az Európai Unióba valójában Rómából vezetett az út. Ötven évvel ezelőtt, ezen a napon, március 25-én írták alá a Római Szerződést.

Ha a római Capitoliummal szembenézünk, Marcus Aurélius akkor még eredeti, ma már másolat lovasszobrától jobbra, a Michelangelo tervezte palota else emelétén a Horatiusok és Curiáciusok termében írta alá hat európai ország a római szerződés két vaskos kötét, amelyet a mai napig az olasz fővárosban őriznek. Ötven évvel ezelőtt még nem voltak rendkivüli biztonsági intézkedések, a sajtó és az emberek a capitoliumi palota előtt ünnepelték a szerződést. Igaz, Róma lakosságának nagy része nem erre figyelt. A második világháború után nem volt könnyű az élet az olasz fővárosban sem. Nagy volt a szegénység, számos kerületben nem volt villany, ivóvíz, a rómaiak kerékpárral és robogóval közlekedtek, busz helyett nyitott kiskamionokkal. A pápa XII. Piusz volt, aki erősen szorgalmazta az európai egységet, már akkor is a keresztény értékeket hangsúlyozva. Fél évszázad elteltével a mai Róma büszke arra, hogy az unió alapító atyja volt.