Életmód
A Duna a világ második legveszélyeztetettebb folyója
Európai folyóként csak a Duna került fel a világ legveszélyeztetettebb tíz folyója közé - derült ki a WWF nemzetközi hálózatának most elkészített összesítéséből. A természetvédelmi szervezet listáján a magyar folyó a második helyen szerepel.
A WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet most közzétett adatai között az ázsiai Jangce és a dél-amerikai Amazonas is szerepel a Duna mellett a világ legveszélyeztetettebb folyói között. A Duna rossz állapotának oka, hogy a folyó vízgyűjtőjén nagy a népsűrűség és egyre kevesebb a természetes élőhely, illetve erdő – mondta a Független Hírügynökségnek a Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója. Ezeken felül problémát jelent, hogy a Duna felső szakaszát teljesen belépcsőzték, így az alsó szakaszra való hordalékszállítás megszűnt. Ezzel korlátozták a folyó dinaminkáját: merev rendszerbe kényszerítették a Dunát, így megszűnt a kapcsolat a folyómeder és az ártér között – fejtette ki a szakember. Hozzátette: a Duna alsó szakaszára ez még nem annyira jellemző.
A klímaváltozás kritikusan érintheti a Kárpát-medencét, így a Duna vízgyűjtőjét is. Ez azt jelenti, hogy kiszámíthatatlan lesz a csapadék mennyisége: egyszer jelentős víztöbbletre, máskor azonban kritikus vízhiányra lehet számítani – mondta Márkus Ferenc.
A szakember elmondta: a Duna állapotának javításához szükség lenne a vízbázisok és a természetes élőhelyek védelmére, a folyó árterének rehabilitációjával csökkenteni kellene a beépítettséget és vissza kellene állítani a folyó és a természetes élőhelyek közötti kapcsolatot, ami akár azt is jelentheti, hogy vissza kell adni területeket a természetnek – fogalmazott a WWF Magyarország igazgatója.
2015-ig az Európai Unió vízkeretirányelvének megfelelően a Dunának is meg kell felelnie a jó ökológiai állapotú folyó kritériumainak. Jelenleg gyenge, közepes ökológiai állapotban van – mondta Márkus Ferenc. Hozzátette: folyamatos kapcsolatban vannak a döntéshozókkal, a kormányzati tisztségviselőkkel, a Környezetvédelmi- és Vízügyi, valamint a Mezőgazdasági- és Vidékfejlesztési Minisztériummal is. A gazdasági tárcával is folytatnak egyeztetéseket arról, hogy a hajózás alkalmazkodjon a Duna adottságaihoz, nem pedig fordítva.
Holló Gyula, a Víz Keretirányelv Főosztály főosztályvezetője szerint nincs akkora gond, mint ahogy a médiában hallhatjuk: „A Term-program keretén belül is foglalkozik egy munkacsoport a WWF tanulmányával, és teljes egyetértésben azt mondja, hogy egy ilyen ügyben szükséges egy stratégiai környezeti hatásvizsgálat. A tanulmány azonban inkább egy figyelemfelhívás. Szerintem a WWF-nek ez egy elég szerencsétlen megmozdulása volt. A célt azonban elérte.”
A Víz Világnapjával kapcsoaltosan Holló szintén pozitívan nyilatkozott: "A Víz Világnapjának jelszava a vízhiány elleni küzdelem. A Duna-Tisza közi hátságon is volt erre példa, amikor egy 10 évig tartó száraz periódusban megindult a talajvízszint süllyedése, de erre indult egy akcióprogram, és mondhatjuk, ez a veszély már elmúlt”- mondja Holló Gyula. „Ez a jelszó szerencsére Magyarországtól távolra tehető. Ma is vannak ugyan erre példák hazánkban is, mint a pl a Kőrös völgyben, vagy a Balatonnál – mikor süllyed a vízszint. De általánosságban nem fenyeget nagy veszély – mondta a Hírextrának a főosztályvezető.