Semmi sincs az amerikaiak vallásossága mögött?

Az amerikaiaknak kevesebb mint a fele tudja, hogy a Teremtés könyve a Biblia első fejezete, és csak harmaduk van tisztában azzal, hogy a hegyi beszéd Jézus szájából hangzott el – ez csak kettő a szomorú statisztikák közül, amelyeket a szerző felsorol Vallási műveltség című kötetében.

A liberális The New York Times kritikusa Vak hit című írásában provokatívnak és időszerűnek nevezi a könyvet, amely valójában az amerikaiak vallási műveletlenségének összetevőit elemzi.

Prothero, a Bostoni Egyetem vallástudományi tanszékének vezetője úgy foglal állást, hogy a vallási tudatlanság az amerikaiakra jellemző általános műveletlenség része, és annak egyik legveszélyesebb eleme. Értékelése szerint ugyanis a vallás a világtörténelemben nemcsak az egyik legcsodálatosabb erő, a jó ereje, hanem a gonosz is felhasználja saját céljaira.

Az amerikaiak kétharmada támogatja, hogy az állami iskolákban egyidejűleg oktassák az Európában tudománytalannak tekintett, a világ isteni eredetű teremtéséről és fejlődéséről szóló kreacionizmust, valamint az ennek ellentmondó evolucionista fejlődés elméletét. Az Egyesült Államok népességének majdnem fele úgy gondolja, hogy a Teremtő szavait, "Legyen világosság!" Thomas Edison, a villanykörte feltalálója mondta – írja Prothero.

Az amerikai felnőttek 75 százaléka tévesen úgy hiszi, hogy a "Segíts magadon, az Isten is megsegít" mondás a Biblia tanítása. Megdöbbentő, hogy minden tizedik amerikai meg van győződve, Noé felesége Joan of Arc, vagyis Jeanne d’Arc, az Orléans-i szűz volt (angolul Noé bárkája ugyanis így hangzik: Noah’s Arc). Csak minden második amerikai képes megnevezni legalább egyet a négy bibliai evangélium közül.

A bostoni professzor rámutat, az amerikai közvéleménynek még a kereszténységnél is halványabb elképzelései vannak az iszlámról, a buddhizmusról, a konfucianizmusról vagy a hinduizmusról.

Stephen Prothero szerint Amerika vallási műveltségének hanyatlása a 20. században és különösen az 1950-es évek után, a nyomtatottról a video kultúrára való áttéréssel következett be. A vallásszakértő megjegyzi, hogy ez a kulturális váltás mindenféle műveltség beláthatatlan mértékű pusztulásával járt. A mai közműveltségből kimosódott vallási ismeretek egykor olyan általános tájékozódási pontok voltak, mint ma a televíziós műsorok.

A Bostoni Egyetem szakértője úgy látja, elengedhetetlen az egykori vallási műveltség helyreállítása. Tanulmánykötete végén azt javasolja, hogy a középiskolákban és a felsőoktatási intézményekben fektessenek nagyobb hangsúlyt a vallás történelmi és kulturális szerepének tanítására.

A The New York Times kritikusa szerint Prothero kezdeményezése azonban hiábavaló: az univerzális vallási műveltség már soha sem lesz az a kulturális közeg, amelyben mindenki mozog. Kétséges, hogy az iskolák elérhetik azt, amit a családok és az egyházi közösségek nem képesek, a vallási alapismeretek átadását abban a társadalomban, amelynek tagjai mind kevesebb könyvet forgatnak, legyen szó bármilyen műfajról vagy témáról, akár a Prothero által javasolt alapműről, a Bibliáról.