Stratégiát vált az új igazgató

David Martin személyében új igazgató kerül áprilisban a világszerte 110 irodát működtető kulturális szervezet élére, aki szerint az Egyesült Királyság külpolitikai stratégiájában is kiemelten megjelent a klímaváltozás, a társadalmi kohézió és szélsőségek, az innováció és a megerősödött globális verseny. Ezekre válaszul a British Council új európai stratégiát épít, melynek lényege, hogy az eddigi forrásokat az új céloknak rendeli alá és egyben forrásokat szabadít fel a globális kérdések megoldásához. A BC összköltségvetésének negyven százalékát eddig az európai intézetekre költötte, most ezt az arányt kívánják módosítani, és 50 százalékkal növelni iraki és afganisztáni büdzséjüket. A globális Európa jegyében szeretnék elősegíteni az Egyesült Királyságot globális külpolitikai céljainak elérésében, ezért olyan projekteken dolgoznak majd, melyek a klímaváltozással vagy az egymástól távoli térségek (Oroszország, Kína, Észak-Amerika vagy Afrika) interkulturális párbeszédével foglalkoznak.

A British Council fokozatosan áttér a regionális szintű működésre, így Magyarországon is kisebb apparátusra lesz szükség. Patkó Györgyitől, a magyarországi iroda kommunikációs vezetőjétől megtudtuk, hogy az átalakítást nálunk azzal kezdik, hogy a British Councilban működő könyvtárállomány átkerül a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba, így kibővül a korábbi GatewayUK pont.

Ami a kulturális programokat érinti, annak ellenére, hogy a jövőben a regionális projektek kerülnek fókuszba, a népszerű, de inkábbb lokális programnak tekinthető Nagy Britmániát jövőre is megrendezheti a magyar iroda, mely idén 100 ezer fontot kóstált. Viszont megszűnik az olyan hagyományos európai kulturális események finanszírozása, mint amilyen a nagyhírű londoni zenekar, a London Sinfonietta tavalyi balti körútja volt. A szervezet egyébként évente 186 millió fontot (72 milliárd forintot) kap a brit külügyminisztériumtól, emellett 300 millió font (117 milliárd forint) saját jövedelemre tesz szert oktatási tevékenységéből.

Nyelvoktatás - Game Over

A drasztikusabb változás a nyelvoktatást érinti, mely ősztől teljesen megszűnik az intézetben – mondta a kommunikációs vezető. A tavaszi és nyári tanfolyamokra még be lehet iratkozni, de szeptembertől már csak nyelvvizsgáztatást vállal a BC. Gyakorlati helyett a jövőben a módszertani oktatást szeretnék előnyben részesíteni. „Magyarországon ma már több száz nyelviskola működik és annyira erős a piaci verseny, hogy nem tudott az intézet nyereséget produkálni” - mondta. Ennek okát Patkó Györgyi abban látja, hogy a BC-ben kizárólag anyanyelvi tanárok tanítanak, ami megemelte a költségeket, és meglehetősen drágák voltak a nyelvtanfolyamok. „A közoktatásban szinte mindenki tanul angolul, sőt az OKM azt tervezi, hogy a közeljövőben kötelezővé teszi az angol nyelv oktatását”- emlékeztetett. A kulturintézetben tanulókat egyelőre még nem tájékoztatták arról, hogy szeptembertől már nem lesz hova beiratkozniuk.

A BC - annak ellenére, hogy száz felett van az olyan intézmények száma csak Budapesten, ahol angolt lehet tanulni - bizonyára hagy némi űrt maga után. A kulturális intézet készített tavaly egy elggedettségi felmérést, melyben a legtöbben azt preferálták, hogy anyanyelvi tanároktól tanulhatnak. Patkó Györgyi, aki maga is tanult a BC-ben angolul, úgy véli, hogy a legnagyobb eltérés a magyar nyelviskolák és a British Council között, hogy az anyanyelvi tanárok a beszédkészség fejlesztése során nem törekednek a diákok kijavítására, hanem csak a nyelvtan elsajátításánál teszik helyre a hibákat. Az itt tanító tanárok szerint nehéz a magyarokat aktivizálni a beszédre, a legtöbben ugyanis tartanak attól, hogy helytelenül szólalnak meg, ennek oka pedig, hogy a legtöbb helyen folyamatosan kijavítják őket.

A túlkínálat miatt nehéz felvenni a versenyt

Rozgonyi Zoltán a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYSZE) elnöke 100 és 200 között becsüli a fővárosban működő nyelvstúdiókat, de a magántanárok száma ennek többszöröse lehet, akik igen jelentős részt hasítanak a piaci szegmensből. Korábbi felmérések alapján úgy tudják, hogy a tanuló korosztály kétharmada magántanárnál tanul és kisebb hányaduk jár nyelviskolákba. Ez az arány megfordul az egyetemistáknál és dolgozó korúaknál. „A BC-nek az angol nyelvű kultúraterjesztésben nagy szerepe volt, de hogy hagynak-e maguk után űrt, még nem lehet tudni. Az tény, hogy az elmúlt 10-15 évben az a fajta szerepe, hogy mintát jelentsen a nyelvoktatásban - magasan képzett tapasztalt, anyanyelvi oktatókkal és magas színvonalú oktatói háttérrel - megszűnt, mert a tanfolyamokat nyújtó iskolák nívója jelentősen emelkedett” - fogalmazott. Példaként hozta fel az International House-t, mely angol anyanyelvi tanárokkal dolgozik már 20 éve. A költségeket és versenyt illetően torz képet kapunk a piacról: az tény, hogy a BC olyan feltételeket biztosított tanárainak, mely megemelte a költségeiket, de az árképzésben valóban elrugaszkodott a földtől. Az infrastukturális háttér ugyanis - akárcsak a többi kulturális intézetnél - adott volt. „Nem lehet úgy valós versenyhelyzetről beszélni, hogy míg a kultúrintézeteknek az anyaintézmény szolgáltatja az infrastruktúrát ingyenesen, addik az iskolák többségének szembe kell nézniük fenntartási költségekkel”- mondta az NYSZE elnöke.

Budapest angolt oktató nyelviskolái között szétnézve, valóban kínálatáradattal találkozhatunk, kivétel nélkül mindenhol akciókkal próbálják megfogni a diákokat. Ezek az iskolák többnyire egységes áron mozognak a piacon: egy óráért nagyjából 800-1000 forintot kell fizetniük a diákoknak, amennyiben 7-12 fős csoportos oktatásra jelentkeznek. Értelemszerűen minél több hallgató jut egy tanárra, minél hosszabb a kurzus, annál olcsóbb a nyelvóra, persze ha privát órára van igény, az akár 3800 forintba is kerülhet. A British Council 7-14 fős csoportokba szervezi az oktatást, és egy 64 órás tanfolyamért 82.500 forintot számol fel, ami azt jelenti, hogy majd 1300 forintba kerül egy tanóra, ami valóban elrugaszkodottnak mondható a többihez képest. Ám ezért az árért Patkó Györgyi szerint a diák a maximumot kapja.

Korábban a nyelviskolák előszeretettel emelték ki, hogy az SZJA-visszatérítés lehetőségét, ám erre már csak a tavalyi adóévben van lehetőség, így mással próbálják becsalogatni a nyelvtudásra áhítozókat. Jellemző, hogy a törzshallgatókat, szintismétlőket és csoportelsőket is kedvezményekben részesítik. A fővárosban 10.000 diákot angolra oktató Katedra Nyelviskola például az elmúlt évekhez képest változtatott az árkonstrukcióján: választhatunk 32, 64, 96 és 128 órás csomagok között, a mindenhol meglévő normál és intenzív mellett, készségfejlesztő, aktivizáló és üzleti tanfolymok is vannak, mit több, ha valaki néhány hét alatt akarja magára szedni az angol alapszókincset, akár túlélő tanfolyamra is beiratkozhat. A már említett International House a beszédközpontúságra és a gyakorlatias nyelvtudásra fekteti a hangsúlyt, és maga neveli ki tanárait. Az érdeklődőket a magasan kvalifikált - Cambridge CELTA, DELTA végzettséggel rendelkező - oktatókkal csábítják. A Millennium Nyelviskola például - állítása szerint egyedülálló módon - havonta 42 órányi ingyenes foglalkozást biztosít diákjainak a hétvégi időszakban. A „kettő az egyben” forma jegyében az iskolák egyre inkább arra törekednek, hogy ne csak nemzetközileg ismert bizonyítványokat adjon, hanem a helyszínen próbálja megoldani a nyelvvizsgáztatást is, és ez presztízskérdés a versengő iskolák közt.

Mitől jó egy tanfolyam?

A tengernyi iskola számtalan lehetőséget kínál az érdeklődőknek, de hogyan válasszuk ki melyik a legjobb iskola vagy tanfolyam? Az egyik nyelviskola honlapján például az szerepel, hogy nincs jó nyelviskola, hanem jó nyelvtanár van, ami szintén fontos szempont: csakhogy Rozgonyi Zoltán szerint azt, hogy milyen a tanár vagy a kurzus, csak tapasztalatból lehet megtudni, úgymond tanulópénzen, miután technikai specifikációkat nem lehet megadni eben az esetben. De le lehet mérni azon is, hogy milyen minősítésekkel rendelkezik az adott intézmény. Persze érdemes odafigyelni, hogy csak azoknak a tanúsítványoknak van értelme, melyek az oktatást is vizsgálják. A NYSZE elnöke szerint az állami akkreditációs eljárással az a probléma például, hogy van egy szépen hangzó cím, amivel sok intézmény rendelkezik, azonban ez kizárólag dokumentum alapú ellenőrzést jelent, de nem szolgáltatás alapú. A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének például van egy Q-védjegye, mely több száz szempont alapján vizsgálja meg a szolgáltatást. „Jól körülírható ma már, hogy a gyakorlatias nyelvtudást segíti-e elő, kommunikatív, beszédközpontú módszerekkel dolgozik-e. Tehát azok a jó iskolák, ahol nem a tanár áll a táblánál és adja le az anyagot, hanem segíti a nyelv aktív használatának elsajátítását, mely egy más tanári attitűdöt követel. Emellett az iskolák igényességét mutatja az is, hogy milyen típusú nemzetközi nyelvvizsgákra készít fel”- mondta Rozgonyi.

A NYSZE elnöke szerint nem elhanyagolható az sem, hogy a nyelvoktatók milyen végzettséggel bírnak: létezik egy tanítási módszertani megközelítés, mely a tanárok képesítésében is megjelent a brit intézetnél - ami nem egyedülálló, az International House honosított meg - ez a CELTA-képesítés, mely egy nagyon gyakorlatias módszertani minősítés. Így talán a komoly háttérrel rendelkező, anyanyelvi tanárokat foglalkoztató kategóriában ez a két intézmény volt a legkiemeltebb, és ez érvényes az angol nyelvtanári képzésben.