Külföld
Ahtisaari-t lesöpörték a szerbek
Teljes egyet nem értés és egymás melletti elbeszélés jellemzi a Koszovó jövőjéről folytatott bécsi tárgyalásokat a belgrádi hírügynökségek csütörtöki beszámolói szerint.
Bár Martti Ahtisaari ENSZ-főmegbízott – akinek javaslatot kell tennie a függetlenségre vágyó dél-szerbiai tartomány leendő státusára – a március 2-ig tartó megbeszélés-sorozat első napja után még ragyogó kezdetről beszélt, a második napon összeegyeztethetetlennek bizonyult a tervezetével kapcsolatos szerb és albán álláspont. A szerb küldöttség ízekre szedte az Ahtisaari-tervnek – az előre megszabott napirend szerint – erre a napra rendelt témáit: a koszovói alkotmányt, a nemzeti kisebbségek jogait, és a leendő jogrendszert.
A belgrádi tárgyalók indítványa szerint a koszovói alkotmányt – mivel a tartományt a rá máig érvényes 1244. számú ENSZ BT-határozat Szerbia részének tekinti – összhangba kell hozni a szerb alkotmánnyal. Ez utóbbi pedig Szerbia – a BT-határozatból kölcsönzött kifejezéssel élve – "lényegi", de pontosabban meg nem határozott autonómiával rendelkező részének minősíti a teljes függetlenségre vágyó Koszovót.
Szerb részről ragaszkodtak ahhoz is, hogy a Koszovóban maradt szerbeket, akiknek a száma 150-200 ezer között lehet, ne tekintsék nemzeti kisebbségnek, hanem államalkotó népnek, s – az Ahtisaari-terv által előirányzott – zárványokként létező szerb közösségek egységesen – "államként az államban" – léphessenek fel jogaik védelmében.
Ezekre a követelésekre reagálva mondta Veton Suroi, a koszovói albán küldöttség vezetője, hogy a szerbek visszatértek a múlt század nyolcvanas éveihez. "Belgrád ma is, akárcsak tegnap, meg akarta változtatni az Ahtisaari-dokumentum teljes szerkezetét azért, hogy a koszovói alkotmányt alárendelje a szerb alkotmánynak" – mondta a veterán albán politikus, hozzátéve, hogy elkezdődött a tárgyalások "pingpong-szakasza", amely a megbeszélés-sorozat végéig tart.
Dusan Batakovic, a belgrádi küldöttség tagja válaszként erre azt mondta, hogy míg szerb részről az Ahtisaari-tervezet jobbá tételét tekintik fő célnak – s ezért is szedik ízekre, fűznek javaslatot, módosító indítványt majd minden kitételéhez -, addig az albánok csak apró, kozmetikai jellegű változtatásokat akarnak végrehajtani a dokumentumon, amely megnyitja az utat függetlenné válásuk előtt.
Forrás: MTI